ROCKENBAUER ZOLTÁN
ROCKENBAUER ZOLTÁN
ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elérkeztünk a nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának lezárásához. A benyújtott törvényjavaslat élénk vitát váltott ki, ugyanakkor a beérkezett módosító indítványok alacsony száma azt igazolja, hogy a tervezett változtatások többségével a képviselők pártállástól függetlenül egyetértenek.
A benyújtott törvényjavaslattal az volt az elsődleges célunk, hogy a törvény mellékletét hozzáigazítsuk az EU-konform vámtarifaszámokhoz, valamint a szolgáltatások jegyzéke és az építményjegyzék változásaihoz. A javaslat orvosolja a kulturális járulék bevallása és befizetése kapcsán felmerült számviteli kérdéseket. Ennek részeként kerül sor a járulék alapjának a meghatározására az egyes adóalanyok esetében, és ezzel függ össze a kötelezetti kör tételes definiálása.
A javaslat értelmező rendelkezései tisztázzák, hogy kit kell érteni gyártó, forgalmazó, kiadó, importáló, kivitelező és szolgáltató alatt, illetőleg pontosítják a minősített kategóriák, vagyis a pornó és erőszak tartalmú művek, illetve termékek fogalmát.
Az alapprogramból támogatható célkitűzések körét a törvényszövegben is deklaráltan bővíteni kívánjuk a művészeti alkotómunka új irányzatainak, az új kulturális kezdeményezéseknek, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásoknak, az épített kulturális örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységeknek a támogatásával és a nemzetközi szervezeti tagdíjak átvállalásával.
A szolgáltatások körében a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés járulékkulcsa 0,5 százalékról 1 százalékra emelkedne, hasonlóan az elektronikus sajtóban megjelentetett vagy a közterületeken közzétett hirdetések tarifájához. E módosítással egy indokolatlan megkülönböztetést, azaz az 1 százaléknál alacsonyabb szolgáltatási járulékkulcsot kívánjuk eltörölni. Ugyanakkor az NKA a járulékokból befolyó bevételeket teljes egészében kulturális célokra és feladatokra fordítja, az így befolyt összegek jelentős hányada is a kulturális értéket hordozó sajtótermékek támogatása formájában visszaáramlik a lappiacra.
A rádiós és televíziós szolgáltatások járulékoltatása 1996-ban került ki a törvényből, mert a jogalkotó így is próbálta segíteni a közszolgálati műsorszolgáltatást. A kereskedelmi csatornák esetében azonban nem indokolt fenntartani ezt a preferenciát, ezért javasoltuk a regionális és országos rádió- és televízió-műsorszolgáltatás bevonását a járulékkörbe 2 százalékos kulccsal.
A járulékköteles körbe bekerülnek azok az építmények és épületek, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az épített környezeti kultúra alakulásához, változásához. Az érintett építmények - például szállodaépületek, kereskedelmi épületek - létrehozásának bekerülési költsége képezné a járulékalapot, miközben a járulék mértéke ennek csupán 2 ezreléke lenne. Molnár Oszkár képviselő úr javaslatára azonban a kormány és a bizottságok támogatását élvezi az a módosító indítvány, hogy a pornó tartalmú emelt díjas távközlési szolgáltatást 25 százalékos kulturális járulék terhelje.
(12.10)
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a konstruktív vitát. Bizton állítom, hogy a módosítás a hatálybalépést követően jelentősen hozzájárul a kulturális mecenatúra és a kulturális finanszírozás intézményrendszerének továbbfejlesztéséhez, elősegíti az alapprogram által vállalt és előirányzott célkitűzések teljesítését a helyi kezdeményezések, programok támogatásától a nemzeti kulturális alapintézmények forrásbővítéséig. Ezen túlmenően megteremti a szükséges összhangot a termékek és szolgáltatások új besorolási rendjével.
Ennek jegyében ajánlom a nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
