PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Képviselőtársaimmal azért kezdeményeztük az 1. pontban, hogy hagyjuk el a törvénytervezet minden rendelkezését, mert úgy ítéltük meg, hogy a tervezet kidolgozatlan, alkotmánysértő, átgondolatlan, nem felel meg sem a piacgazdaság, sem pedig a jogállamiság követelményeinek. Ezért javasoltuk a visszavonását.
Három területen vizsgáltuk: milyen figyelemmel, hatással van az alkotmányossági szempontokra, a szövetkezetekre, az agrárgazdaságra gyakorolt hatását vizsgáltuk, a térségek, a települések, az ott élő emberek életére milyen hatással lenne ez a törvény, ha megvalósulna. A tervezet alkotmányellenességét már többen mondták, mivel megszegi a szövetkezeti tulajdon alkotmányos védelmét, különbséget tesz szövetkezet és szövetkezet között.
Az előterjesztő az 1992. évi I. törvényt, annak hatását alkotmánysértőnek tartotta. Érdekes, hogy ezt egy újabb alkotmánysértéssel akarja kezelni. A törvénytervezet az üzletrész-tulajdonosok vagyonát a törvény erejével kívánja csökkenteni - mert leértékelődik a vagyon már a törvény életbe lépésének hallatán -, illetve elvenni; tehát az emberek vagyonában tulajdonképpen saját belátása szerint turkál.
1992-ben az akkori kormány - erről is volt már ma szó -, illetve a parlament törvényben erőltette rá a szövetkezetekre a vagyonok nevesítését, és így alakult ki a kárpótlás jellegű intézmény, a szövetkezeti üzletrész intézménye, amely ha kitekintünk, akkor láthatjuk, hogy nemzetközi kitekintésben is idegen a szövetkezetektől.
Az elmúlt nyolc évre többen hivatkoztak. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ez a helyzet időzített bombaként ketyeg a szövetkezetek alatt, ugyanis az elmúlt évtizedben a szövetkezetek működésében, azok megítélésében végighúzódott az a probléma, hogy igazából sem a bankok, sem a hitelezők, sem a gazdasági partnerek nem tudták a szövetkezetet olyan versenyképes vállalkozásnak tekinteni, mint például egy társaságot, mert úgy ítélték meg, hogy egy olyan gazdasági szervezet, amelynek a struktúrájába a politika bármikor beavatkozhat, bármikor tőkekivonást gerjeszthet, hosszú távon nem lehet stabil vállalkozás, s a tőkebefektetők elkerülik. Sajnos igazuk volt, mert úgy néz ki, hogy ez bekövetkezik.
A várható gazdasági hatásairól is beszéltek már a képviselőtársaim. Még egyszer hangsúlyozom, hogy sajnos a szövetkezetek vagyona elértéktelenedik, az üzletrészek értéke is ennek következtében csökken, a tagi kölcsön fedezete, a földhaszonbérletek sokasága, a munkahelyek tízezrei. Tönkremennek a kistermelők, az őstermelők, legalábbis tönkremehetnek; az a biztonságuk nem lesz meg - és a mezőgazdasági vállalkozások is -, mert nem lesz, aki integrálja, együttműködjön és segítse őket.
A mezőgazdasági termelésben is várható visszaesés, de gondolom, hogy a pénzvilág sem nézi tétlenül; meggyőződhettünk tegnap Pulai elnök úr véleménye kapcsán. A hitelező bankok egyébként már föltérképezték a szövetkezetek helyzetét. Fölmérve a törvény várható következményeit, felmondják a hiteleket - egyébként erre, még egyszer mondom, többször fölhívták a figyelmet a Bankszövetség és a bankok vezetői is. Mivel a jelzálog minden vagyoni eszközön rajta van, mivel a mezőgazdaságban nincs jövedelem, nincs tőkebeáramlás, ezért rossz adósnak tekintik a mezőgazdasági vállalkozásokat egyébként is - az időjáráskitettség, a politikai kitettség miatt is tulajdonképpen -, és 100 millió hitelre, mondjuk, 170 millió fedezetet kérnek. Tehát minden rajta van. Egyébként a kicsi meg azért nem kap hitelt, mert a földnek nincs értéke, s a többi, ez tehát egy bonyolult, összetett kérdés, ezért sokkal nagyobb bölcsességet igényelne.
Tehát a jelzáloggal terhelt vagyont dobra verik, és senki nem lát egy fillért sem. A külföldiek, a nagytőkével rendelkezők már ott jönnek-mennek a bankok körül és figyelik, hogy melyik szövetkezetnek milyen hitelállománya van, mert esetleg megvásárolják tőle az adósságot, és a tulajdon rájuk fog szállni.
De van egy érdekes kérdés. Mindig kérdik tőlem, hogy képviselő úr, a szövetkezetnek az az üzletrész-tulajdona, amelyet fölszámoltak öt éve, mert tönkrement - mert mondjuk, a Mizo bebuktatta vagy nem tudom, melyik húsipari vállalkozás -, az állam neki miért nem fog helytállni. Tehát vannak ilyen kérdések egyébként is.
Kié lesz a vagyon? Nyilván, akinek sok pénze van, a multiké, sajnos a külföldi és belföldi nagytőkéé. Itt főként a külföldi nagytőke veszélyes. Egyébként is nem lehet nem észrevenni, tisztelt képviselőtársaim, hogy felgyorsult a nagybirtokrendszer kialakulása. Nálam is itt van Orbán miniszterelnök úr nyilatkozata, de jó, hogy észrevette, mert ez már folyamatban van.
Ha a térségek és a falvak életét nézzük, hogy milyen hatással lesz a törvény, akkor azt lehet érzékelni már most is - ahol gyengébben működik egy szervezet -, hogy nő a munkanélküliség, csökken a helyi önkormányzatok helyi bevételi lehetősége, nőnek a kiadásai. Ha tehát jól végiggondoljuk, akkor nem a polgárosodás, hanem az elszegényedés gyorsul fel a magyar vidéken, pedig gondolom, önök sem ezt akarják.
De nekünk, szocialista párti képviselőknek is az a meggyőződésünk, hogy van megoldás. Az üzletrész kérdését nem törvényhozási erőszakkal, hanem az érintettek törekvéseit segítő kedvezményekkel, okos támogatáspolitikával, kedvezményes hitelekkel lehet és kell is elősegíteni.
Az állam a beavatkozás helyett legyen együttműködő partner, és ne politikai ellenséget, illetve ellenfelet lásson a szövetkezetekben. A történelem kerekét, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet visszaforgatni. A végső megoldás az kell hogy legyen, hogy a kormány ezt a tervezetet valóban vonja vissza és piaci eszközökkel, az érintettek és az érdekeltek támogatásával oldja fel az üzletrésszel kapcsolatos feszültséget.
(0.50)
El lehet játszani ugyan a politikai zöld asztalnál a "több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás" szellemében, hogy mindenki egy kicsit rendszert akar váltani, mert aki '90-ben vagy '94-ben nem volt hatalmon, az most '98-tól kezdene el ezzel játszani, de ennek, ha nem körültekintően végzik, a társadalom látja a kárát, és komoly problémát okozhat.
Tehát végezetül azt kell kihangsúlyozzam, hogy egyetértünk, hogy az üzletrészproblémát meg kell oldani, de hangsúlyozom, hogy csakis a jogállamiságnak megfelelő törvényekkel, eszközökkel és valamennyi érintett érdekének a figyelembevétele mellett. Erre törekedjünk, kedves képviselőtársaim, és úgy vélem, hogy egy ilyen hatpártiféle vagy legalábbis egy nagyobb parlamenti konszenzussal, kompromisszummal kialakított törvénynek a társadalmi hatása, fogadtatása sokkal kedvezőbb, mintha erőből, izomból akarjuk ezt keresztülhajtani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
