LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Mintegy ezer közoktatási intézményben új vagy vezetői megbízatásában ismét megerősített igazgató nyitotta meg augusztus végén a tanévet. Nyugdíjba vonulások és a korábbi kinevezések lejárata miatt országosan ennyi vezetőnek ért véget nyáron a mandátuma. Több mint ezer óvodában, általános iskolában és középfokú oktatási intézményben a következő hónapokban dől el, hogy az új tanév elejétől ki lesz az adott oktatási intézmény vezetője.
Látszólag nagyon egyszerű az igazgatói kinevezés feltétele, a 138/1992. számú kormányrendelet kimondja, hogy a közoktatási intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Ezt a döntést legalább hat-nyolc szavazási eljárás készíti elő.
Az igazgatóválasztás első felvonása a vezetői helyre kiírt pályázat meghirdetésével indul. Minden fenntartónak kötelessége a pályázatot az Oktatási Közlönyben megjelentetni, s ekkor még érvényesülhet az egyenlő esély elve. A pályázóktól megkövetelt vezetői program elkészítéséhez szükséges adatokat az intézmény akár tálcán is kínálhatja, de ímmel-ámmal is adagolhatja a szűken mért felvilágosítást, és ekkor már erősen csorbulhat az egyenlő pályázati esély, vagyis a kulisszák mögött felkért pályázók lényeges előnnyel startolhatnak másokhoz viszonyítva.
A vezetői programok benyújtása után a reménybeli vezető személyéről először az oktatási intézmény nevelőtestületi, más szóhasználattal: a szakalkalmazotti közössége szavaz. Ez titkos szavazás, de nem ügydöntő, ugyanis ennek a közösségnek csak véleményezési joga van. A következő szavazáson az alkalmazottak összessége szavaz. A szavazás itt is titkos, de a szavazás eredménye szintén csupán véleménykifejtés. Az ötödik feltétel az iskolaszék szavazása. Ez már támaszkodhat a nevelőtestületi és az alkalmazotti szavazás eredményének az ismeretére, de nem köteles ezeket figyelembe venni. Igaz, az iskolaszék szavazása is csak egy vélemény jelzése. Az iskolai szülői szervezet, más szóhasználattal: a szülői munkaközösség szintén véleménynyilvánító szavazáson jelezheti az óhaját. Az iskolai diákönkormányzat hetedik feltételként szintén véleményalkotó gyűlés keretében szavaz a pályázók sorrendjéről.
Ezután a településen működő kisebbségi önkormányzatok üléseznek, ők már nemcsak véleményt nyilvánítanak az iskolaigazgató vagy az óvodavezető személyéről, hanem egyetértési jogkörük is van. Sok-sok településen két-három, esetleg öt-hat kisebbségi önkormányzat is működik, s bármelyikük megakadályozhatja egy-egy pályázó továbbjutását.
Az önkormányzat oktatási bizottsága a már felsorolt szavazások ismeretében kinyilváníthatja véleményét az igazgató személyéről, ez még nem döntés, mivel a tizedik, de legfontosabb feltételként az önkormányzati testület végszavazása dönt az igazgató személyéről. Átlagban tehát nyolc megmérettetésen kell keresztülmennie egy igazgatói posztra pályázónak. Önmagában az alapos eljárási, kiválasztási menetrend még hasznos is lehet, s tudjuk jól, a demokrácia időigényes rendszer, de a gyakorlatban a hetekig-hónapokig tartó szavazások sorozata csak növeli vagy állandósítja az oktatási intézményeken belüli bizonytalanságot, feszültséget, s a gyanakvás is szinte mindenütt ott lappang. Ezek a megmérettetések csak formálisak, hiszen a kinevező önkormányzat már úgyis előre eldöntötte a győztes személyét.
Mi a javaslatom? Jó gyakorlatnak tartom, hogy sok esetben a pályázók által elfogadott független szakértőkkel véleményeztetik a vezetői programot. Ez kötelező is lehetne, szakmai szempontból jobban megalapozná a döntést. Számomra változatlanul az tűnik a legjobb megoldásnak, ha az iskolaszéket illetné meg a kinevezési jog. Az iskolaszékben egyenlő arányban van képviselete a fenntartó önkormányzatnak, a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak.
Végezetül: sokak számára úgy tűnhet, hogy az iskolaigazgatók kinevezésének nehézkessége e szakma belügye. Több annál, ez a témakör is az egészségesen működő demokrácia ügye, feltétele, mert az kívánatos, hogy a választás, a kiválasztás felesleges sérülést ne okozzon, és valóban az arra érdemesek kapjanak közbizalmat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból. - Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Még egyszer!)
