DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetén belül a Magyar Igazság és Élet Pártja két markáns módosítójavaslat-pontot terjesztett elő. A módosító indítványunk egyik eleme a szövetkezeti üzletrészek kifizetése. Erre az indítványomban 15-15 milliárd forintos állami pénzforrást javasoltam, hogy ez teremtődjön meg. Ennek a rövid indoklásaképpen csak annyit említenék meg, hogy onnan pénzt elvenni, ahol nincs, tehát a szövetkezetektől, a belső üzletrész-tulajdonosoktól, nem lehet, ezt állami pénzforrásokból kell rendezni.
A módosító indítványunknak erről a részéről a holnapi napon, részint a költségvetésen belül, részint pedig a délutáni, esti órákban sorra kerülő szövetkezeti üzletrésztörvény kapcsán teszek majd említést.
Képviselőcsoportunk második indítványa volt a reorganizációs alap létrehozatala a Földművelésügyi Minisztériumon belül.
(17.00)
Az álláspontunk az, hogy a piacgazdasági átmenet kezdeti időszakában az élelmiszer-ipari üzemek magánosítása, privatizációja részint törvénytelenül, részint átgondolatlanul történt meg, amelynek egyenes következménye, hogy most, a kilencvenes évek második felére a mezőgazdasági feldolgozó üzemek, élelmiszer-ipari üzemek tömegesen mennek tönkre. Egy-egy feldolgozó üzem csődje a térségben élő mezőgazdasági termelők tömegeit taszítja létbizonytalanságba és teszi kiszolgáltatottá az embereket. Ennek következménye, hogy ezek az állampolgárok szociális segélyezésre szorulnak, és a sorsuk kilátástalan.
Azt indítványoztuk a mezőgazdasági reorganizációs alap létrehozatalával, hogy teremtődjenek állami pénzforrások arra, hogy az így csődközelbe, csődbe kerülő mezőgazdasági üzemek állami pénzekből egy reorganizáción, feljavításon keresztülmenjenek, és így erősödjön meg a felvásárlási kapacitásuk. Ezáltal természetesen eredendően nem a mezőgazdasági feldolgozók vannak segítve, hanem a térségben élő parasztemberek, akiknek a cukorrépájára, burgonyájára, más mezőgazdasági terményeire szükség van.
Meg kell mondjam önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy e módosító indítványaink beadásában, amelyek összegszám szerint is jelentősnek minősülnek, motivált bennünket az az egyre jobban megerősödő aggály, aggodalom, hogy a mezőgazdaság sorsát, a mezőgazdaságból megélni szándékozó emberek életlehetőségeit sajnos egyre bizonytalanabbnak látjuk.
A kezemben tartok két olyan fontos dokumentumot, amelyek az elmúlt hónapokban keletkeztek, és bizony ezekben a fontos országjelentésekben szó sem esik a mezőgazdaság helyzetéről. Az egyik a 2000. április 6-i keltezésű Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága által készített gazdaságpolitikai prioritásaink közös értékelése. Bizony, képviselőtársaim, ebben a fehér lapokon feketén sehol nem szerepel az, hogy a mezőgazdaságnak milyenek a pozíciói, illetve milyen költségvetési lehetőségei lennének.
(A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot Németh Zsolt váltja fel.)
A másik fontos dolog a 2000 októberében kibocsátott Széchenyi-terv kivonatos részei. Ebben mezőgazdaságról, élelmiszeriparról szó nincs. Tehát úgy tűnik számunkra, mintha a kormánynak - hangsúlyozom, a kormánynak - a mezőgazdaság irányában nem volna hathatós agrárpolitikája kormányzati szinten - ismétlem harmadszor a kijelentést. Így tehát, látva ezeket a hiányosságokat, mi úgy ítéljük meg, hogy bizony szövetkezeti üzletrészeket téeszekkel, mezőgazdasági téesztagokkal kifizettetni aggályos, nincs rá pénz.
A másik pedig: ha nem hozunk létre alapvetően a termelőkön segítő reorganizációs alapokat, akkor a mezőgazdaság pénzügyi pozíciói még tovább romolhatnak. Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban és ennek folyományaképpen Magyarországon is olyan pénzügyi áramlatok erősödtek fel, amelyek a mezőgazdaság jövedelempozícióit véleményem szerint tovább rombolják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha 2000. I-III. negyedévének, tehát a 2000 januárjától szeptemberig terjedő időszak adatait viszonyítjuk 1999. I-IX. hónapjához mint bázishoz, akkor lehangolóak ezek az adatok. Országos szinten a magyar külgazdaság cserearányromlása mínusz 2,6 százalék. Egy év alatt az energiahordozók árai 86 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasággal kapcsolatban ez ott mutat összefüggést, hogy a mezőgazdaság mint energiafelszívó ágazat, mint üzemanyagra és vegyipari termékekre épülő tevékenység így alapvetően rossz, a jelenleginél is rosszabb pozícióba kerülhet.
Látni kell azt is, hogy egy év alatt a mezőgazdaság által felhasznált növényvédőszerek és műtrágyák árszínvonala 39,5 százalékkal emelkedett. Ha a jelenlegi helyzetet sztenderdizáljuk, állandósítjuk, fenntartjuk, és semmiféle változtatás a magyar agráriumban nem következik be, tehát nem lesz államilag támogatott reorganizációs alap, nem lesz állami pénz biztosítva a külső üzletrészek kifizetésére, akkor, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak a szövetkezetek mennek tönkre, hanem az egyéni gazdaságok is tömegesen fognak tönkremenni a kormányzati ciklus elkövetkezendő másfél évében.
Ezért, képviselőtársaim, kérném önöket, hogy a szavazásokon elvetélt módosító indítványaimat újfent gondolják végig. Örülnék annak, ha a reorganizációs alap tekintetében, annak szükségességét elismerve, egy hatpárti konszenzuson alapuló bizottsági indítvány keletkezne.
Úgy gondoljuk, hogy 2000 utolsó hónapjaiban a felelősséget lehet egymásra tologatni, hogy mi okozza, mi okozta a mezőgazdaságban ezt a hihetetlen mértékű jövedelem- és piaci térarányvesztést. Azonban a felelősök keresése helyett, tehát a múlt vitatása helyett mi fontosabbnak tartjuk a magyar falvakban a békesség helyreállítását és a mezőgazdaságból élő családok hathatós megsegítését. A módosító indítványaim, noha számszerű adatokat tartalmaznak, azonban társadalmi hatásaiban ezt a kívánt célt szolgálják elérni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)
