DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Jól működő jogállamokban a jogkövető magatartás nem erény, hanem alapfeltétel. A hatalom birtokosai csak akkor várhatnak el jogkövetést az állampolgároktól, ha előttük jó példával járnak. Sajnos, a jelenlegi kormány és a kormánypártok gyakran megfeledkeznek a törvények szelleméről és betűjéről. Olyan gyakorlatot honosítottak meg a törvényalkotásban, amely figyelmen kívül hagyja a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint - idézem -: A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit; és minderről a jogalkotót tájékoztatni kell.
(9.40)
A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szervezeteket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.
Az Orbán-Torgyán-kormány által vezényelt gyakorlat tökéletesen szembehelyezkedik ezekkel az előírásokkal. Nemhogy a benyújtott törvényjavaslatoknak nincs megfelelő előkészítése, nincs egyeztetés, nincs hatásvizsgálat, de állandó gyakorlat, hogy sem a közvélemény, sem maguk a képviselők nem ismerik a fű alatt zajló, úgynevezett műhelymunkát, amelynek eredményeként a törvények módosulnak, súlyosan beavatkozva milliók életébe.
Rendszeres gyakorlat, hogy a sokszor egészen más témáról szóló törvényjavaslat zárórendelkezései közé csempészik be egy másik törvény fontos módosítását. Másik módszer, hogy az eredeti kormány-előterjesztést kormánypárti képviselők módosító javaslatai, a kormány támogatása mellett, a parlamenti vita legvégén gyökeresen megváltoztatják. Újabban pedig - mint azt a költségvetési törvény vitája során tapasztalhattuk - kormánypárti képviselők már csak akkor adják be javaslatukat - nemegyszer kapcsolódó módosító javaslatnak álcázva -, amikor a törvényjavaslat részletes vitája már az utolsó stádiumba érkezett. Ezzel a törvényjavaslat gyökeresen megváltozik. A kormány által is támogatott trükkre lehet következtetni abból, hogy a kormány rendre támogatja ezeket a kormánypárti képviselői módosító javaslatokat. Így viszont ezekről érdemi vita nem zajlik, nem is beszélve a jogalkotási törvényben írt, és fentebb részletezett feltételek érvényesüléséről.
Lássunk néhány példát! A költségvetési törvény részletes vitája végén egy tollvonással beavatkoznak a felsőoktatási intézmények autonómiájába. A felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit megváltoztatva törvényben szabályozzák a felvételi vizsgák rendszerét, a részletszabályokat kormányrendeletre bízva. Megkérdezték erről a felsőoktatási intézményeket, a diák-érdekképviseleteket?
Egy évvel ezelőtt az adótörvények vitájában, azokhoz beadott módosító javaslattal, most a költségvetési törvényhez benyújtott képviselői módosító javaslattal, kormánytámogatás mellett diszkriminálják a vallásfelekezetek egy nagy csoportját, kizárva őket olyan adókedvezmények igénybevételének a lehetőségéből, amelyre több ezer társadalmi szervezet akkor is jogosult, ha csak éppen formálisan felel meg a közhasznú szervezetekről szóló előírások feltételeinek, de tevékenysége nem igazán a közérdek szempontjából jelentős.
Ugyancsak a költségvetéshez sebtében beadott képviselői módosító javaslattal módosítják a privatizációs törvényt, és 19 állami gazdaság eddig eladni tiltott többségi részvényeit minden feltétel vizsgálata nélkül, nyilvános szakmai vita nélkül eladhatóvá teszik.
Nyilvánvaló, hogy az ilyen módosító javaslatok nagy súlyú kérdéseket érintenek, és a trükkel a kormány a számára kényelmetlen politikai vita és szakmai vita lehetőségét kívánja korlátozni.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
