DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A 2001. és 2002. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása a főösszegeket nem érintő módosító indítványok szavazásának szakaszába ért. A költségvetési törvényjavaslathoz közel 800 módosító javaslat érkezett, amelyekből 415-ről, azaz 705 ajánlási pontról kell a következőkben dönteni.
A részletes vita lezárása után a kormány megküldte a támogatott javaslatok listáját az országgyűlési frakcióknak. A lista kialakításának rendező elve az volt, hogy a kormány csak olyan indítványokat támogat, amelyek a törvényjavaslat eredeti szándékainak megfelelnek, illetve olyan módosításokra vonatkoznak, amelyekről a kormány a törvényjavaslat benyújtása óta eltelt időszakban döntött.
A kormány támogat továbbá minden olyan módosító javaslatot, amelyek a törvényjavaslat összefüggéseinek tisztázását, a feladatmeghatározás egyértelműsítését, a feladatokhoz rendelt egyes előirányzatok pontosítását és egyéb hiányok megszüntetését célozzák.
A kormány által támogatott lényegesebb módosító javaslatok a következők. Mint ismeretes, a kormány döntése értelmében az elkövetkező évtől az Egészségbiztosítási Alapot és az egészségbiztosítás igazgatási szerveit az egészségügyi miniszter felügyeli, illetve irányítja, így biztosítva az egészségpolitika átfogó érvényesítését. A döntéssel összhangban szükségessé vált a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos jogszabályok, továbbá az államháztartásról szóló törvény módosítása is. Ez utóbbi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál biztosítja, hogy a kincstári és elemi költségvetéssel kapcsolatos rendelkezések összhangban legyenek a többéves költségvetés készítésének szabályaival.
Második pont: módosításra kerül az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény. A törvénymódosítási javaslat a még fennálló és az időközben felmerült problémák rendezését, a nemzetközi megállapodás végrehajtási folyamatának lezárását szolgálja. A törvény pontosítja azoknak az egyházi közösségeknek a körét, amelyek a közcélú adományok után adókedvezményre jogosultak, továbbá megszünteti a gazdasági vállalkozási tevékenységük szabályozásánál jelenleg fennálló diszkriminációt.
Megerősíti az államnak azt a kötelezettségét, hogy az egyházak által ellátott oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport- és egyéb tevékenységek költségvetési támogatása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó szabályok alapján, illetve azokkal azonos mértékben történjék.
Harmadikként: az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény a nemzetgazdaságon belül stratégiai jelentőségűnek minősülő társaságokat teljes egészében vagy részben a tartós állami tulajdon körébe rendelte. Idetartozott több agrárgazdasági társaság is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a főbb elvárásokat az állami társaságok mellett sikeresen teljesítették a magántulajdonban lévő társaságok is, és emiatt ma már nincs értelme olyan nagyszámú állami mezőgazdasági társaság működtetésének. Az állami tulajdonú cégek szerepvállalása nélkül is működnek az integrációs kapcsolatok ott, ahol azok gazdasági előnyökkel járnak. Mind jellemzőbbé válik a feldolgozók, illetve a kereskedők általi integráció, és ezzel párhuzamosan fokozatosan csökken az állami társaságok szerepvállalása.
(17.40)
Negyedikként, az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban a következő jelentősebb módosításokat támogatja a kormány: a falugondnoki szolgálat támogatotti körének kiterjesztése a 2000 lakosságszám alatti településeknél indokolt azokra az esetekre, amelyeknél az önkormányzat egyéb belterületi lakott hellyel is rendelkezik. Tekintettel a megyei önkormányzatok felhalmozási kiadásainak szűkösségére, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiányos önkormányzatok támogatási rendszerében elfogadható, hogy a személyi jövedelemadó-részesedésük 10 százaléka helyett a jövőben annak 20 százalékát fordíthassák felhalmozási kiadásokra. A jövedelemkülönbségek mérséklését jelenti, és a kistelepülések előnyösebb helyzetbe kerülnek azáltal, hogy 15 millió forint alatti iparűzési adóbevétel esetén nem lehet velük szemben elvonást érvényesíteni. Egyértelmű felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy a 2001. évi költségvetésük elfogadásával egyidejűleg dönthessenek a 2002. évi költségvetésükről is.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem az Állami Számvevőszéknek a költségvetési törvényjavaslathoz fűzött javaslatait, valamint a költségvetési vita során az önök részéről tapasztalt aktivitást és segítséget is. Kérem, hogy a kormány által elfogadásra ajánlott módosításokat szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
