DR. NAGY ZOLTÁN
DR. NAGY ZOLTÁN
DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Gazdasági Versenyhivatal 1999. évi beszámolóját - ahogyan azt a versenytörvény is előírja - ez év tavaszán benyújtottam a parlamentnek. A részletes beszámolót e helyen meg sem kísérlem összefoglalni, ugyanakkor kiemelek belőle néhány olyan összefüggést, amely a parlament plenáris ülésén számíthat a tisztelt Ház érdeklődésére. Elsőként a versenyfelügyeleti eljárásokról beszélek, utána a hivatal versenypártoló munkájáról ejtek szót, végül pedig magáról a hivatalról.
A vállalati versenyjog területén a versenykorlátozó megállapodások vizsgálatával kezdem a beszámolómat. Az előző esztendőhöz képest számottevően nőtt a saját kezdeményezésre, a hivatalból indított ügyek száma. Kiemelten vizsgáltuk az önszabályozó szakmai szervezetek, nevezetesen a kamarák, a terméktanácsok és a szakmai szövetségek esetlegesen versenykorlátozási tilalomba ütköző magatartását.
Az e szervezetek által alkotott etikai szabályzatok fontos szerepet töltenek be a tagok tisztességes viselkedésének alakításában, ugyanakkor ezek a szabályzatok viszonylag gyakran két ponton ütköztek a versenytörvénnyel: a minimális árak meghatározásában, illetve a hirdetési tilalom kimondásában.
A Versenytanács a törvénysértő gyakorlat megtiltása mellett néhány esetben bírság kiszabásával élt, de még több esetben szünetelést rendelt el, és ha a szabályzatokból törölték a törvénysértő előírásokat, le is zárta az ügyeket. Ez utóbbi esetekben az volt a cél, hogy az érintett szervezeteknél elérjük a jogkövető magatartást, és nem feltétlenül a szankcionálást, az elrettentést tartottuk a legcélravezetőbb eszköznek.
A vállalati versenyjog másik nagy területe az erőfölénnyel való visszaélés tilalma. E területen 35 versenytanácsi határozat született 1999-ben, de visszaélés miatt csak 7 esetben volt marasztaló a döntés, további 7 ügyben az előbb is említett szüneteltetés eszközével élt a Versenytanács.
A szóban forgó esztendőt a kábeltelevíziós szolgáltatók ellen indított versenyfelügyeleti eljárások nagy száma jellemezte. Két tipikus visszaéléstípust emelek ki: némely kábeltévés szolgáltatók a különböző külföldi csatornák megvételétől tették függővé a népszerű magyar programok biztosítását. Ilyen módon a legnépszerűbb magyar adások bővített programcsomagba való elhelyezése alkalmas volt arra, hogy a nézőket a magasabb árfekvésű csomag megvételére kényszerítse, ez pedig a tiltott árukapcsolással azonos módon hátrányos a fogyasztók számára.
A másik tipikus esetünk az egyoldalú díjváltoztatási jog kikötése volt a szolgáltatók részéről.
Ezeken túl megemlítem, hogy a Versenytanács rendszerint nem fogadta el azokat az árkalkulációkat, melyek során a szolgáltatók a tulajdonosok jövedelemelvárásából indultak ki az áraik meghatározásánál. Ezekben az esetekben a túlzottan magas árat az erőfölényből adódó, visszaélésszerűen megállapított árként definiálta a Versenytanács.
A vállalati versenyjog harmadik területe a fúziókontroll. Az érdemben elbírált 42 ügyben az összefonódás mindegyikét engedélyezte a Versenytanács. A gazdaság fejlődése szempontjából is meghatározó összefonódások a távközlésben, a gyógyszer-kereskedelemben, az élelmiszer-kiskereskedelemben és az élelmiszerfeldolgozó-iparban történtek 1999-ben.
A távközlés területén a piac szereplői igyekeznek maguknak minél kedvezőbb starthelyzetet biztosítani a piacnyitás időpontjára. A gyógyszer-nagy- és -kiskereskedelemben egyértelmű koncentrálódási folyamat tanúi vagyunk. A gyógyszer-nagykereskedelemben e folyamat hátterében fellelhetők az állam szabályozási intézkedései is, ugyanis egy kormányrendelet szigorította a piacra lépés feltételeit, ezen túl a hatóságilag maximált nagykereskedelmi árrés csökkentése szintén a koncentrációs nyomást eredményezte.
A gyógyszer-kiskereskedelemben a betéti társaságok kültagjai révén lassan gyógyszertári láncok alakulnak ki. A jelenlegi piaci helyzetben e láncok alakulása versenypolitikai aggályokat még nem vet fel, később akkor lehet gond, ha e láncok kezében lévő patikák erős területi koncentrálódást mutatnak.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben a beszerzési társaságok és a nagyméretű kiskereskedelmi láncok erősödése figyelhető meg. Az élelmiszeriparon belül továbbra is erőteljes a koncentrálódási folyamat, ami a feldolgozói oldalnak a termelői oldallal szembeni érdekérvényesítő képességét erősíti. Az eddigi vizsgálataink arra a következtetésre jutottak, hogy a koncentrálódásból fakadó előnyök meghaladják a verseny korlátozásából fakadó hátrányokat.
1999-ben a legtöbb versenyfelügyeleti eljárás - hasonlóan az előző évekhez - a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásából fakadt. Sok eljárás érintette a pénzügyi szolgáltatások piacait. A lakosság jelentős része nagymértékben kiszolgáltatott e pénzügyi vállalkozások nem közérthető, bonyolult ajánlataival szemben; ezen túl a megtévesztő reklám vagy a megtévesztő hozamígéret egyértelműen törvénysértő. Tavaly több eljárás is folyt a nem iskolai rendszerű, piaci alapon működő oktatási, képzési tevékenységet végző vállalkozásokkal szemben.
(15.30)
Visszatérő törvénysértő magatartás, hogy a képzési hely nem rendelkezik megfelelő akkreditációval, ennek ellenére olyan látszatot kelt, mintha minőségi oktatást tudna garantálni. Mindezeken túl feltűnően sok visszásság volt tapasztalható a kereskedelmi vállalatok időszakos akciói során, mert például már az első nap kifogy vagy akár nem is kapható az akciós termék, vagy az ajándékok, a nyereményjátékok feltételei félrevezetőek.
A Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárások lefolytatása mellett hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonít a versenypártoló munkának. Versenypártoló erőfeszítéseink során a kormányt, egyes kormányszerveket vagy magát a parlamentet igyekszünk jó értelemben és nyíltan, a verseny érdekében befolyásolni. Tavaly a távközlés és a villamosenergia-szektor területén esetenként kezdeményezően is fellépett a Versenyhivatal. E munkánk során az Országgyűlés gazdasági bizottságával hatékony és megítélésem szerint gyümölcsöző együttműködésünk alakult ki. E munkából tavaly két versenyhivatali füzet is megszületett. Emellett időlegesen részt vettünk az egészségügyi rendszer átalakítását előkészítő munkában, nevezetesen az állami szerepvállalás jövőbeni koncepcionális meghatározásában.
A kormányzati szervekkel egészséges kapcsolatot alakítottunk ki. Racionális érvek mentén elfogadjuk, hogy nem a versenyszempontú megközelítést helyezik előtérbe ezek a szervezetek, hiszen a közjó más területei is előtérbe kerülhetnek. Két tárcával alakult úgy a kapcsolatunk, hogy nem látjuk az eredményét az erőfeszítéseinknek, ezek az agrár- és az oktatási tárca. Ezen minisztériumoknál előfordul, hogy felvetéseink nem találnak meghallgatásra, illetve nem kérik ki a véleményünket.
Befejezésül néhány szót szólnék a hivatalról, a hivatal belső szakmai munkájáról. A hivatal tavalyi munkáját értékelve, átgondolva a Versenyhivatal küldetését a magyar gazdaságban, arra a következtetésre jutottunk, hogy első lépésként a hivatalon belüli minőségi munkavégzés jobb feltételeit kell megteremtenünk, gondolok itt a belső szabályozásokra, a minőségi munkavégzés jobb anyagi megbecsülésére, a versenypolitikai alapelvek kidolgozására és a két-három évre szóló stratégia közeljövőbeli elkészítésére.
Második lépésként pedig a versenytörvény módosítását kezdeményeztük, egy olyan módosítást, amely a törvény struktúráját és alapelveit nem érinti, de részben hatékonyabb eszközöket ad a versenyfelügyeleti munkában, részben pedig olyan belső átalakításokat tesz lehetővé, amelyek a hatékonyabb munkavégzést segítik. Örömmel mondhatom, hogy felvetésünk mind az igazságügy-miniszter asszony, mind a miniszterelnök úr részéről pozitív választ kapott, így a kormány benyújtotta a törvénymódosítási javaslatot. Várhatóan már a jövő heti parlamenti ülésen napirenden lesz e törvénymódosítás zárószavazása.
Mindezek után a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom a beszámolóban megfogalmazott ajánlásainkat. E négy ajánlásból egy a pénzügyi szektor különleges fogyasztóvédelmi kérdéseivel kapcsolatos; két ajánlás olyan szektorokra - nevezetesen a távközlésre és a földgázszektorra - vonatkozik, amelyekben természetes monopóliumok és kizárólagos jogok találhatók; egy ajánlás pedig a magyar szabályozási reform folytatásával foglalkozik.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
