BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Vannak a gazdaságnak olyan területei, amelyeken az egyedi döntések súlya miatt nélkülözhetetlen a megalapozott koncepció, a nemzeti stratégia. Ebbe a körbe tartozik többek között az energetika és az agrárgazdaság. Tekintsük át, hogy ezen a két területen a kormányzat működése során meghozott intézkedések összhangban vannak-e egymással, létezik-e a szűkszavú kormányprogramon túlmutató nemzeti stratégia.
A Fidesz-program - jogosan kárhoztatva a Horn-kormányt az energiaszektor kiárusításáért - a meghatározó energetikai cégek nemzeti tulajdonban tartását ígérte, a villamosenergia-területen célként határozva meg a nemzeti villamos társaság létrehozását. Nos, ez a társaság nem jött létre. Újra és újra felmerül a stratégiai cégek legalábbis részbeni eladása; az MVM privatizációját előkészítve a központi rendszerirányító leválasztása már megtörtént, a francia energiakonszern vezetője pedig a miniszterelnökkel erőművásárlásról tárgyalt. A nemzeti olajtársaságnak nevezett MOL Rt. teljes privatizációját előkészítő parlamenti döntést a koalíció tavaly decemberben meghozta, lehetővé téve a maradék 25 százalékos állami tulajdon eladását. Utóbb kiderült, hogy a kormány elkerülhetetlen szerepvállalásához a 25 százalékos tulajdon nem elégséges, felmerült a teljes gázüzletág állami visszavásárlása.
A Pénzügyminisztérium államtitkára helyesen állapítja meg: a minimális állami szerepvállalás mint alapelv már nem tartható. A villamos energia fogyasztói árának képzését megváltoztatták, a kormány megszüntette a háromtömbös tarifarendszert, büszkén jelentve ki, hogy nincs többé keresztfinanszírozás, tiszta piaci viszonyokat teremtett - ezzel a döntéssel természetesen éppen a legszegényebb fogyasztói réteget sújtotta.
(9.20)
A gázár hatósági megállapítása során - mentesítve a lakosságot az elviselhetetlen a terhektől - a nagyfogyasztók 43 százalékos áremelésével szemben csak 6 százalékot engedélyez, vagyis bevezeti a keresztfinanszírozást, indokoltan korlátozva a tiszta piaci viszonyok érvényesülését. A kormány a tavaszi ülésszakon beterjesztette a villamosenergia-törvény módosítását a tervezett piacnyitás érdekében.
Kiderült, hogy a törvényt megalapozó dokumentum adatai és elemzései több tekintetben nem helytállóak, a törvény tárgyalása szerencsére abbamarad.
Időközben az európai tapasztalatok megerősítik, hogy a mi helyzetünkben jelenleg a piac liberalizálása kiszámítható és kiszámíthatatlan hátrányokkal járna. Mi lenne a teendő? Sorrendben: energiapolitikai koncepció kidolgozása és a parlament általi elfogadtatása; energiatörvény beterjesztése, meghatározva benne a Magyar Energia Hivatal szerepét, és ezt követően alkothatók meg az egyes ágazati törvények.
Az agrárgazdaság területén ettől az ülésszaktól vártuk a szükséges birtokrendezést megalapozó törvény meghozatalát, a nemzeti földalap létrehozását. A törvény megalkotása még várat magára, feltehetően a koalíciós pártok elhúzódó egyeztetése vagy rosszabb esetben egyezkedése miatt.
Az elmúlt héten a költségvetési módosítások 24. órájában egy megdöbbentő és a MIÉP számára elfogadhatatlan javaslat született, amely 19 állami gazdaság eladását tenné lehetővé: megnyílik az út a magyar mezőgazdaság szempontjából stratégiai fontosságú gazdaságok közvetlen vagy közvetett külföldi tulajdonba kerüléséhez, ami súlyos felelőtlenség.
Nem igaz a dogma, hogy az állam rossz gazda, csak a tulajdonát kellő felelősség és szakmai megalapozottság nélkül működtető állam a rossz gazda. Az említett döntést álságosan egy árukapcsolással igyekeznek alátámasztani, a mezőgazdasági külső üzletrész-tulajdonosok kifizetését segítő állami szerepvállaláshoz szükséges források előteremtése a cél. Nos, a szóban forgó kérdést az egyéves időtartamú, a kiadások egy részét fedező hitel nem oldja meg.
Az utóbbi két döntés törvényhozási technikája kapcsán meg kell említenem, hogy a minőségi törvényhozást ígérő Fidesz átírta az Országgyűlés jogi szótárát a következők szerint: a kapcsolódó módosító indítványsor egyenlő a koalíciós törvénybeterjesztés plenáris ülésen nem vitatható és nem módosítható formájával; műfaját tekintve, a Házszabálynak csak a betűjét nézve: visszaélés annak szellemével.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az zenében vannak olyan műfajok, amelyeknek sajátja, elengedhetetlen része az improvizáció, a nagy zenekari műveket azonban kotta alapján játsszák. A nemzetgazdaság említett területein e partitúra neve: nemzeti stratégia - erre lenne szükség.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiból.)
