BAKONYI TIBOR
BAKONYI TIBOR
BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lenne néhány észrevételem. A 20. § és az 53. § között megpróbálnám konkrétan és röviden megfogalmazni ezeket a gondolatokat.
Az első olyan gondolat, ami a 22. §-ban található, az állami sportinformációs rendszerről szóló külön jogszabály, ami a törvény alapján nem értelmezhető, hogy mit követelnek az állami sportinformációs rendszerrel összefüggésben. Itt arról van szó, hogy a sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni és adatokat szolgáltatni, ha ez az a folyamat, amit az ISM által beterjesztett törvény lejátszik, akkor ezt 90 napon belül működtetni kell. Nem látok a törvényben és a jelenlegi struktúrában garanciát arra, hogy így a nyilvántartásba vétel e kritériumának megfelelően a sportszervezetek eleget tudnak-e majd tenni. Felhívnám erre a konkrét dologra a figyelmet.
Azzal a kérdéssel, hogy az összes szakszövetséget a Fővárosi Bíróságnál kell bejegyezni, nem tudunk egyetérteni, ezt túl centralizált intézkedésnek tartjuk, és azzal az összefüggéssel sem, hogy ezáltal a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak ad a törvény sportfeladatokat. Nem értjük, hogy milyen sportfeladatokat kell kapnia a korábban semmilyen sportfeladatokkal el nem látott Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak (Dr. Szakács Imre közbeszól.), és azt sem tudjuk, ahogy az államtitkár úr itt súgja nekem, hogy a Grespik úr által vezetett hivatal vajon hogyan fogja tudni ezt a megnövekedett feladatot ellátni, hiszen ez azt jelenti, hogy minden sportszövetség a Grespik-hivatal alá fog tartozni január 1-jétől, illetve amíg ez a folyamat 90 napon belül le nem játszódik. Számunkra ez elfogadhatatlan.
Ugyancsak elfogadhatatlan az a szituáció, hogy a bejegyzés ezután úgy történik a sportszövetségeknél, hogy a Fővárosi Bíróságnál beadott papírok után a nemzeti sportszövetség is eldöntheti azt, hogy a szakszövetséget nyilvántartásba veszi, vagy egy későbbi periódusban törli-e. Azzal a gondolattal egyetértünk, hogy Magyarországon minden szövetségből, szakszövetségből csak egy legyen, és más garanciát gondolunk, mint azzal, hogy félig állami, félig társadalmi szervezeti hatáskört kapjon a nemzeti sportszövetség.
Azt is tulajdonképpen meglepetéssel fogadtuk, a szakszövetség jogállásával kapcsolatos 25. §-ban korábban ezeknek a szakszövetségeknek voltak egyéni tagjai, ez a törvény száműzi az egyéni tagokat, nem tudjuk, hogy miért. Mi azt gondolnánk, döntsék el a szövetségek maguk, hogy van-e szükségük egyéni tagokra vagy sem. Ezt szintén a civil önkormányzat belügyeibe való beavatkozásnak tekintjük.
Ugyancsak egy érdekes helyzetet teremt a 27. §, amely arról beszél, hogy mikor lehet egy szakszövetség feloszlását kimondani, és tiltja a szakszövetség feloszlását, ha fennálló tartozásai kiegyenlítésre várnak. Az elmúlt időszakban történt többször olyan negatív sportesemény, katasztrófa, amikor olyan helyzet alakult ki, hogy leégett egy csónakház, vagy olyan villanyszámlát nem egyenlítettek ki, amelyik nem is a sportegyesület tulajdonában lévő árammérőtől származott. Sok-sok olyan eset van, amikor ezt a struktúrát nem lehet feloszlatni, azt gondolom, nem kellene ehhez az egy kritériumhoz kötni.
Van még egy olyan, amely számunkra gazdaságilag egyszerűen értelmezhetetlen, az, hogy azt mondja a 30. § 4. pontja: "Ha a szakszövetség számviteli szabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő évben negatív vagy a kötelezettségei 50 százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját tőkéjének összegét, az ügyész keresetére a bíróság 6 hónapra felfüggesztheti..." s a többi.
(0.00)
Egyszerűen számunkra az az elv, hogy a rossz gazdálkodás is törvényellenes, nem elfogadható, hiszen nemegyszer előfordul, mondjuk, az autósportnál, hogy két évben negatív gazdálkodás jön létre - és esetleg nem is az ő hibájukból -, akkor vajon meg lehet-e azt tenni, hogy emiatt gyakorlatilag felügyelő biztost neveznek ki arra a területre, és állami fennhatóság alá teszik.
Vagy szeretném megkérdezni, hogy mit jelent egy szakszövetség saját tőkéjének összege. Úgy tudom, hogy egy társadalmi szervezetnek nincsen saját tőkéje; lehet, hogy nem jól tudom.
A 31. §-ban van egy érdekes helyzet. Azt mondja a 31. §, hogy a szakszövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyész gyakorolja. Az 50. §-ban - államtitkár úr nézze meg ezt az egy konkrét dolgot - ugyanez szó szerint úgy hangzik, hogy a miniszter gyakorolja ezeket a jogokat. Azt gondolom, hogy ezt a két paragrafust össze kellene vetni, mert ez homlokegyenest ellentmond. Most tessék mondani, a törvényességi felügyelet ki látja a szakszövetségeknél? A miniszter vagy az ügyész? Mert két ugyanolyan szövegű paragrafus - egymástól persze távol eső helyen - két különböző személyt jelöl meg erre. Szeretném, ha ebben a kormány a záróvitát követően állást foglalna.
Itt van a "best of"-ból a 31. § 4. pontja, amelyik arról szól, hogy az ügyész gyakorlatilag bizonyos kérdésekben, nyilvántartási igazolási, átigazolási és sportfegyelmi ügyekben a szakszövetségi határozat elleni törvényességi felügyelet iránti kérelemmel kapcsolatosan legkésőbb 30 napon belül köteles elbírálni, és az eljárást lefolytatni. Azt gondolom, hogy az ügyész nem hoz határozatot. Ezt szerintem a mai joggyakorlatnak megfelelően mindenképpen korrigálni szükséges.
Korábban szó esett arról, hogy nagyon szigorú a sportszervezetek tartozásával kapcsolatos szabály. Egyetértünk a szigorú szabályokkal kapcsolatosan, de nem szigorúbb szabályokat javaslunk, mint egyébként a gazdasági élet más területein.
Itt megjegyezzük, hogy az adótitok kérdése egy fontos kérdés, számunkra fontos, hogy a civil szervezetek adóügyei továbbra is a megfelelő titokformában érvényesüljenek.
A 35. §-sal kapcsolatban a bizottsági ülésen is feltettem ezt a kérdést, akkor sem kaptam választ, hogy kollektív szerződést kötni ki kivel fog a hivatásos versenyrendszerrel kapcsolatosan. Azt értjük, hogy ki az egyik fél. De ki a másik fél, aki a kollektív szerződést alá fogja írni? Erre várnám tisztelettel a kormány válaszát.
Szeretnénk azt is megkérdezni, mert ott elég bizonytalanul hangzott el: ha jól értem, akkor a hivatásos sportolóknak lesz minimálbére és lesz esetleg maximálbére? Merthogy erre a törvény nem tér ki. Elég részletesen mindent leír, de ebben - ha jól értem, úgy kell venni - az általános szabályok érvényesek.
Az Olimpiai Bizottsággal kapcsolatosan: a MOB elnökségének nem lehet tagja országgyűlési képviselő vagy olyan vezető, aki a kormány tagja, és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozik. Mi itt felvetettük, hogy miért ne lehetne a MOB elnökségének olyan tagja, aki egyébként nem érintett abban, hogy állami pénz kerül a MOB-hoz, így az országgyűlési képviselőt nem értjük ettől a dologtól eltiltva tartani. Szerintünk azt a MOB-nak kellene eldönteni, hogy kit akar megtartani az elnökség soraiban.
A nemzeti sportszövetség végzi a szakszövetségek minősítését, egyébként azokat a sportági országos szakszövetségekként nyilvántartja. Nem tudjuk, hogy el kell-e ezt a hatósági szerepet eljátszani, nem biztos, hogy kellene minősíteni a szakszövetségeket.
Most csak a vicc kedvéért: a 45. §-ban a h) ponttal, a fogyatékosokkal kapcsolatban nagy vita volt a "segíti az utánpótlás-nevelést" kérdésében. Értjük, hogy mi a szakmai tétel, reméljük, hogy lesz egy olyan kapcsolódó bizottsági módosító indítvány, amelyik ezt a kérdést rendezi, mert akkor... Jelzi Horváth képviselőtársam, hogy már van, akkor megnyugtató a dolog, és tovább is lépek, nem ragozom ezt a kérdést.
Ugyancsak felhívnám a tisztelt államtitkár úr figyelmét a 49. §-ra; korábban utaltam a 31. § (1) bekezdésére. Ott az ügyészt jelölte meg a sportszövetségek törvényességi felügyeletére, itt a minisztert jelöli meg, tehát erre az ellentétre felhívnám a figyelmét. Illetve az 52. §-ban azt javasoljuk, hogy a sport közalapítványok kuratóriumának tagjairól ne a miniszter javaslatára a kormány döntsön, hanem legalább 50 százalékban egyfajta civil delegálással fogadja el. Többféle módosító indítvány született, annak szellemiségével egyetértettek kormánypárti képviselőtársaim, de remélem, hogy sikerül szakmailag azt a megoldást megtalálni, ami megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést.
Az 53. §-ig jutottunk, tisztelt elnök úr. Köszönöm szépen a szíves figyelmüket.
