DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az SZDSZ által e vitaszakasz keretében tárgyalt és itt benyújtott módosító indítványait - amelyeket Szalay Gábor képviselő úr nyújtott be az SZDSZ nevében - négy pontban szeretném összefoglalni.
Először is, mint ismeretes, a törvényjavaslat 18. §-a megváltoztatja a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek kinevezési rendjét. Jelenleg az a helyzet érvényes a hatályos törvény szerint, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek személyére egyaránt a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ez most úgy változna meg, hogy az elnökhelyettesek személyére első lépcsőben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tenne javaslatot a miniszterelnöknek, és ő azt az eddig ismert úton továbbítaná kinevezésre a köztársasági elnöknek. Tehát az a lényeges változás történik - szerintünk lényeges változás -, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek, és egyiküknek, amelyik ebben az esetben különösen fontos, a Versenytanács elnökének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kezdeményezi.
Az, hogy az elnökhelyettesek most már nemcsak a miniszterelnöktől, hanem a Gazdasági Versenyhivatal elnökétől is közvetett függésbe kerülnek, megítélésünk szerint - és Szalay Gábor úr indoklása szerint - meglehetősen súlyos helyzetet teremt, amikor a Versenytanács elnökére, azaz az elnökhelyettes személyére a Versenyhivatal elnöke tesz javaslatot, ez ugyanis azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke még akár szándék nélkül is - nem is mondjuk, hogy szándékosan -, de befolyásolhatja a Versenytanács döntéseit. Ezt a módszert, illetve ennek a veszélyeit mindenki ismeri, más területeken ezt nagyon sok helyen tapasztaltuk. Ezért javasoljuk elhagyni abban a módosító indítványban - ebben az esetben a jelentés 3. pontjában tett indítványban - az új kinevezési rendre vonatkozó javaslatot.
A második problémánk - erre vonatkozik a második módosító indítvány - a jelentés 8. és 16. pontjával kapcsolatos: a versenytanácsi tagok jogállásának megváltoztatása, illetve az erre vonatkozó szándék. A törvényjavaslat a Versenytanács tagjainak határozatlan időre szóló megbízását ugyanis úgy változtatná határozott időre - azaz a jelentésben hat évre - szóló kinevezésre, hogy az utóbbiak megbízása a törvény hatálybalépését követő 180. napon, azaz csaknem azonnal megszűnik. Ez a javaslat lényegében a versenytanácsi tagok függetlenségének garanciáját szünteti meg, hiszen ettől kezdve a tagok a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve a Versenytanács elnöke - az újabb kinevezési rend szerint kinevezett elnök - által közvetített elvárásoknak az egyértelmű teljesítőjévé válhatnak; nem feltétlenül válnak, de válhatnak, és ez a lehetőség ebben az esetben megvan. Ennek következtében úgy gondoljuk, hogy ez nagyon helytelen lépés, ezért a 8. és a 16. pontban a javaslat elhagyására teszünk javaslatot.
A harmadik jelentősebb problémánk, amely a jelentés 7. pontjában foglalt módosító indítványunkkal kapcsolatos, hogy a Versenytanács elnökének részvételt biztosítana ebben az esetben a törvényjavaslat, mégpedig eljáró tanácstagként a tanács döntéshozatalában. Felmerül a kérdés - Szalay Gábor külön feltette -, hogy erre egyáltalában hogy kerülhetett sor, hogyan juthatott ilyen ötletre a törvényjavaslatot tevő. Megítélésünk szerint nyilvánvaló, hogy a kormány bizonyos fokig abszolút biztosra akart menni, ugyanis ha a háromtagú Versenytanács még mindig megbízhatatlannak bizonyulna, majd beül oda és részt vesz a munkájában a Versenytanács új elnöke. Véleményünk szerint ez egy kicsit olyan - mint ahogy ez annak idején az általános vitában elhangzott -, mint ha Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy bármelyik megyei bíróság elnöke beülne az egyik eljáró legfelsőbb bírósági vagy megyei bírósági tanácsba, és maga is részt venne a döntéshozatalban. Számunkra ez meglehetősen abszurdnak tűnik.
Végül a negyedik kifogásunk - és erre vonatkozik a 4. szám alatt megjelenő módosító indítvány - az, amely szerint a törvényjavaslat felruházná a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Versenytanács elnökét a régmúlt időkből - Szalay képviselő úr szerint a pártállami időkből - ismert úgynevezett közleménykibocsátási jogosítvánnyal. Ezen közlemények ismertetnék a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait, ami által eredményesen lehet lerontani a törvények hatályát, illetve eredményesen lehet beiktatni olyan új szabályokat, amelyek esetleg az aktuális törvényben akár nem is szerepelnek. A közlemény kibocsátása tehát a törvényhozási út megkerülésére szolgálhat, egyben ütközik az Alkotmánybíróság - megítélésünk szerint - számos ilyen, közleményekre, irányelvekre, körlevelekre vonatkozó határozatával.
A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a törvényjavaslat említett részei határozottan ellentmondanak a gazdaság alkotmányos alapjainak, akár támadást is jelenthetnek azok ellen, és alkalmasak arra, hogy megrendíthessék a Gazdasági Versenyhivatal és a Versenytanács függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat, mint ahogy azt számos független szakértő is igen erőteljesen hangsúlyozta.
Az Országgyűlés a javaslat megszavazása esetén ráadásul lemond egy általa felügyelt rendkívül fontos szerv, bizonyos fokig a gazdasági alkotmányosság legfontosabb szerve - mint ahogy az Európai Unió legutóbbi állásfoglalásaiban is ez megjelenik, hiszen a verseny ebben az esetben az alapalkotmánya a versenytársadalmaknak, illetve azoknak a társadalmaknak, amelyek felé és a piacgazdaság felé törekszünk, s remélhetőleg már jó helyen vagyunk ebben a tekintetben - felügyeletéről, magyarul lemondunk ennek a szervnek a de jure ellenőrzési lehetőségéről, és kiengedjük hatáskörünkből a gazdasági alkotmányosság egy jelentős részét.
Ezért az SZDSZ csak a jelzett módosított indítványokkal vagy azok alapvetően fontos részeivel tudja elfogadni a törvényjavaslatot; más módon, más esetben ezt sajnos nem tudja elfogadni.
Köszönöm a figyelmüket.
