DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat azzal szeretném kezdeni, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságában ennek a törvényjavaslatnak a megvitatása rendkívül rövid időt vett igénybe, az előterjesztő rövid indokolását követően szinte egyhangúlag támogatta a bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Most az általános vita során nem szeretném azokat elismételni, amiket az államtitkár úr az expozéjában elmondott. Egy-két olyan kérdésről szeretnék beszélni, amelyeket a Fidesz-Magyar Polgári Párt minden körülmények között indokoltnak és nagyon fontosnak tart, úgyhogy ezeket a pontokat szeretném az általános vita keretein belül kiemelni.
Nagyon szerencsésnek tartjuk azt, hogy a polgári törvénykönyv II. fejezetének újraszabályozásánál az eddigi bontástól eltérően teljesen különválasztja a jogalkotó vagyis a javaslat azt a kérdést, hogy a korlátozott cselekvőképesség az életkor függvénye vagy pedig a gondnokság alá helyezésé, és ugyanígy különválasztja a cselekvőképtelenségnél is az életkorból adódó cselekvőképtelenséget és a bírósági eljárás során keletkezett cselekvőképtelenséget. Ezt a szerkezeti struktúraváltást nagyon szerencsésnek és sokkal áttekinthetőbbnek tartjuk, mint a hatályos szabályozást.
Ami számomra nagyon fontos az eddigi ügyvédi gyakorlatom alapján: üdvözöljük, hogy a gyámhatóságnak a törvényjavaslat kötelezettséget ír elő, ami eddig nem szerepelt a polgári törvénykönyvben; vagyis ha a gyámhatóság tudomást szerez arról, hogy valamelyik állampolgár gondnokság alá helyezése indokolt lenne, és arra a közeli hozzátartozó nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor a törvényjavaslat ezt a gyámhatóságnak kötelezővé teszi. Ez minden körülmények között az egyébként hátrányos helyzetben lévő emberek szempontjából nagyon fontos garanciális szabály.
Még a polgári törvénykönyvnél nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a bíróság által megállapított korlátozottan cselekvőképesnél a polgári törvénykönyv írja elő azt, hogy a bíróság köteles a gondnokság alá helyezést szabályozni idő szempontjából is. Az államtitkár úr elmondta, hogy a gondnokság alá helyezés jogi mértéke tekintetében is szabályozásra kerül. Ez utóbbi majd a nyilvántartás szempontjából lesz nagyon fontos, de az egy nagyon komoly garanciális szabály, hogy a mostani eljárások során a bíróság minden körülmények között köteles meghatározni azt, hogy legkésőbb öt éven belül, de az ítélet függvényében akár korábban is, köteles a bíróság felülvizsgálni a gondnokság alá helyezés tárgyában született ítéletet. Ez is nagyon lényeges garanciális szabály, mert a gondnokolt nincs teljesen hátrányos helyzetbe szorítva, a törvény garantálja azt, hogy az egészségi állapotának függvényében minél korábban megszabadulhasson ettől, vagy az állapotának megfelelően változzanak a körülmények.
Változhatnak a körülmények abban a kérdésben is, hogy a bíróság a cselekvőképességét milyen terjedelemben tartotta fenn a gondnokoltnak. Ezt is nagyon lényeges szabálynak tekintjük.
A kötelező felülvizsgálattal kapcsolatban nagyon szerencsésnek tartjuk a hatályba léptető intézkedések sorában azt, hogy 2002-től kezdődően folyamatosan, 2006-ig bezárólag az összes hatályban lévő gondnokság alá helyezési ügyet felül kell bírálni a bíróságnak, és a mostani szabályok szerint kell átalakítania az ítéletet, illetve az ítéletben a megfelelő szabályokat. Ez persze nem mentesíti a gyámhatóságot attól, hogy a most elfogadandó törvényjavaslatnak megfelelően a kedvezőbb szabályokkal, akár a kettős gondnokjelöléssel, akár egyéb más, törvény adta lehetőségekkel éljen.
Amiről még szeretnék külön is beszélni, hogy nem szerencsés, hogy célját a ma hatályos rendelkezés nem tudta elérni a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatal ügyében. Ez a ma hatályos jogunk szerint a települési önkormányzatok hirdetőtábláján jelent meg, ami azt hiszem, több esetben inkább káros volt a gondnokoltra, mint hogy egyáltalán megfeleljen az ügy céljának.
Nagyon szerencsésnek tartjuk azt a központi nyilvántartást, amit a törvényjavaslat a bíróságok által hozott ítéletek alapján az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának hatáskörébe utal.
(12.30)
Teljesen indokolt az, hogy a hatályba léptető rendelkezés itt elválik. Számítások szerint 2001 őszén léphet hatályba ez a törvényjavaslat, tekintettel arra, hogy a kihirdetéstől számított 6 hónapot javasol a törvényjavaslat, de ez a nyilvántartás a ma gondnokság alá helyezettek tekintetében ennyi idő alatt nyilvánvalóan nem készíthető el. Ilyen körülmények között indokolt az, hogy erre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács több mint egyéves határidőt kapott, és e tekintetben a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezése szerint ez a nyilvántartás 2003. január 1-jétől egy közhiteles nyilvántartásként az egész ország területére érvényesen mindenkinek az arra indokolt információt biztosítja.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek azok a kiemelt pontok, amelyeket mi üdvözlünk, amelyeknek mi örülünk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt az Igazságügyi Minisztérium útján a kormány előterjesztette. Kérjük az Országgyűlést, hogy szíveskedjen ezt a törvényjavaslatot elfogadni, a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadását támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
