NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A választ a saját kérdésére ön is már megadta, én csak meg tudom erősíteni az ön által megfogalmazott választ. A válasz: nem.
A felszólalásában hivatkozott nemzeti fejlesztési terv elkészítése az Európai Unió strukturális és kohéziós alapok támogatása igénybevételének előfeltétele. Ez a nemzeti fejlesztési terv valóban egy olyan középtávú stratégiai tervezési dokumentum, amelynek célja az ország gazdasági, társadalmi kohéziójának az elősegítése, továbbá az egyes régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a közösség pénzalapjainak a felhasználásával. Szeretném a képviselő urat tájékoztatni arról, hogy nem szakadhat el a nemzeti fejlesztési terv a vizsgálatoktól, hiszen a terv elkészítése még nem kezdődött meg. Az eddigiekben a szervezeti, intézményi és emberi kapacitások, erőforrások fejlesztése, az EU-követelményeknek a feltárása, a tagállamok tapasztalatainak a megismerése folyik, a terv készítésének a fő felelőse egyébiránt a kormány 1999. július 8-i határozata alapján a Gazdasági Minisztérium.
A kormányzati intézmények munkájának összehangolására és a szakmai eljárási kérdések megtárgyalására az említett kormányhatározat értelmében tavaly júliusban létrejött a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Bizottság, ezt a GM vezeti egyébként, de az érintett tárcák is részt vesznek ebben a munkában. A tényleges tervezési munka megkezdése 2001 első felére van előirányozva, a terv összeállításához, a csatlakozás előtti támogatások, Phare, ISPA, SAPARD, igénybevételéhez eddig készített tervezési dokumentumok is alapul szolgálnak, ezek ugyanis a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséhez hasznos tapasztalatokat adnak. A tagállamok eddigi gyakorlata és eljárási előírások szerint mintegy másfél évre van szükségünk ahhoz, hogy elkészítsük ezt a tervet, figyelembe véve, hogy a csatlakozás előtt legkésőbb fél évvel a tervet jóváhagyásra be kell nyújtanunk az Unió Bizottságához; ha 2003 elején, tehát a legoptimistább forgatókönyv esetén csatlakozunk az EU-hoz, akkor 2002 közepére kell legkésőbb összeállítani a tervet, erre a tervezett menetrend a megfelelő lehetőséget tartalmazza. Amennyiben a csatlakozás időpontja későbbi lesz, a terv összeállításának a megkezdése ebben az esetben is célszerű a 2001. év elején.
A terv gazdasági, társadalmi fejlesztési szempontból jelentős, hiszen az Uniótól a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítéséhez a közösségi politikával összhangban komoly támogatásra, pótlólagos forrásokra számíthatunk. Hadd jegyezzem meg, hogy egyelőre még nem ismert, hogy milyen összegű, milyen nagyságrendű forrásokat fogunk a strukturális és kohéziós alapokból bevonni. A terv megfelelő színvonalú kialakításának és sikeres végrehajtásának valóban alapfeltétele a társadalmi konszenzus és a párbeszéd a társadalmi, gazdasági partnerekkel, és hadd jegyezzem meg, hogy a kormány e párbeszédre kész, többek között az ellenzékkel is, tehát szó sincs az ellenzék kizárásáról.
Arra is rá kell mutatni, hogy a strukturális alapok felhasználásának egyik alapelve a partnerség érvényesítése, elvi szinten deklarált módon, ami azt jelenti, hogy a nemzeti fejlesztési terv készítésébe formálisan is be kell vonni a társadalmi, gazdasági partnereket, mind központi, mind pedig regionális szinten. Ennek az alapelvnek a figyelembevételét az Európai Unió a terv elfogadása egyik feltételeként kezeli, tehát a társadalmi partnerek kizárása, még ha egy megátalkodott szándéka is lenne a kormánynak, egyszerűen nem lenne megvalósítható, hiszen az Európai Unió nem fogadná el a nemzeti fejlesztési tervre vonatkozó javaslatát Magyarországnak. Azt tudom tehát, képviselő úr, még egyszer mondani, hogy a válasz egyértelműen nem, és meg fogjuk találni az egyeztetésnek a megfelelő formáit.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
