DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Kisgazda és a fideszes képviselők egy csoportja folyamatosan beszélget.)
A vita e szakasza olyan módosító indítványról szól, amelyet a Magyar Szocialista Párt és az Agrárszövetség-Nemzeti Agrárpárt képviselői írtak alá, és lényegében - akár tetszik, akár nem, ki kell mondani - egy alternatív törvényjavaslatot tartalmaz. Tettük ezt azért és annak érdekében - aki figyelte a vitát, annak számára ez nyilvánvaló volt -, mert meggyőződésünk, hogy "Az új szövetkezetekről" címet viselő, T/3011. számon benyújtott törvényjavaslat, amelynek egyébként most a részletes vitája zajlik, alapvetően elhibázott, rosszul felfogott ideologikus törvény, amely alapján a szövetkezeti viszonyok szabályozása nem lehetséges.
Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy nem az 1992. évi I. törvény, a ma hatályos szövetkezeti törvény szabályai, rendelkezései jelentenek problémát a szövetkezetek életében, hanem tapasztalatunk az, hogy a szövetkezetek kérdéseit rosszul kezelő, ellenségesen kezelő politika teszi lehetetlenné a szövetkezetek működését.
Éppen ezért a 49. ajánlási számon szereplő alternatív törvényjavaslat lényegében ezt fogalmazza meg, de bizonyos értelemben figyelembe kellett vennünk azt a helyes törekvést, hogy a kormány előterjesztést tett az üzletrészek rendezésére is. Ennek megfelelően összefoglalva, ha jellemeznem kellene a benyújtott alternatív törvényjavaslatot, az lényegében nem más, mint a ma hatályos 1992. évi I. törvénynek az üzletrészre vonatkozó szabályoktól való megtisztítása, és néhány egyéb apró ponton - elsősorban a tag és a szövetkezet közötti egyéb polgári jogviszonyok tekintetében - jelent újdonságot.
Csak néhány dolgot szeretnék kiemelni ebből a törvényjavaslatból, mert - tulajdonképpen teljesen házszabályellenesen - a részletes vitát is időkorlátok közé szorítja a házbizottsági ajánlás, illetőleg az Országgyűlés döntése alapján elfogadott házelnöki javaslat. Mindenképpen felhívnám a figyelmüket arra, hogy helytelennek tartjuk egy ilyen fontos kérdésben rossz címet választani. Vagy ha meggyőznek bennünket arról, hogy ebben az országban lesznek majd új szövetkezetek - nyilván -, amelyek e törvény hatálybalépése után e törvény szabályai szerint alakultak, és egyébként mellette megmaradhatnak az 1992. évi I. törvény alapján, akkor akár maradjon is a neve ez. Ehhez természetesen arra lenne szükség, hogy akarják hatályon kívül helyezni az 1992. évi I. törvényt. Ha egy ilyen jellegű indítványt elfogadnak, akkor azt gondolom, részletes vitát nem is kell folytatnunk, legyen az önök érdeme egy önöknek tetsző, új szövetkezetekről szóló törvény; működjenek ennek a hatálya alatt, akik úgy gondolják, hogy ez a jó, és ha akarnak, működhessenek a másik törvény hatályának megfelelően azok a szövetkezetek, amelyek úgy gondolják, hogy a szövetkezés szabadságát, mozgásterét jobban biztosítja ez utóbbi.
Ha a javaslatainkból legalább ennyit elfogadnak, azt gondolom, már előrejutottunk, de ha nem, akkor szükségesnek tartjuk módosítani a címet, mert kizártnak tartjuk, hogy ideológiai megfontolásokat vagy vallási megfontolásokat állam által elfogadott, Országgyűlés által elfogadott törvény a címében tartalmazzon. Nincs új meg régi, legfeljebb jól vagy rosszul működő szövetkezet, de ez mind szövetkezet, és ennek megfelelően kell szerepelnie a cégnyilvántartásban.
Meggyőződésünk, hogy elhibázott az ilyen értelemben felfogott új szövetkezeti törvénynek a szövetkezet és a tagja vagyoni kapcsolatrendszerére vonatkozó teljes szabálytömege, ezért helyette javasoljuk az üzletrész vonatkozásaitól megtisztított, ma hatályos szövetkezeti törvény részjegyre vonatkozó szabályainak fenntartását. Ez annyira sokrétű, sok helyen megjelenő, hogy az egyes pontokhoz benyújtott módosító indítványok helyett helyesebbnek látszott ilyen alternatív törvényjavaslat formájában érvényesíteni. Az a részjegy, amelyet önök most rendszeresíteni akarnak, nem részjegy, sokkal inkább hasonlít a mai üzletrészre, annak a legrosszabb jegyeit fogja mutatni.
Nehezményezzük és kifogásoljuk, hogy az új törvényjavaslat - miközben szövetkezetekről, tehát a kisemberek összefogását segíteni hivatott szervezetekről szól, és egy olyan szervezetről, amelyben nem a tőkeérdekeltség uralkodik, amiben egyetértünk, ezzel szöges ellentétben - 3 millió forintban kívánja meghatározni a részjegytőke alapját.
(21.10)
Ez ma azt jelenti, hogy a legminimálisabb összefogás - tehát ha öt ember összefog - 600 ezer forint részjegy egyidejű befizetése mellett lehetséges. Azt gondolom, akinek 600 ezer forintja lesz, az másra fogja fordítani. Az emberek nagy többségének ennyi pénze megalakulásra, szövetkezet alakítására nem lesz. Megjegyzem, azáltal... (Zaj, beszélgetés a kormánypárti képviselők padsoraiban. - Göndör Istvánnak:) Kedves Pista...
