GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Gazdasági Versenyhivatal 1999. évi beszámolója, azt hiszem, számos tanulsággal szolgál számunkra és a gazdaság szereplői számára.
Kérem, engedjék meg, hadd kezdjem azzal, amivel a '97. és a '98. évi beszámolót elfogadta a tisztelt Ház. Talán vannak még - ahogy körülnéztem, így láttam - néhányan a Ház falai között, akik emlékeznek arra, akkor a parlament felkérte a kormányt, hogy '99. év végéig a természetes monopóliumok és a kizárólagosságok területén a gazdaság hatékonyabb működését és nemzetközi versenyképességét elősegítendő, tegyen további lépéseket a verseny bevezetésén alapuló szabályozási reformra, elemezze a szabályozási rendszereket, és készítse elő, dolgozza ki a szükséges jogszabályi módosításokat, és mindezeket sokkal aktívabb kormányzati lépésekkel.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Abban egyetértünk államtitkár úrral is és Horváth képviselő úrral is - mint ahogy néhány héttel ezelőtt, amikor zajlott a versenytörvény módosításával kapcsolatos általános vita -, hogy hazánkban igenis közérdek fűződik ahhoz, hogy a verseny, a verseny tisztasága érvényesüljön.
A piacgazdasági intézményrendszer valóban kialakult. Akkor is elmondtam, hogy a piacgazdaság alkotmánya, a versenytörvény rendelkezésre áll és megfelelően működik, tehát a megfelelő - mondjuk így, idézőjelben: "megfelelő" - szabályozási keret megvan. Ugyanakkor a gazdasági élet sokszínű, változatos. Naponta kerülnek elő olyan új események, cselekmények, amelyek a hivatal beavatkozását igénylik.
Rendkívül csábít az erőfölénnyel való visszaélés lehetősége, mert ez nem a költség csökkentésére, hanem egyszerűbb, könnyebb eszközökkel a profit növelésére ösztönöz.
Hangsúlyozni kell, hogy a fogyasztó sajnos kiszolgáltatott. De ez természetes helyzet, tehát ilyen a fogyasztó helyzete. Éppen ezért fontos az, hogy törvényi eszközökkel és megfelelő intézményrendszerrel ezt meg kell védeni.
Ha azt vesszük számba, hogy a hivatal 170 lefolytatott eljárása hogyan oszlik meg és milyen szankciók vannak, akkor azt mondhatjuk, hogy ez nem is olyan sok a vállalkozások számához, a tranzakciók számához viszonyítva.
(16.00)
De talán egyetértenek velem abban, hogy mindaddig, amíg egyetlenegy ilyen marasztaló eljárást kell lefolytatni, az annak az egy embernek, a fogyasztónak vagy egy közösségnek a számára rendkívül nehéz helyzet és rendkívül kellemetlen. Tehát nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy mindazokkal szemben, akik valamilyen tisztességtelen versenymagatartást tanúsítanak, sokkal határozottabb szankció érvényesüljön, és a sérelmet szenvedőket védenünk kell. Olyan piaci versenyt kell kialakítanunk, amely biztosítja, hogy a társadalmi erőforrásaink optimálisan kerülnek felhasználásra, tehát ne csak egy-egy ágazat vagy egy vállalkozás legyen hatékony.
Ahogy már említettem, új problémák jelennek meg. Ezek közt olyan is van, amit az elnök úr már említett, hogy az iparágak koncentrálódása, a gyógyszer-kiskereskedelem, az élelmiszeripar kérdése, a nagyméretű kiskereskedelmi láncok vagy a beszerzési társaságok.
Ez a beszámoló minden körülmények között alkalmas arra, hogy mérlegeljük: a kormány mit tett, mennyiben segítette a Gazdasági Versenyhivatal munkáját, tevékenységét. Mert a kormány mulasztása feltétlenül kihat a versenyre, és kihat a hivatal működésére. Sajnos, nem történt meg az Európai Megállapodás versenyjogi rendelkezéseihez kapcsolódó, a végrehajtási jogszabályokkal kapcsolatos alkotmányellenesség kiküszöbölése. Lett volna rá idő, most már a 2000. év végét írjuk, és tudjuk, hogy ez nem történt meg.
Valójában el lehet mondani azt, hogy a versenyjog területén nem történt gyökeres változás '99-ben, sőt a 2000. évben sem. A hosszú távú folyamatokkal kapcsolatos események közben mégiscsak bekövetkeznek, de a kormány adós - és ebben vitatkozom az államtitkár úrral, mert a villamosenergia-törvényt ugyan útjára bocsátotta a kormány, de valahol az útvesztőben mégiscsak elakadt - a gázszolgáltatással kapcsolatos törvénnyel, és az a meggyőződésünk, hogy itt csak píár értékű lépések történtek, valójában nincs kielégítő mozgás, nincs megfelelő érdekegyeztetés, és adódik teljesen természetesen az a kérdés, hogy mikorra lehet számítani e törvények bevezetésére, vagy egyszerűen mikor lesz érzékelhető változás a gyakorlatban.
Az a meggyőződésünk a megismert törvényjavaslatok kapcsán, hogy a piacnyitás önmagában még nem vezet a valódi versenykialakuláshoz, a piacnyitáshoz megfelelő szabályozás is kell. A kettő együttérvényesülését kell biztosítani.
A cél: minden körülmények között féken tartani a korábbi monopóliumok által korlátozott versenyt, és átmenetileg segíteni azokat, akik piacra akarnak jutni, akik meg akarnak kapaszkodni ezen a piacon; és harmadikként szeretném kihangsúlyozni és többszörösen aláhúzni egy autonóm és megfelelő önállósággal bíró Versenyhivatal működését.
Hadd mondjam ennek a negatív példáját, mert most már itt van előttünk, ami történt a gázárak vonatkozásában az Energia Hivatallal kapcsolatban, tehát amikor a kormány ezeket a szabályozó hatóságokat megpróbálja a napi politika érdekeinek alárendelni, akkor bizony elég erősen csorbul a hivatalok önállósága.
Én a versenyfelügyeleti eljárásokról külön-külön nem akarok beszélni, azokat a jelentés nagyon részletesen tartalmazza. Szeretném hangsúlyozni itt is, hogy köszönjük szépen, elnök úr, ezt a tartalmas és részletes beszámolót. Nagyon sok tanulsággal szolgál számunkra. Azt hiszem, hogy aki a jogalkotás területére merészkedik, tud meríteni a jövőre vonatkozóan ezekből.
Ami meglepetés számomra, és éppen a figyelmünket irányítja arra, hogy ébernek kell lennünk, hogy az új veszélyek, amelyek a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások területén megjelennek, ezeket valamilyen formában szabályozni kell, de leginkább a szakmai kamarákkal kapcsolatos kérdés felvetésének örülök. Nem azért, mert negatív, hanem hogy a figyelmünket ráirányítja, mert itt, a Házban naponta vagyunk kitéve egyfajta nyomásnak, hogy igenis támogassuk a szakmai kamarák létrehozását, és közben kiderül, hogy egyesek kísérletet tesznek arra, hogy a szakmai kamarát a versenykorlátozásra használják fel. Ez különösen veszélyes akkor, amikor szabályozási jogosítványokkal is rendelkeznek, és így a versenyt védő fellépések lehetősége is szűkül.
Sajnálatosnak tartom, és itt megint a negatív példát mondom, ahogy az államtitkár úr is elmondta, hogy általában igaz, ahogy kommunikálnak a Versenyhivatallal egy-egy törvényalkotás kapcsán. Azt gondolom, hogy amíg egyetlen olyan törvény van, amelyet versenyszempontból nem tud minősíteni - nem tud véleményt mondani - a hivatal, addig baj van. Erre sokkal fokozottabban kell majd figyelni.
Azt gondolom, hogy a jövőre nézve nagyon fontos feladat, hogy folyamatként kezeljük ebben a Házban a szabályozási reformot, és a hatékonyságra összpontosítani minden versenypolitikai szemléletet; a szabályozási reform folytonosságában kiemelt szerepe van a kormánynak. Nem jó, és ha visszagondolnak a képviselőtársaim, az, amire már hivatkoztam, hogy néhány héttel ezelőtt az igazságügy-miniszter asszony egyedül képviselte ezt - ez a kormány egészétől elvárandó magatartás.
Azt hiszem, hogy a Versenyhivatal eddigi tevékenysége jól szolgálta a piacgazdaság további épülését és a verseny megőrzését. Még egyszer kívánok önöknek jó munkát, és köszönjük a beszámolót. A szocialista frakció elfogadja ezt a beszámolót.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
