DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 3010. szám alatt benyújtott törvényjavaslat 1. számú módosító javaslatához szeretnék hozzászólni ebben a vitaszakaszban, amely - mint ismeretes - képviselőtársaim által azt tartalmazza, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat minden egyes paragrafusa kerüljön visszavonásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami itt történik, az a kormány és az FVM mérhetetlen kritikája. Példátlan, hogy a kormány egy létező probléma megoldására nem tudott épkézláb javaslatot tenni, a miniszter úr hallgat, felszólítás ellenére is hallgat, s meg vagyok győződve arról, hogy nem bennünket, képviselőket csap be, hanem önmagát csapja be a miniszter úr. De azon is csodálkozom, hogy miért nem állnak fel azok a kormánypárti képviselők, akik aláírták és beadták azt a kapcsolódó módosító javaslatot, amellyel lényegében teljesen annullálják a kormány által beterjesztett törvényt, hiszen minden egyes paragrafust megváltoztatnak, és egy teljesen más koncepció mentén kívánnak megoldást keresni. Úgy gondolom, az lenne a tisztességes, ha ezt ide tárták volna a képviselők elé, ezt meg tudnánk vitatni, elmondhatnánk jobbító javaslatainkat, és abban az esetben nem látnánk akkora ostobaságokat ebben a javaslatban, amit az 1. § tartalmaz, hogy még a felszámolás és végelszámolás alá tartozó gazdaságok esetében is végre akarják hajtani azt az eljárást, amivel itt bizonyos üzletrész-tulajdonosokat a többiek elé helyeznek.
Sajnos, a kormány által benyújtott megoldás és az azóta megismert alternatív javaslatok, amelyeket a mezőgazdasági bizottság elé terjesztettek, egytől egyig mind igazságtalan megoldást kínálnak egy valós problémára. Miért mondom azt, hogy igazságtalan? Nem tudom, hogy kinek kötődik érdeke ahhoz, hogy az üzletrész-tulajdonosok egy kis hányadát, legfeljebb 15-20 százalékát a többiek elé helyezzék, és az ő üzletrészüket, állami segítséggel, kibocsátási névértéken kifizessék, miközben a többiek szövetkezeti tulajdonát, üzletrészvagyonát lenullázzák.
(24.00)
Úgy gondolom, teljesen igazságtalan különbséget tenni aszerint, hogy 1992-ben ki kapta az üzletrészét külső üzletrész-tulajdonosként a vagyonnevesítés során; ki lett ezen időponton túl külső üzletrész-tulajdonos azáltal, hogy megszűnt a tagsági viszonya; ki lett 1999. december 31. után külső üzletrész-tulajdonos, és miért ér kevesebbet annak a vagyona, aki azóta a szövetkezet tagja. Erre nem találok épkézláb magyarázatot.
Az már a mai vitában elmondott számokból is világosan kiderül, hogy az üzletrésztőkét és a szövetkezeti saját vagyont nagyon jelentős adósságállomány terheli. Különböző számok hangzottak el, de minimálisan 50 százalékos szabad vagyoni fedezete van az üzletrésztőkének elvileg - azért mondom, hogy elvileg, mert ez ebben a formában még nem kifizethető készpénzre váltott vagyon. Ha ezt készpénzre akarjuk dömpingszerűen váltani, ez még kevesebb értéket képvisel.
Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy az üzletrész-tulajdonosok egy részének nem jut semmi - ez teljesen világosan látszik már most a vita alapján is -, és ezek között lesz körülbelül kétszázezer szövetkezeti nyugdíjas tag is. Nem értem, hogy őket miért kell háttérbe helyezni azon üzletrész-tulajdonosokkal szemben, akik 1992-ben külsőként esetleg úgy kapták meg a szövetkezeti üzletrészüket, hogy egy szövetkezeti melléküzemágban letöltöttek öt évet, holott egy másik építőipari vállalatnál egy vas tulajdont nem kaptak ennek alapján. Ezeket előtérbe helyezi a kormány és a képviselői kapcsolódó módosító javaslat azon szövetkezeti tag üzletrész-tulajdonosoknak, akiknek annak idején be kellett vinniük a vagyonukat a szövetkezetbe. Lehet, hogy ledolgoztak ott húsz évet, de azt követően elkövették azt a hibát, hogy nem léptek ki a szövetkezetből, és most szövetkezeti nyugdíjas tagok. Egyszerűen nem értem ezt az igazságtalanságot, hogyan lehet ilyet elkövetni, hogyan lehet ilyet benyújtani és aláírni.
Úgy értékelem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a koncepció, amelyet a kormány benyújtott, a szembeállítás programja. Az egyik képviselőtársam a mai estén már elmondta, hogy mi ennek az oka valójában. Teljesen egyetértek az ő álláspontjával, ennek az az alapvető oka, hogy a Kisgazdapárt csődöt mondott a tárca élén, két éve a mezőgazdaság válsága súlyosbodik, és belátható időn belül, ebben a kormányzati ciklusban erre igazán nem is tud megoldást találni, nem is tud ezen változtatni, tehát más megoldást kell keresni abban a vonatkozásban, hogy valamiféleképpen a politikai ázsióját javítsa.
Ez nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint a szembeállítás programja. Ebben a szembeállításban az egyik fél győzze le a másikat, és azt reméli ettől a Kisgazdapárt, hogy bizonyos szavazatokat megmenthet. Úgy látom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vidéken élő emberek nem ennyire ostobák, és át fognak látni a szitán, tehát az 1. módosító javaslat teljesen jogos, és ez a koncepció, ami itt fekszik előttünk, teljesen elfogadhatatlan. Ezt majd önök fogják bebizonyítani, amikor be fogják nyújtani azt a kapcsolódó módosító indítványt, amely minden egyes paragrafusát megváltoztatja annak az anyagnak, amely itt fekszik előttünk, csak ezt most még nem merik beismerni.
Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiból.)
