DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság december 6-án tárgyalta az olajügyek és a szervezett bűnözés közötti esetleges korrupciós ügyek feltárására létrejött vizsgálóbizottság munkájáról szóló J/3500. számú jelentést, valamint a vizsgálóbizottság által H/3509. számon előterjesztett határozati javaslatot.
Bizottsági ülésünkön megjelent és az előterjesztett jelentéshez, illetve a határozati javaslathoz szóbeli kiegészítést tett a vizsgálóbizottság volt elnöke. Pallag László tájékoztatta az önkormányzati bizottság tagjait azokról a körülményekről, melyek érdemi munkájukat nehezítették. Ezek között említette, hogy a bizottság az érdemi munkát a C típusú vizsgálatok elhúzódása miatt csak késve tudta megkezdeni. Problémát okozott számukra, hogy az úgynevezett cégtérképekhez és a tulajdonosi szerkezetet tartalmazó dokumentumokhoz kellő időben és kellő feldolgozottsággal nem tudtak hozzájutni. Pedig, mint mondta, a tulajdonosi szerkezet, a cégtérkép adatainak összevonása tudta volna megadni azt a lehetőséget a bizottságnak, hogy képet kapjon arról, hogy az országban kik, hol és hogyan foglalkoztak olajozással. Mint elmondta, szükségük lett volna pénzügyi vizsgálatokra is, azonban ezekhez az adatokhoz sem jutott hozzá a bizottság. Idő hiányában nem tudták áttekinteni a vasúton mozgatott olajszerelvényekkel összefüggő információkat sem. Megdöbbentőnek nevezte, hogy 1989-től napjainkig nem került felszínre olyan információ, mely az olajügyekben szereplő személyek pénzügyi-vagyoni vizsgálatáról szólt volna.
A felemlített körülmények okán nem volt más lehetősége a vizsgálóbizottságnak, mint hogy a parlament elé tárja mindazt, ameddig eljutott a bizottság. Megítélése szerint szükség lett volna arra, hogy a vizsgálóbizottság tovább folytassa a munkát, mert a felemlített körülmények miatt csak félmunkát tudtak végezni. Ezzel együtt úgy látja, hogy a jelentés mindenképpen lépést jelent a feketegazdaság és a korrupció felszámolásának irányába.
Az előterjesztett dokumentumok tartalmi értékéről élénk vita zajlott a kormánypárti, illetve ellenzéki képviselők között. Ellenzéki képviselőtársaink véleménye szerint, ahol a jelentés nem tudott továbblépni, az többek között a bizottságnak megküldött dokumentumok hiányosságai miatt történt.
Tóth Károly megítélése szerint a határozati javaslatban foglaltak legalább most, tíz év után esélyt adnak arra, hogy ellenőrizzék is az információk valóságtartalmát. Véleménye szerint ez a jelentés és a határozati javaslat túlmutat az olajügyeken, azoknál szélesebb összefonódást és beágyazódást mutat. A képviselő úr a jelentés erényének tartotta, hogy az abban leírtak tényeken alapulnak, azaz semmi nincs a dokumentumban, amelyhez nem voltak tényszerű bizonyítékok.
Kóródi Mária képviselő asszony szerint a jelentés valóban tartalmaz hiányosságokat, de ennek okát éppen alapvetően abban jelölte meg, hogy a vizsgálóbizottság nem kapott elegendő időt és segítséget, támogatást ahhoz, hogy ellenőrzött információk alapján tudjanak megállapításokat tenni. Az embereknek az a véleménye, hogy a bizottság folytassa ezt a munkát. Mint mondta, nagy a politikai felelősség, mert az, hogy a bizottság munkáját hirtelen befejezték, azt mutatja, hogy mindenki, aki eddig gyanús volt, gyanús is maradt, senki nem tisztázódott. Megítélése szerint szükség lett volna a bizottság és a bűnüldöző szervek közti jobb együttműködésre.
Az önkormányzati bizottság ülésén több képviselő is elismerésre méltónak tartotta Pallag László állhatatosságát; mint mondták, sokáig egyedül volt, és miután létrejött a bizottság, mindenki úgy gondolta, hogy történni fog valami. Nagyon sok munkát végeztek, és ezt nem vitatta senki.
Ugyanakkor a dokumentumokkal, illetve az elvégzett munka eredményességével, értékével kapcsolatosan a kormánypárti képviselők komoly kritikákat fogalmaztak meg. Dorkota Lajos szerint a vizsgálóbizottságnak a parlament által megfogalmazott feladatokat kellett volna elvégezni, azonban ezt a jelentés nem tartalmazza. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cégtérkép összeállításának vannak adatvédelmi törvény által szabályozott korlátai. Nehezményezte, hogy amikor közel álltak a megoldáshoz és a nagy felhasználók jöttek volna sorra, a vizsgálóbizottság érdemi munkájából három hónapot vett el a Nógrádi-meghallgatás.
Kovács Zoltán szerint a szerényre sikeredett eredmény azzal is összefügg, hogy a bizottságnak nem voltak olyan eszközei, amelyekkel egy ilyen szövevényes ügy végére járhattak volna. Véleménye szerint a bizottság működése arra jó volt, hogy ráirányította a figyelmet az olajügyekre, így arra is, hogy 1988 és '96 között jelentős összegek kerültek ki az állami költségvetésből, jelentős gazdasági érdekcsoportok feketegazdaságból meggazdagodtak, és vélhetően nagyon sokan közülük szabadlábon vannak. Megítélése szerint az előterjesztett jelentés nem alkalmas a közvélemény és a parlamenti képviselők kérdéseinek megválaszolására.
Kosztolányi Dénes érthetetlennek tartotta, hogy a dokumentum súlyos fogyatékosságai ellenére is miért szavazták meg azt az elfogadók. Nehezményezte, hogy a jelentést nem küldték meg véleményezésre mindazoknak, akiket a vizsgálóbizottság meghallgatott.
Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság az előttünk fekvő J/3500. számú jelentést 23 igen szavazattal és 2 tartózkodással, a H/3509. számú határozati javaslatot 24 igen szavazattal és 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta.
