LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Németh Zsolt képviselőtársam, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka korábban alaposan elemezte és elfogadásra ajánlotta a jelentést. Én most nem szószaporítás miatt kértem szót, bár a jelentés erényeit részletesen lehetne taglalni, lehetne méltatni az áttekinthető szerkezetet, és az Országgyűlés figyelmébe ajánlott tennivalókat, és nem utolsósorban a sok tanulságos és konkrét példát.
Sajnálom, hogy a napilapok és a gazdasági sajtó érdeklődését nem keltette fel az a sok határozat és elmarasztalás, amelyek révén próbál őrködni a Versenytanács a tisztességes verseny feltételeinek az érvényesülésén. Megismerve az ilyen esetek típusait, bizonyára nagyon sok, fogyasztói érdekeiben veszélyeztetett állampolgár vagy termelői érdekeiben veszélyeztetett gazdálkodó az eddigieknél még gyakrabban hívná fel a hatóságok figyelmét a kibontakozó visszásságokra.
Amiért szó kértem, annak oka az, hogy van két olyan típuseset, amelyet mindenképpen szeretnék fölhangosítani, fölerősíteni, s ezzel kapcsolatban a véleményemet megfogalmazni. Az egyik ilyen típuseset a pénzügyi szolgáltatások, pénzügyi befektetések versenypiaci ellenőrzése, a másik pedig a mezőgazdasági termékek monopolhelyzetben lévő felvásárlóinak az ellenőrzése.
Tisztelt Ház! Ma nagyon sokan ellenzik a pénzügyi vállalkozások fokozott ellenőrzését, a befektetők kockázati felelősségére hivatkozva. A betétesek biztosítását legerélyesebben ellenzők például arra hivatkoznak, hogy ha biztosítatlanok a betétek, akkor a megtakarítók kénytelenek lennének gondosan mérlegelni befektetéseik kockázatát, és ez a kockázat az ország javára válna.
Nem értek egyet ezzel a közelítéssel, hiszen ha bárki elmegy közülünk orvoshoz, és sok esetben az orvos kezébe adja az életét, akkor jogosan vélelmezi azt is, hogy nem sarlatán álorvossal került össze, azaz a hatóságok, a szakmai szervezetek előzőleg már többszörösen ellenőrizték az orvos jogosítványait és szakképzettségét.
Nos, ugyanez a biztonság nincs meg a pénzügyi befektetők körében, hiszen például a mindenféle kötelező bejegyzés és hatósági ellenőrzés nélkül piacra dobott Lánchíd-kötvény kárvallottjai esetében a bíróságok nem állapították meg sem az akkori értékpapír-felügyelet felelősségét, de a Gazdasági Versenyhivatal felelőssége sem merült fel.
Tavaly az Otthon 21 lakás-előtakarékossági konstrukcióba befektetők pénzével oldott kereket a befektetés vezetője, és változatlanul nincs a hatóság oldalán felelőse ennek a sikkasztásnak.
Véleményem szerint azok már eleve megsértik a versenytörvényeket, akik piacra léphetnek a versenytársaik számára kötelező előírások betartása nélkül. Nagyon szomorúan olvastam a jelentésben azokat a sorokat, melyek szerint - idézem - "a pénzügyi szolgáltatások piacait érintő, jellemzően fogyasztói panaszok közül sok már a bejelentési fázisban elhal, s a lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások többségében sem kerül sor elmarasztalásra. Ennek hátterében - bár legtöbb esetben a fogyasztói panasznak valós alapja van - az áll, hogy a fogyasztói sérelem mögött nem mutatható ki a szolgáltató versenytörvényi szabályokba ütköző magatartása, azaz a Gazdasági Versenyhivatal a maga hatáskörében nem tudja orvosolni az adott problémát."
1999-ben a panaszoknak csupán 10-15 százalékában állapították meg a versenytörvény megsértését. Idézem a jelentésből: "Mindennek végeredménye az, hogy a fogyasztói kiszolgáltatottság ezen a piacon továbbra is létezik, s ez rövid távon nem is tűnik felszámolhatónak."
Véleményem szerint nem lehet elfogadni azt a helyzetet, hogy a felügyeleti szervek szerint is jogos panaszoknak csak a 10-15 százalékát lehessen orvosolni, és azt a hozzáállást sem lehet elfogadni, hogy a fogyasztói kiszolgáltatottságot - idézem - "nem lehet felszámolni". Ha nyíltan bevallják a hatóságok, hogy Magyarországon megoldhatatlan a befektetések védelme, akkor lemondhatunk a szociális piacgazdaság építéséről. Lehet, hogy túlzó ez a mondat, és természetesen nem az a célom, hogy a pénzügyi befektetések ellenőrzése területén olyan kötelezettségek háruljanak a Versenyhivatalra, amelyek valójában a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének a hatáskörébe tartoznának, de azt elvárom, hogy a versenyhelyzetnek a visszaélések zömében fellelhető megsértését legalább megtorolják.
Napjainkban módosul éppen a tisztességtelen piaci magatartás s a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, és az lett volna véleményem szerint a célszerű, ha a Gazdasági Versenyhivatal jelentését, a tanulságok levonását még a törvénymódosító javaslat vitája előtt megtárgyalhatta volna a tisztelt Ház. Ha a Versenyhivatal jogi eszközei elégtelenek a pénzügyi befektetések területén újra és újra felbukkanó visszaélések leállítására, akkor várjuk a javaslatot, hogy milyen törvényeken kellene változtatni az ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében.
Tisztelt Ház! A másik megoldatlan terület, ahol mindennaposak a gazdasági erőfölény révén gyakorolt visszaélések, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának a területe. Sajnos, az ország minden területén általános az a gyakorlat, hogy a monopolhelyzetű élelmiszer-felvásárlók és -feldolgozók gyakran évekig halasztgatják az áruk ellenértékének a megfizetését. A kiszolgáltatott gazdák nem tudnak mit tenni, ezért évekig tűrnek, és várnak az elértéktelenedő forintjaikra. Ahhoz képest, hogy majdnem minden megyében közismertek ezek a visszaélések, alig találtam ilyen esetekre vonatkozó elmarasztalást a jelentésben. A mai sanyarú valóságot az a szemérmes megállapítás közelítette meg leginkább, miszerint - idézem - "bár több élelmiszer-ipari ágazatban oligopol eladási szerkezet van kialakulóban, esetenként regionális monopol felvásárlási pozíció, monopszónia is megjelenik.
Nos, elvárom, hogy a versenyhivatali felügyelet ne ennyire az elméleti távolságtartás, az oligopólium-monopólium közgazdasági filozófiájának a szférájából tekintsen le a hazai valóságra, hanem szigorúan vizsgálja ki a monopolhelyzetben lévő felvásárlók által diktált szerződéseket. Ha pedig úgy véli, hogy ezen a területen elégtelenek a jogosítványai, akkor várjuk a javaslatot, hogy milyen törvényhelyek módosítása révén adhatna a kezébe megfelelő és szigorú jogi eszközöket az Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)
