KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy lehet olyan összetételű Országgyűlés ismételten, ahol a Fidesznek csak 20 százalékos részesedése van, és akkor megszülethet egy még jobb törvény, tehát nem kell ezzel riasztgatni senkit.
De igazából Salamon képviselő úr kérdésére szeretnék válaszolni, és egy újabb kérdést feltenni. Ön azt kérdezte, hogy rákényszeríthető-e Torgyán József miniszter úrra az, hogy nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát. Azt mondta, hogy majd igen, mondjuk, a 2000. december 31-i állapotnak megfelelő, mert persze azt sem mondja meg ez a törvény, hogy milyen időpontra vonatkozzon.
(19.10)
De rákényszeríthető, hogy a jövőben hozza nyilvánosságra. De arra nem kényszeríthető rá, hogy a '98-ban leadott vagyonnyilatkozatát... - és a kérdés most az, hogy '98-ban milyen vagyonnyilatkozatot tett. Az nem kényszeríthető rá; persze én azt mondom, hogy nem is kellene, hiszen a miniszterelnök úr egy miniszterétől joggal várhatná el azt, hogy ilyen problémát ne okozzon a kormánynak és magának az egész Országgyűlésnek, és nyugodtan megkérhetné, vagy, mondjuk, éppen ő kezdeményezhetne egy vagyonnyilatkozati eljárást adott esetben. De ez már az ő felelőssége.
Akkor felteszem a kérdést, hogy miért kell rákényszeríteni a későbbiek során a hozzátartozókat arra, hogy mindenféle személyiadat-védelmet figyelmen kívül hagyva nyilvánosságra hozzák az adataikat; nem a vagyonukat, hanem az adataikat. Csak egy példát szeretnék mondani. Mi van akkor, ha egy házaspár közül, mondjuk, a nem országgyűlési képviselő házastárs egy peres eljárásba fut, követelésként megjelenik a vagyonbevallásában az összeg, de a peres eljárással kapcsolatos összes többi adatot ő nem akarja nyilvánosságra hozni? Miért kell erre rákényszeríteni, képviselő urak? Ezt mondják meg! Miért kell, kinek jó az?
