HORVÁTH LÁSZLÓ
HORVÁTH LÁSZLÓ
HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az általános vitában már elhangzott, de mivel Bauer képviselőtársam utalt rá, meg kell jegyeznem, az ISM-nek nem az a természete, hogy ösztöneinél fogva sporttörvényt akar gyártani. Nem erről van szó, hanem arról, hogy az 1996-os sporttörvény nem működik, és ebben mindenki egyetért. Arról van szó - és 1998-ban ebben is egyetértett minden politikai párt -, hogy új sporttörvényt kell alkotni.
Ha pedig hozzányúlunk - mert hozzá kell nyúlni -, akkor nyilvánvaló, hogy egy olyan próbálkozás is kézenfekvőnek látszik, amelyik a lehető legszélesebb területeket igyekszik szabályozni, amivel a sport érintkezik. Ez a törvényjavaslat is - és erről is szóltunk már - folyamatosan változott az elmúlt egy év alatt, és amióta a parlament előtt van, és amióta az általános vitát elkezdtük, de ebben a pillanatban is változik ez a törvény. A megnyitott helyek valóban arra is jók voltak, hogy hatpárti módosító indítvány szülessen - például a 10. § kapcsán -, és egyébként még arról is szó van, hogy később bizottsági javaslatok is fognak születni. Egyébként pedig a bizottsági vitában is meg ma is születtek lényegi kérdésekben is - nem szövegpontosító ügyekben -, sőt szakmai kérdésekben is javaslatok.
Megint hivatkoznék Göndör képviselőtársamra, aki szakmai javaslatokkal állt elő, és csodák csodájára szinte kivétel nélkül mindegyik támogatható, befogadható volt, vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal ugyanazon cél érdekében a tartalmat pontosabban próbáltuk körülírni. Tehát igenis van erre példa.
De azért azt megkérdezem, hogy amikor a benyújtott módosító indítványok közel 40 százaléka csak arról szól, hogy hagyjuk el, és nincs helyettük semmi, ez önmagában azt jelenti, hogy nem kell sporttörvény. Hiszen egy törvény 40 százalékának elhagyása - méghozzá lényeges elemek elhagyása - azt jelenti, hogy ettől kezdve ez a törvény nem az, ami.
Köszönöm szépen.
