DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A cselekvőképességre és a gondnokságra vonatkozó jogi szabályozás közel ötvenéves. Felülvizsgálatára a mai napig nem került sor. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a törvényi rendelkezések maradéktalanul kiállták volna az idő próbáját. Az újraszabályozás elmaradásának sokkal inkább az az oka, hogy a szabályozással érintettek, illetve a gondnokoltakkal foglalkozó civil szervezetek jogérvényesítési lehetősége korábban nem volt elég erős, nem volt elég hatékony. A módosítás szükségességére több konkrét üggyel összefüggésben az állampolgári jogok országgyűlési biztosai is felhívták már a figyelmet. Az újraszabályozás célja az érintettek autonómiáját a korábbiaknál jobban figyelembe vevő, differenciáltabb rendszer kialakítása. Ez egyben a polgári törvénykönyv átfogó korszerűsítésének munkálataiba is illeszkedik, illetve illeszkedik abba a folyamatba, amelynek egyik megtisztelő állomásaként Magyarország a fogyatékosokért tett erőfeszítéseket elismerő Roosevelt-díjban részesült.
A törvényjavaslat a mindennapok gyakorlati problémáira keres választ, ezért a nemzetközi szabályozás legjobb elemeit hasznosítva olyan kereteket határoz meg, melyek csak a legszükségesebb mértékben és az érintett személyek érdekében korlátozzák a személyi szabadságot. Ugyanakkor biztosítják, hogy indokolt esetben a bíróság gyors és egyben alapos, a megfelelő jogi garanciákat tartalmazó eljárásban dönthessen a gondnokság alá helyezésről.
Amúgy ezt a gondolatot fogalmazza meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény is. Kimondja, hogy a fogyatékosok a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni számukra azokat a feltételek, amelyek lehetővé teszik a társadalmi életben való csorbítatlan részvételüket. Ennek érdekében pedig biztosítani kell, hogy azokat a jognyilatkozatokat, amelyek megtételéhez a megfelelő belátási képességgel rendelkezik, a gondnokság alá helyezett személy önállóan is megtehesse. Ezért ez a törvényjavaslat meghatározza azokat az ügycsoportokat, amelyek közül egyre vagy többre a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy döntési autonómiáját fenntarthatja.
Az előterjesztés azt is pontosan rögzíti, hogy a gondnokolt jognyilatkozatának érvényességéhez mely esetekben kell a gondnok hozzájárulása, illetve beleegyezése, és mikor szükséges ahhoz a gyámhatóság jóváhagyása is.
A jövőben a cselekvőképességet csupán korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a gondnok csak kivételes esetben hozhat döntést a gondnokolt helyett, annak megkérdezése nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! A gondnokság alá helyezett személy számára kiemelt jelentőségű a gondnok személye. Erre tekintettel jelentősen változnak a gondnok kirendelésére vonatkozó szabályok is. Alapvető, hogy amennyiben csak lehetséges, a gondnok kiválasztásánál a gondnokság alá helyezett akaratának, kívánságának érvényesülnie kell. A gondnoki teendőket alkalmas hozzátartozó hiányában hosszabb távon csak a megfelelő képesítéssel rendelkező hivatásos gondnok láthatja el.
További új rendelkezés - és reméljük, hogy ez a szabály, miként az eddigiekben is, a megvalósulás során is oly lelkes egyetértésükkel fog találkozni -, hogy gondnokot tagjaik sorából a sérült emberekkel foglalkozó civil szervezetek is ajánlhatnak. A gondnoknak működése során a gondnokolt érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. A vagyonkezelés során nem a vagyon megőrzése az elsődleges cél, hanem az, hogy a rendelkezésre álló javak a gondnokolt jólétét szolgálják, életminőségét javítsák. Az érintettek régi és jogos kívánsága teljesül azzal, hogy a gondnok számadására vonatkozó szabályok árnyaltabbá válnak. Amennyiben a gondnoki teendőket közeli hozzátartozó látja el, és a gondnokoltnak - és ilyen az esetek többsége - nincsen jelentős vagyona, a jövőben nem lesz szükség a gyámhatóság előtti évi tételes elszámolásra, amely - mint tudjuk - a gyakorlatban sok esetben felesleges terhet, sokszor megalázó helyzeteket is eredményezett, tipikusan a szülők tekintetében.
(12.20)
Tisztelt Ház! Garanciális elv, hogy a gondnokság alá helyezés csak addig tarthat, ameddig az feltétlenül szükséges és indokolt. Ezért a törvényjavaslat előírja, hogy a bíróságnak ítéletében meg kell határoznia a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját. Az erre irányuló eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania.
Azt is biztosítani kell, hogy meghatározott idő után egységes szabályok vonatkozzanak a gondnokoltakra, függetlenül a gondnokság alá helyezés időpontjától. Ezért az új rendelkezések hatálybalépését követően a korábban elrendelt és még fennálló, mintegy 12 ezer főt érintő, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést az új szempontoknak megfelelően, az új törvény alapján fokozatosan, megfelelő ütemezéssel felül kell vizsgálni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az arra jogosultak, közöttük maga a gondnokolt, e kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is pert indíthassanak a gondnokság megszüntetése iránt.
Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyv, valamint a polgári perrendtartás vonatkozó új rendelkezéseinek kedvező hatásait bizonyára valamennyi, a szabályozással érintett személy közvetlenül is tapasztalni fogja. Kérem ezért az önök támogatását a törvényjavaslat elfogadásának érdekében.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
