DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen a szót; én a Horváth János képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni.
Itt nem arról van szó, hogy a bírság nagysága és a cégek száma vagy a versenyhelyzet valamiféle olyan korrelációt mutatna, hogy ebből lehetne következtetést levonni. Nyilván nem erről van szó. Azonban azt továbbra is állítom és lehet látni a jelentésből is, hogy indokolt esetben is rendkívül alacsony a kiszabott bírság. Egymillió forintot egy monopolcég játszva kifizet, ezt tudjuk! Tehát itt valójában a Gazdasági Versenyhivatal szerepe kétségtelenül akkor jelentős - egyetértek ezzel -, ha tekintélyével és az intézkedéseivel eleve már visszatartja a tisztességtelen versenymagatartást. Ez az egyik, ami nagyon lényeges, de a bírság sem utolsó.
A másik, amit fontosnak tartanék, hogy nem beszélhetünk szabad versenyről ilyen tág értelemben, ahogy itt már többször felmerült, hiszen a szabad verseny feltételez sok-sok kis céget és a köztük meglévő verseny formáját. Kétségtelenül van ilyen is, de igazából, ahol az erőfölény vagy az összefonódások lehetősége vagy a fogyasztó döntésének tisztességtelen befolyásolása megjelenik, az alapvetően a nagy cégek esetében jelenik meg és meghatározó, és ezek alapvetően monopolhelyzetben lévő cégek, multinacionális vagy külföldi cégek vagy esetleg vegyes vállalkozások, vagy egy úgynevezett oligopólium vagy duopólium esetében jelenik meg, és ott pedig nem beszélhetünk szabad versenyről. Nézzük meg a Matáv monopolhelyzetét vagy a Vivendit és a UPC-t, az ő hármasukat: közöttük nem szabad verseny uralkodik, hanem nagyon kemény, monopol jellegű verseny, ahol olyan tőkefölénnyel és erőfölénnyel rendelkeznek, hogy a tisztességtelen piaci magatartás szinte adott a számukra, és ez meg is jelent például a tarifák azonnali megemelésében, amikor piacra léptek.
Úgyhogy ezt tartom az egyik legfontosabb kérdésnek. Köszönöm szépen.
