DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Máté evangéliumában a szent dolgok megbecsülése kapcsán olvashatjuk, hogy "ne adjátok ebeknek azt, ami szent, gyöngyeitek se dobjátok disznók elé, mert sárba tapossák, aztán ellenetek fordulnak és szétszaggatnak titeket".
Tisztelt Képviselőtársaim! A Biblia tanítását és egyfajtaképpen képzettársítását felhasználva arra szeretnék utalni rögtön a beszédem elején, hogy amikor 1988-ban, a tervgazdasági ciklus vége felé Magyarországon elkezdődik egy piacgazdasági nyitás, ezt a piacgazdasági átállást az jellemzi, hogy a gazdasági jogszabályok változnak, liberalizálódnak, és ezzel párhuzamosan a gazdasági folyamatok ellenőrzésére hivatott szervezetek, intézmények, igazságszolgáltatási egységek, bűnüldöző hivatalok leépülnek. Könnyebb lesz gazdálkodni, könnyebb lesz a zavarosban halászni, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a gazdasági folyamatok ellenőrzésére hivatott intézményrendszerek leépítésre kerülnek.
Ennek az elmúlt 10-12 évnek egy jellemző visszaélési folyamatát, az olajbűnözést kellett volna ennek a parlamenti vizsgálóbizottságnak áttekinteni. Erről a 10-12 éves gazdasági folyamatról kellett volna értékítéletet alkotni. A bizottság jó egy évvel ezelőtt, amikor felállt, a parlamenttől egyfajtaképpen felhatalmazást kapott arra, hogy a dolgoknak járjon utána, állapítsa meg, hogy az olajbűnözés, a vámvisszaélések, a politika és az igazságszolgáltatás között voltak-e, vannak-e összefüggések. Képviselőtársaim, eltelt tíz hónap, eltelt egy év, eltelt tíz év, eltelt tizenkét év. Ami az utolsó tizenkét hónapot illeti, amióta megalakult a bizottság, elmondhatom azt, ha rövid tőmondatban akarom jellemezni: nagy hűhó semmiért. A bizottság a rábízott feladatokat nem tudta elvégezni.
November utolsó napján üléseztünk utoljára, és az a bizottság által rajtam kívül elfogadott jelentés, amely most az Országgyűlés asztalán van, inkább egy szöveggyűjteményre hasonlít, mint egy bizottsági jelentésre. Az eltelt tíz hónap időrendi, sorrendi, meghallgatási eseményeit sorolja fel bizottsági kiértékelés nélkül, és azokat a jogszabályokat, amelyek az olaj-, vámügyekkel kapcsolatban annak idején hatályosak voltak. Felteszem azonban a kérdést: ki ne ismerné ezeket már fejből is? Megállapításokat nem tartalmaz. A legnagyobb hibája, hogy nem tárta fel az ok-okozati összefüggéseket az olajbűnözők, a politikai elit és az igazságszolgáltatás között. Nem mutatja be azokat az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, kapcsolatrendszereket, érdekeltségi viszonyokat, amelyekkel a bűnözők rendelkeztek a politika és az igazságszolgáltatás egyes részeinek irányába. A bizottság rendelkezésére bocsátott titkosszolgálati, nemzetbiztonsági akták pedig ezekre egyértelmű esetleírásokkal szolgálhattak volna.
A titkos aktákból levonható következtetések így egyelőre titokként maradnak a közvélemény előtt. Felteszem azonban a kérdést, tisztelt képviselőtársaim: az elmúlt tíz évben nem történtek olajbűncselekmények? Nem keletkezett a költségvetésnek közel ezer milliárd forintos kára? Nincsenek felelősök? Miért nem mutat rá erre a bizottsági összefoglaló? Ugyanakkor azt is kell mondanom, képviselőtársaim, hogy ne áltassuk magunkat, ugyanis előttem, de mondhatom azt is, hogy azok előtt is, akik a bizottság munkájában részt vettek, tehát előttünk bizonyítottá vált, hogy a szervezett bűnözés és a politikai elit közötti összefonódás megtörtént, sőt az igazságszolgáltatás egyes ágazatai is olajjal szennyezettekké váltak. Több mint egy évtizeden keresztül olajozásból hasznot húzni csak úgy lehetett, ha ehhez a politika és a bűnüldözés bizonyos szintjei asszisztáltak, sőt tevőlegesen részt is vettek a szabálytalanságokban.
Én annak idején, amikor utolsó bizottsági ülésünket tartottuk, figyelmeztettem a képviselőtársaimat, hogy az ezer sebből vérző hiányos jelentéstervezet elfogadása a bizottság tagjai részéről azt fogja eredményezni, hogy az olajmaffiát, a vele összefonódó politikai elitet és az olajjal szennyeződött igazságszolgáltatást felmentik. Bejelentésem után néhány órával ez bekövetkezett. Ha a parlament szavazáskor a jövő héten ezt a jelentést - szöveggyűjteményt, ahogy én nevezem - elfogadja, ugyanúgy a parlament tagjaira, erre a jelentésre igennel szavazó tagjaira is olajplecsni vetődik. Úgy fogalmaznék, hogy az elmúlt egy évben a parlamenti képviselők, bizottsági tagok fröcsögtettük az olajat, de azon tagjai is a parlamentnek és a bizottságnak, akik a tehetetlenségük és néha a bizottsági vezetés szakmai hibáinak kimondása helyett erre a jelentésre igent mondanak.
A bizottságunknak az olajban úszó tíz év és az elsikkasztott rendszerváltás bűnöseit, szakmai, politikai felelőseit kellett volna felkutatni. Ugyanakkor azt is látnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a bizottság, ahogy ebben a formában létrejöhetett, azaz jogosítványok, megfelelő anyagi támogatás és hatáskör hiányában, így ha jobban megvizsgáljuk, nem is lehetett képes arra, hogy a feladatát elvégezze. Ez egy tőrbe csalt bizottság. A hatáskörök biztosítása nélkül kapott zöld jelzést az egyes politikai, üzleti köröktől, a liberális média hathatós figyelme által kísérve.
A háttérből természetesen tudták, hogy úgysem lesz eredménye a vizsgálatnak. A biztonság kedvéért még azért ránk küldtek néhány figyelemelterelő tanút, mint például Nógrádi Zsoltot, ezt a liberális média megfelelően felnagyította, a közvélemény nehogy a lényegi összefüggéseket keresse, meg a bizottság is megfelelőképpen lejáratódjon. Ha bármit is megállapítana, az egy komolytalanná tett bizottság szájából komolytalannak tűnjön - ez volt a cél vélhetően, tisztelt képviselőtársaim.
Mindezek ellenére is azonban az olajvámcsalások, olajszőkítések kormányzati, igazságszolgáltatási felelőseire rá kellett volna mutatnia ennek a bizottsági anyagnak. Ezek, azaz a felelősök, képviselőtársaim, oldalfüggetlenek. Jobboldal- és baloldalfüggetlenek, sorszámozott oldal szerint is függetlenek, mert igenis politikai szempontból vannak az eltelt 10-12 év szabálytalan folyamataiban politikai felelősség szempontjából baloldali kormányok és vannak jobboldali kormányok is. A Németh Miklós-, az Antall-Boross- és a Horn-Kuncze-kormány felelőssége megállapítható.
Képviselőtársaim, hogyan értelmezem ezt? Mi állításomnak a lényege? Az, hogy az eltelt 12 év Magyarországon arról szólt, hogy történt egy piacgazdasági átmenet, egy kialakulás, történt egy cégalapítási hullám, történt a kereskedelmi szabályok fellazítása, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a cégbírósági cégkataszteri rendszer, a vám- és pénzügyőrség ellenőrzési jogköre, az APEH szervezeti működése, a bíróságok, az ügyészségek és a rendőri szervek ezt a folyamatot, ezt a gazdasági liberalizációs cégalapítási és kereskedelmi lázat, gründolási lázat nem követték. A gazdasági folyamatok messze megelőzték az igazságszolgáltatás munkáját. Lehet azt is mondani erre, hogy az eltelt 12 év arról szól gazdasági szervezetre vetítve, mint amikor a kordé elkerüli a lovakat.
(16.10)
Az utolsó bizottsági napon - s most, két hét elteltével, a végkifejlethez közeledve is azt kell mondanunk - álláspontunk szerint egy háttér politikai alku körvonalai mégiscsak léteztek. Az olajjal szennyeződött politikai pártok - hogy mentsék a menthetőt - véleményem szerint megállapodtak abban, hogy kölcsönösen nem mutatnak rá az előző három kormány egyikének felismerésére sem.
El kell mondjam azt is, hogy a MIÉP a parlament pártjai közül a két olajfoltmentes parlamenti párt egyike, sőt az egyedüli olajcseppmentes politikai erő. Éppen ezért a két héttel ezelőtti politikai purparléban a végkifejlethez közeledve a MIÉP képviseletében nem vettem részt. Meg kell mondjam azt is, hogy ez a részemről, részünkről nem politikai kudarc.
Az eltelt tíz hónap során számos esetben, az esetek mintegy 90 százalékában a meghallgatások, a bizottsági kiértékelések, a tanúbeidézések az én indítványomra, az én javaslatomra történtek. Megjelentek a tanúk többségében, de az a politikai média, társadalmi közeg, amely egy-egy fontosabb tanú bizottság előtt való megjelenését megelőzte, és így a figyelemelterelést, tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, mindenki számára világos, hogy a háttérből megfelelő erők mozgatták a szálakat.
Amikor erre a készülődő jelentéstervezetre azt mondtuk, hogy nem tudjuk elfogadni, kifejtettük azt is, hogy nem asszisztálunk egyetlen politikai pártnak sem a szavazásban, ugyanis nem vagyunk egyik parlamenti párt segédcsapata sem, hanem az egyedüli politikai erő, amely a korrupció ezen formájából is teljes egészéből kimaradt, ugyanúgy, mint a hitelezési csalásokból, az állami bankok kirablásából a kilencvenes években. Ugyanígy kimaradtunk a privatizációs visszaélésekből és kimaradtunk az olajügyekből is.
Azt a körülményt, képviselőtársaim, hogy a 19. oldalig eljutva laponként szavaztak képviselőtársaim, az öt magára maradt politikai párt képviselői - ezután mentem el -, azokat a veszekedéseket, amiket csak a jegyzőkönyvből tudtam követni, szégyenteljes befejezésnek tartom. A szöveggyűjtemény 19. oldaláig eljutva jött egy MSZP-s javaslat, hogy ezentúl a hátralévő 52. oldalig egyben szavazzanak. Meg kell mondjam, hogy ezt a javaslatot Tóth Károly részéről praktikus javaslatnak mondtam. Mert ha oldalanként megy a szavazás, akkor a hátralévő 19-52. oldalig azok is, akik utólag kritizálták, megszavazzák. Tóth Károly nem tett mást, mint hogy a bizottsági munkát tíz hónap után kicsit gyorsítani szándékozott.
Azonban az ezt kifogásoló és a szavazásban alulmaradó politikai erők részéről felmerülő aggályok és türelemelvesztések számomra azt mutatják, hogy az utolsó előtti percekben ezek a politikai pártok is felismerték a felelősséget, s talán abban bíztak, hogy valami jó ebből a jelentésből még kijöhet. Azonban tévedtek. Ez egy színjáték volt, és ehhez a színjátékhoz a nemzeti radikalizmus pártja sem akkor, sem most nem kapott szereposztást, nem is kért szereposztást, és semmiféle szereposztást az elkövetkezendőkben sem vállal.
Ugyanakkor az eltelt tíz-tizenkét hónap bebizonyította azt is, hogy a MIÉP valójában a magyar politikai közéletben nem a harmadik erő, hanem a tisztességtelen politikai, kormányzati rendszerek egyedüli alternatívája, amely a kilábalás, a megújulás egyedüli lehetséges és tisztességes módját kínálja. Nem sikerült ez az olajbizottsági munka, képviselőtársaim, de annyit mondok, hogy a meccs még nincs lejátszva. 2002 után folytatjuk, és ez a folytatás majd azzal fog járni, hogy a privatizációs folyamatok és a hitelcsalási, bankkonszolidációs folyamatok is felülvizsgálatra kerülnek. S azok a nemzetbiztonsági akták, amelyek most valahol a Belügyminisztérium titkárságán, annak szobáiban hevernek, reméljük, hogy 2002-ben is meglesznek. Ha nem lennének meg, én emlékezni fogok a nevekre, hiszen ezekből az aktákból kiderül az, hogy mely politikai erők mely olajüzleti vállalkozói körökkel mikor és hol fonódtak össze. Ugyanez a folyamat igazságszolgáltatási ágon is nyomon követhető, áttekinthető.
Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, hadd mondjam el, utaltam arra a felszólalásomban, hogy a bizottság feladata nagy volt, a lehetőségei, a szereposztása, a hatásköre ehhez méretezettek viszont már nem voltak. Végül is arról van szó, hogy Magyarországon az elmúlt tizenkét évben egy bűnben fogant piacgazdaság, egy züllött, olajjal szennyezett gazdasági élet, olajkufárokkal pénzelt politika, olajmaffiózók által szponzorált bűnüldözés és a szénhidrogén-származékokban asszimilálódó igazságszolgáltatás dolgait, visszásságait kellett volna lelepleznünk. Ez nem sikerülhetett. Azonban azt kell mondjam, ha sikerült volna is, a megállapításokból mit tudtunk volna levonni, milyen következményei lehettek volna a megállapításainknak, hiszen tudjuk, hogy ezeknek a cselekményeknek, bűncselekményeknek a döntő többsége már elévült, mert a Btk. hatályossági szabályait még idejekorán úgy alakították, úgy igazították, hogy ezek elévüljenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalom természetesen mindaddig várja a választ az olajbűnözők megnevezésére és az őket segítő államigazgatási, igazságszolgáltatási emberek megnevezésére, amíg ez ki nem derül.
Befejezésképpen engedjék meg - mint ahogy egy bibliai idézettel kezdtem -, hogy felszólalásom egy bibliai példabeszéddel fejezzem be. Jézus mondja, hogy akik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat, de akik megtartják a törvényt, harcolnak azokkal. A folyamatnak nincs vége. Bízunk benne, hogy a bűnözés, a korrupció elleni harc a polgári kormány részéről a hátralévő másfél éves hivatali idejében is folytatódni fog. Ugyanakkor azt is mondja Jézus, hogy aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga, aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. Legyen így ez a gazdasági bűnözés elleni harcban és az igazságszolgáltatásban is!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)
