SIMON JÓZSEF
SIMON JÓZSEF
SIMON JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Végighallgatva képviselőtársaim hozzászólásait - most már minden frakcióból hallottunk véleményt -, azt gondolom, hogy a miniszter úr megnyilvánulását nem tekinthetem a kisgazdapárt megnyilvánulásának; miniszterként ül itt a Házban, és kisgazda képviselőt még nem hallottam.
De a bizottság tagjai ülnek itt döntően a kisgazda frakcióból. Tudom, hogy tájékozódtak arról, hogy ez a 3010. számon benyújtott törvényjavaslat valójában pillanatnyilag milyen stádiumban áll, illetve leledzik. Talán egyedül Lévai képviselőtársam - aki időközben eltávozott a Fidesz-frakcióból - nyilvánult meg ma úgy ebben a Házban, mint aki vagy őszintén vagy egy kicsit rájátszva a dologra, úgy tett, mintha elhinné azt, hogy még erről a törvényjavaslatról folyik itt a vita.
Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta nagyon fontos fejlemények történtek. Ez a törvényjavaslat - úgy, ahogy mi az ajánlásban megfogalmaztuk - minden egyes pontjában elhagyásra érdemes. Azt hiszem, hogy részben magunk is kifejtettük ennek a magyarázatát, részben pedig azt gondolom, hogy a Kisgazdapárt elnöke, maga Torgyán József is rájött, hogy az a törvény, amit ő a Ház elé behozott, nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa azt az ígéretet, amit az ország nyilvánossága előtt mondott, hogy márpedig benyújtja a Ház elé azt a törvényt, ami alapján a külső üzletrész-tulajdonosok hozzájutnak az üzletrészük névértékéhez, végre rendelkezhetnek a vagyonukkal, megkezdhetik vele a gazdálkodást, és megindulhatunk a mezőgazdaság felvirágoztatásának útján.
Miniszter úr, itt kérek elnézést, ha a hozzászólásomban nyilván nem szó szerint idéztem önt, de tulajdonképpen ez volt az ígérete lényege, és talán a mi hozzászólásaink nyomán vagy talán közben a minisztériumba befutott elemzések eredményeképpen, de világossá vált, hogy ez nem a külső üzletrész-tulajdonosok tulajdonhoz juttatásának a programja, hanem a kifosztásuk programja.
Az üzletrészük leértékelési programja az a csomag, amivel teljesen világossá tehető minden külső üzletrész-tulajdonos számára, hogy a magyar mezőgazdaság válságának mélypontján a vagyonuk tényleges értéke szerinti elszámolás az üzletrész-tulajdonosok 80 százalékának azt mutatja ki, hogy valójában még ők tartoznának valakinek, ha felelősséget kellene viselniük a szövetkezetbe kényszerrel bepréselt üzletrésztulajdonért.
Nyilvánvaló, hogy ez a törvényjavaslat ebben a formájában nem tartható fenn, mert nem felel meg annak az igénynek, amit minden párt képviselője teljesen nyilvánvalóan hangsúlyozott, hogy az üzletrész-konstrukciót ki kell vonni a szövetkezeti mozgalomból, mert az ellehetetleníti a szövetkezeti működést, és az eredendő bűn valójában a rendszerváltás hevében követődött el, ez a '91. december 30-ai dátum ebből a szempontból mérföldkő és a felelőssége alól egyszerűen nem nyílik mód a menekülésre.
Nem tudom, hogy ezen a késői órán van-e annak értelme, hogy megismételjem, vagy akár pontok szerint, paragrafusonként végigmenjek azon a törvényjavaslaton, amit 3010. számon a kezünkben tartunk, de az teljesen nyilvánvaló, hogy az üzletrész-felosztási terv elkészítése nyilvánvalóan igényli a vagyon újraértékelését. Elhangzottak az adatok, hogy ha ezt a vagyont újraértékeljük, tulajdonképpen előáll az a kép, amit az előbb bemutattam, hogy azzal kell szembesülni az üzletrész-tulajdonosoknak, hogy a vagyonuk ezen az elszámolóértéken tulajdonképpen nem létezik.
De ennél is súlyosabb a probléma. Ahhoz, hogy ezt az elszámolást végre lehessen hajtani, ahhoz a szövetkezet ügyfeleivel, a harmadik személyeket megillető követelések tulajdonosaival való elszámolás során le kell értékelni a szövetkezeti vagyont, egy részét pedig - ismerve az eladósodottság helyzetét - azonnal, abban a pillanatban elviszik az adósok.
Ha ezek a gazdaságok letérdelnek most, 1000 hektár körüli területet... Bocsánat, nem akarok ebbe a részébe belemenni, nem.
Egy dolgot szeretnék befejezésképpen mondani. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rájöttek önök arra, hogy ezzel a módszerrel előbb hordják szét a szövetkezetek vagyonát a külső hitelezők a követelések fejében, semmint hogy a külső üzletrész-tulajdonosok bármelyik köre ennek a folyamatnak a kapcsán olyan pénzhez juthatna, hogy ezen a halotti toron vigadó személyként vásárlóként vagyonszerzőként felléphetne.
(23.10)
Az a módosító javaslat, amiről hallottunk most már a mezőgazdasági bizottság ülésén, ezt a problémát igyekszik kiküszöbölni. Egy álságos hitelezési konstrukcióval megpróbálja jelesül most éppen a külső üzletrész-tulajdonosok egy bizonyos körét a haláltánc megkezdése előtt olyan baksishoz juttatni, amivel aztán ők is részt vehetnek ebben a forgatagban.
Persze, tudjuk jól, hogy a nagy részük bölcsebb annál, hogy a mai mezőgazdasági állapotok mellett a megszerzett vagyonkáját a mezőgazdaságba fordítsa vissza, tehát ez a tőke nagyrészt kivonul a mezőgazdaságból, de másrészt, amikor ezen a kótyavetyén ők rész kívánnának venni, kikkel szembesülnek: a bankok által eladandó vagyonrészek vásárlóival. Velük kellene versenyezni, esélyük nem lesz arra, hogy azokhoz a tulajdonokhoz hozzájussanak, amiről itt szó volt.
Következésképpen, tisztelt miniszter úr, ennek a problémának huszárrohammal való megoldása, a gordiuszi csomó egy suhintással való átvágása nem lehetséges. Ha lehetséges lett volna, akkor kizárt dolog, hogy most már a harmadik kormánynak kell a megoldás esélyét sem tartalmazó papírokat a parlament elé benyújtani.
Végezetül még egy gondolatot szeretnék, miniszter úr: ha nem követjük azt, amit az ajánlás 1. pontjában megfogalmaztunk, hogy hagyjuk el ennek a 3010. törvényjavaslatnak az összes paragrafusát, hanem megyünk azon az úton, amelyen jelenleg járunk, az következik be, hogy a mezőgazdasági bizottságon keresztül beadott bizottsági javaslat felvállalásával kényszerül arra a parlament, hogy e kérdéssel vagy a megoldás lehetőségével foglalkozzon, egész pontosan ez a megoldás arra jó, miniszter úr, hogy a szégyen és a felelősség vállalása helyett ön a parlament és a bizottság háta mögé vonulva nézze meg, hogy a végén kijön-e valami érdemleges dolog ebből a történetből.
Azt gondolom, hogy nem volna helyes ehhez a tervhez asszisztálnunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
