DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vita szabályainak megfelelően először az ajánlás 2. pontjában szereplő indítvánnyal szeretnék foglalkozni. Ezt Szabó József Andor képviselőtársunk terjesztette be, és ebben a törvényjavaslat címének megváltoztatását kezdeményezi. Javaslata akként szól, hogy ne a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészt tartalmazza a cím, hanem a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezetek üzletrészeit.
Ezzel az indítvánnyal kapcsolatban az ajánlás azt tartalmazza, hogy ezzel az előterjesztő képviselője nem ért egyet. Ez inkorrekt eljárás. Tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén - az esti ülésén, hiszen a délelőttin gyakorlatilag semmire nem jutottak egymással a kormánypárti képviselők - a tárca helyettes államtitkára a következő gondolatokkal kezdte: a kormány kéri, hogy a mezőgazdasági bizottság fogadja el a kormány informális ülésén született döntéseket, és terjessze be a következő módosító javaslatot. Ennek az 1. §-ában a következő áll: a törvény hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. A többit nem olvasom, mert az érvelés szempontjából érdektelen.
A kormány tehát ide elénk téve, a részletes vita alapjául szolgáló ajánlásban azt mondja, nem ért egyet azzal, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezetek üzletrészeiről folyjék a vita, ezzel szemben a kormány döntése úgy szól, hogy a törvény hatálya ezekre a szövetkezetekre terjed ki. Kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor a kormány igazat mond-e, vagy mikor mond igazat, mond-e igazat egyáltalán bármikor, bármiről.
Éppen ezért javaslom, hogy ha mégis az alapján a törvényjavaslat alapján kell állást foglalni, amiről úgy tudjuk, hogy a kormány sem támogatja már - ez a T/3010. törvényjavaslat -, akkor ennek a címe a Szabó József Andor által javasolt cím legyen, ami, még egyszer mondom, egyébként az ajánlás 2. pontjában szerepel.
(1.10)
Itt szeretném megjegyezni, hogy amikor a kormány és a kormány javaslatának megfelelően négy képviselőtársunk kapcsolódó módosító javaslatban elhagyni javasolják az 1. § egészét, és helyette új 1. §-t hoznak be, ebben ugyancsak megismétlik a kormány álláspontját. Úgy gondolom tehát, hogy a kormány a mezőgazdasági bizottsági ülésen majd úgy fog nyilatkozni, hogy ezt viszont most már támogatja. Lehet, hogy ebben is csalatkozni fogok, vagy meg fogok lepődni, de ez majd kiderül.
Ebben azt mondják, hogy a törvény hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik; amelyeket e törvény hatálybalépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból; s amelyek nem döntöttek érvényes közgyűlési határozattal a szövetkezet átalakulásáról. Zárójelben utána odateszik, hogy a továbbiakban ezt tekintik mezőgazdasági szövetkezetnek.
Szeretnék feltenni egy kérdést, nem tudom persze, hogy kinek, hogy ki jegyzi pontosan ezeket a javaslatokat. Mégis, mikori árbevétel? Az elmúlt 12 év árbevételének az 50 százaléka, vagy mi? Amikor arról beszél egy törvényjavaslat, hogy súlyos kötelezettségek, állampolgárok vagyonát érintő kötelezettségek kerülnek megállapításra, korrekt módon illik rendezni, hogy végül is valóban kikre terjednek ki ezek a kötelezettségek. Hiszen ez a törvényjavaslat, vagy nem is tudom, minek nevezzem azt a kapcsolódó módosító javaslatot, aminek egyébként irományszáma is van, remélem, annak ellenére, hogy nincs benne a részletes vitát előkészítő ajánlásban, de az ezekben szereplő pontokhoz kapcsolódik, erről is lehet tárgyalni.
Tehát jelen pillanatban a 3010/31. irományszámú javaslatról beszélek. Ha egyszer azt írják elő - mert most már nincsen szó arról, hogy akkor most valamilyen üzletrész-felosztási terv van, valamilyen nettósítás van, erre nagyon pontosan utalt az előbb Farkas képviselőtársam is, most már arról van szó -, hogy egy valamikori döntés - a kormány véleménye szerint egyébként alkotmánysértő törvény alapján hozott döntés - eredményét figyelembe véve kell ezt 100 százalékig kifizetni, mégpedig olyan módon rendelkeznek, hogy a szövetkezet köteles megvásárolni ezeket az üzletrészeket. Ezek súlyos kötelmek; nem mindegy tehát, hogy ezek a kötelmek kit érintenek.
Ez alapján a javaslat alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a ma működő szövetkezetek közül melyek azok, amelyek a hatálya alá esnek, s melyek azok, amelyekre ez nem vonatkozik. Csöndben jegyzem meg, hogy néhány órával ezelőtt záródott le az új szövetkezetekről szóló T/3011. számú indítvány vitája. Ezen törvényjavaslat 89. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy egyébként pedig annak a szövetkezetnek, amelyik annak a hatálya alatt kíván működni, az alapszabályát módosítania kell, de előtte az üzletrészeket oly módon kell rendeznie, hogy a részjegybe be kell ezt olvasztani a tag esetében, a külsősök esetében pedig 100 százalékban ki kell ezt fizetni.
Előáll tehát az a helyzet, hogy szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok egy csoportjára vonatkozóan - és most még nem a külső-belsőről beszélek -, pusztán attól függően, hogy e bizonytalan megállapítás alapján a 3010. javaslat alapján elfogadandó, leendő törvény hatálya alá esik, avagy a T/3011. hatálya alá esik, egy bizonytalan besorolás eredményeként, alapvetően különböző eljárási módon kell majd eljárni az üzletrész-tulajdonosok üzletrészproblémájának a megoldása érdekében.
Ez olyan alapvető diszkrimináció, olyan alapvető jogalkotási hiba, amit el kell kerülni, hiszen okkal-joggal mondhatja bárki, micsoda disznóság az, hogy nekem nem annyit adnak. A szövetkezet, amelyikre azt mondják, hogy több mint 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységéből származik az árbevétele, úgy tűnik, kedvezményt kap e javaslat szerint.
A T/3010-esről nem tudok beszélni, igen tisztelt elnök asszony, mert a kormány informális ülésen hozott döntésének e kapcsolódó módosító javaslat felel meg; de még egyszer mondom: a kapcsolódó módosító javaslat, a házszabályszerűséget biztosítandó, azokhoz a Czerván-Dancsó képviselőtársaink által benyújtott indítványokhoz kapcsolódva lett benyújtva, amik a vitaszakaszban most éppen benne vannak.
Ha legalább 50 százalékban, vagy több mint 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származik egy szövetkezet árbevétele, akkor azt mondják, hogy köteles megvásárolni az üzletrészt, és az úgynevezett alanyi jogú külső üzletrészesektől történő vásárlás szituációjára állami támogatásban részesül. Ez látszólag nagyon-nagyon pozitív. Erre, mint ahogy elhangzott a bizottság ülésén, a kormány 20 milliárdot szán, azzal számol, hogy ez körülbelül ennyibe fog kerülni. Kiderült, erre nincs költségvetési fedezet, nem is ebben gondolkodik a kormány, hiszen az állami vagyon, egészen pontosan a mezőgazdasági állami vagyon privatizálásából származó bevételből adja ezt az idézőjelbe tett állami támogatást. Ez ugyanis nem támogatás, ez egy kölcsön, amit vissza kell fizetni; magyarán, csak néhány évvel elcsúsztatva jelentkezik az a tőkekivonás, ami egyébként a többi szövetkezet esetében, mihelyt a problémát rendezik, abban a pillanatban jelentkezik. Azt gondolom tehát, hogy nem támogatásról van szó, és nem is a probléma megoldásáról van szó e javaslatokban.
Az idő, amit tíz percben határoztak meg, most csak arra ad lehetőséget, hogy jelezzem, ezen az alapvető diszkriminációs helyzeten túl a kapcsolódó módosító javaslat egy másik súlyos diszkriminációt is elkövet üzletrész-tulajdonos és üzletrész-tulajdonos között, nevezetesen: különbséget tesz külső üzletrész-tulajdonos és külső üzletrész-tulajdonos között. Hogy ezzel milyen disznóságok követhetők el, nem lehet elfedni azzal sem, hogy az egyik kört, igen jól csengően alanyi jogú külsőüzletrész-tulajdonosnak nevezzük, ez ugyanis egy kreáció; pusztán azért találták ki, hogy elfogadhatóbb legyen a törvény, és mindenki egy kicsit jobban a sajátjának érezze.
Őszintén sajnálom, hogy ezzel a kapcsolódó módosító javaslattal érdemben nem fogunk tudni foglalkozni. Nyilván ezt akkor fogjuk tudni megtenni, ha azok, akik aláírták, végre nyilatkoznak, és megnevezi a kormány is, hogy most valójában ezt a tervezetet tekinti-e a vita tárgyának.
Köszönöm a türelmüket és a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
