DR. KISZELY KATALIN
DR. KISZELY KATALIN
DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én ott folytatom, ahol Csákabonyi képviselőtársam abbahagyta; a szép gondolatokat ő már elmondta, úgyhogy én megkímélem önöket attól, hogy ezeket még egyszer elmondjam. De ugyanezekből a megfontolásokból és emberi hozzáállásból tartom alapvető fontosságúnak, hogy a jogszabálytervezet elkészült. Nagyon időszerű lett volna már hosszú idő óta, a Ptk. módosításával együtt, ami, reméljük, egyszer majd szintén elkészül.
Ahogy az államtitkár úr is mondta: valóban az utolsó évtized és elsősorban a gondnokoltakkal foglalkozó civiljogi szervezetek munkája volt az, ami elősegítette azt, hogy a törvénytervezet a tisztelt Ház elé kerüljön. Meglehetősen sok jogterületet érint a módosítás, elsősorban természetesen a Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályait, a Pp.-ben külön fejezetbe kerül a gondnokság alá helyezési per; tehát az eljárási szabályokat, a gyámügyi eljárás szabályait, a Ptkj. szabályait is módosítja a jelen törvénytervezet.
A cselekvőképesség az egyik legalapvetőbb jogi kategória, hiszen jogalany, jogviszonyok alanya, jogok és kötelezettségek alanya csak jogképes személy lehet. A jogképes személynek, illetve a jogképességnek pedig feltétele, hogy a jogalany megfelelő beszámítási képességgel rendelkezzen, tehát cselekvőképessége legyen. Ez a törvényjavaslat differenciáltabb, európaibb jogi keretet alakít ki a gondnokoltak vonatkozásában, olyat, amely figyelembe veszi a cselekvőképességében korlátozott személy szabadságát és döntési autonómiáját.
Hivatkoznom kell két jogintézményre, amely a törvénytervezetet és a jogszabály-módosítást szükségessé tette. Az egyik a kiskorúakra vonatkozó New York-i egyezmény, a másik pedig az Európa Tanács 1999. február 23-án elfogadott, a cselekvőképtelen nagykorúak védelméről szóló ajánlása. Tehát gyakorlatilag a jogszabály-módosítás mögött jogharmonizáció is meghúzódik.
Fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat most már európai módon differenciál a kiskorúság miatti cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképesség, valamint a felnőtt korúakra vonatkozó cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképesség között. Ez lényeges dolog. Ennek indoka az természetesen, hogy a két jogi kategóriába tartozók közé ne tegyünk azonosságjelet, mert az egyik oldalnál a nagykorúakra vonatkozóan a beszámítási képesség valamilyen hiányosságából ered az, hogy a cselekvőképesség kizárt vagy korlátozott, a másik kategóriánál pedig az életkorhoz kötődik.
Gyorsan megpróbálnék a paragrafusokon végigmenni a törvénytervezet szerint. Nem foglalkozom most már még egyszer a szétválasztással; a kiskorúakra és a nagykorúakra vonatkozó szétválasztást tehát az általam már hivatkozott, a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény 12. cikkelyének beiktatása ebbe a jogszabályba tette indokolttá.
A Ptk., az előterjesztés 14. §-a a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés anyagi szabályait tartalmazza. Lényegesnek tartom, hogy a definícióban változás van, az "elmebeli állapot" pejoratív, prejudikáló, stigmatizáló meghatározását a "pszichés állapot" váltja fel. Ezt a magam részéről helyesnek tartom.
Az alkotmányos elvek közül a törvénytervezet bevezeti az arányosság elvét az Európa tanácsi rendeletnek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a gondnokság alá helyezett jogait és önállóságát annyiban igyekszik korlátozni a törvénytervezet, amennyiben ez jogaik védelme céljából szükséges.
Itt már Csákabonyi képviselőtársam is hivatkozott rá, lényeges új elem és anyagi jogi változás a jogszabályban, hogy egyes ügycsoportok vonatkozásában is meg lehet állapítani a cselekvőképesség hiányát, illetve pontosabban a jogszabály szerint nem a hiányát, hanem egyes ügycsoportra vonatkozóan a gondnokolt cselekvőképessége fennmarad. Ez lényeges szabály; hogy finomítani lehetne rajta, ez más kérdés, majd biztos, hogy megteszi a jogalkotó.
Az alaki jogszabályok körében e részhez kapcsolódóan a per megindítására jogosultak köre bővül, ez lényeges, a testvér is jogosult most már a perindításra. És ami nagyon lényeges kategória - elmondták már előttem, de megerősítem -, a gondnokság alá helyezés a jövőre vonatkozóan, az elkövetkezendőkben nem határozatlan időre szól. A bíróságnak az ítéletben meg kell határoznia a kötelező felülvizsgálat időpontját, amely nem lehet később, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év. Ez egy garanciális szabály.
Érdemi változás, alaki jogszabály, hogy a gondnokok nyilatkozattételi lehetősége, amit a gondnokolt nevében megtehet, szűkül. Ez is garanciális jellegű szabály. Az alaki szigorítás az, hogy közokirathoz kötendő a nyilatkozattétel.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésnél új elem - és ez is garanciális -, hogy a gyámhatóság ideiglenes gondnok vagy vagyonzárlat elrendelése esetén 8 napon belül gondnokság alá helyezési pert kell hogy indítson. Én most nem akarnám ecsetelni a magyar ítélkezési gyakorlat gyorsaságát, lassúságát, miegymást, de nagyon jó dolog, hogy ezt 8 napon belül meg kell indítani. Ezt a cselekvőképességben sérült vagyonvédelme, állapota indokolttá tesz, ez egy nagyon helyes szabály.
A gondnok rendelésére vonatkozó szabályoknál ugyancsak garanciális jellegű új rendelkezés, hogy a fogyatékos, sérült gyermekük gondnoki teendőit ellátó szülők - elsősorban ők azok, akiket ki kell rendelni ilyen esetben - közokiratba foglalva vagy végrendeletükben megnevezhetik a gondnok személyét haláluk esetére.
(12.50)
Sajnos előfordul és többször így van, az élet törvénye az, hogy a gyermek túléli a szülőt. Megnyugtató lehet egy amúgy is nehéz körülmények között lévő, sérült gyermekét, szellemileg sérült gyermekét gondnoki teendők keretében is ápoló szülők számára, hogy haláluk esetére rendelkezhetnek valamilyen formában az újabb gondnok kilétéről.
Újdonság szintén a többes gondnokrendelés lehetősége, amit bizonyos vagyonkezelési szabályok vagy a gyógykezelés milyenségére vonatkozó állapot és az ezzel kapcsolatos teendők tehetnek szükségszerűvé. Én ezt is nagyon jó rendelkezésnek tartom.
A gondnok tevékenységének - ez is garanciális szabály - ellenőrzése a gyámhatóság részéről szigorodik, évente kell tevékenységéről számot adnia. A közeli hozzátartozó vonatkozásában viszont helyesnek tartom azt, hogy differenciál a jogszabály, a közeli hozzátartozó számadási kötelezettsége a gyámhatóság felé egyszerűsödik.
Remélem, hogy nem begyakorolt tevékenység szintjére fog süllyedni a gondnokság, ott, ahol jelenleg van, hanem a garanciális szabályok és a megfelelő hozzáállás lehetőséget fognak teremteni arra, hogy ne egy begyakorolt, mindennapi egyszerű teendővé, hanem felelősségteljesen vállalt teendővé váljon.
A Pp. szabályai: önálló fejezetté vált a gondnokság alá helyezési per. Új vagylagos illetékesség a tartózkodási hely, tehát a gyógykezelés helye, a gondnokolt meghallgatása garanciális, a bírói úton való felülvizsgálás garanciális jellegű. Be kell jegyezni a bíróság alá helyezés tényét, és ezt a bíróság által vezetett gondnokoltak jegyzéke tartalmazza. A törvény hatálybalépése pedig hat hónap.
Az időm végére értem. A Kisgazdapárt ezt jónak tartja, és támogatni fogja a törvénytervezetet igen szavazatával. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
