FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a szakaszban a 27., a 30. és a 33. számú ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Mindhármat Tóth Sándor és Fritz Péter képviselőtársammal közösen nyújtottuk be. A 27. ajánlási pontban a 42. § (3) bekezdésének a módosítására teszünk javaslatot. A törvényalkotó azt javasolja, hogy a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell megválasztani, de abban az esetben, ha a munkavállalók egyben a szövetkezet tagjai is, akkor nem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti törvény esetében több szempontot kell e tekintetben megvizsgálni. Az egyik ilyen, amelyik, úgy gondolom, a szövetkezetekre is érvényes lehet, a gazdasági társaságokról szóló törvény. A gazdasági társaságok esetében ez a szabályozás pontosan úgy van, ahogy mi azt a módosító javaslatunkban benyújtottuk, vagyis függetlenül attól, hogy valaki munkavállalóként tagja-e a szövetkezetnek vagy sem, a munkavállalók a felügyelőbizottságba egyharmad részként tagot jelölhessenek. Véleményem szerint ez rendkívül helyes szabály.
(19.50)
Tessék csak belegondolni, ha most már túllépünk a gazdasági társaságokról szóló törvényre való hivatkozáson, hogy a tagok sok esetben nagyon kis üzletrészt birtokolnak. Ők sok esetben valójában munkavállalók. Rendkívül súlyos hiba lenne, ha erre való tekintettel ilyen esetben kizárnánk őket abból, hogy a felügyelőbizottságba mint munkavállalók képviselethez jussanak. Én úgy gondolom, hogy ilyen tekintetben feltétlenül erősebbnek bizonyul az, hogy valaki munkavállaló, mint az a kitétel, hogy ha tag, akkor már nem tölthetik be ezt a tisztséget, és nem jogosultak tagot jelölni a felügyelőbizottságba.
Kérem képviselőtársaimat, gondolják ezt át. Az alkotmányügyi bizottság megteremtette a lehetőséget arra, hogy a szavazás alkalmával ezt az indítványt önök még támogatni tudják.
A következő ilyen javaslat, amiről szólni szeretnék, a 30. ajánlási számot viseli. Egy példa arra, hogy ezt a törvényt önök milyen felesleges mondatokkal akarják megdagasztani; a 45. § (5) bekezdése a következőt mondja ki: a könyvvizsgáló feladataira a könyvvizsgálói tevékenységre irányadó törvények rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Hát mi ennek a mondatnak az értelme, kedves képviselőtársaim? Ugyanis mi azt javasoljuk, hogy ezt a mondatot és az ehhez hasonló mondatokat töröljük ki a törvényből. Ez egy teljesen felesleges mondat. Ugyanis ez egy magától értetődő megfogalmazás. Egy másik törvény meghatározza, hogy a könyvvizsgáló számára mi a teendő, mi alapján kell eljárni a könyvvizsgálónak. Ilyen tekintetben teljesen mindegy, hogy a könyvvizsgáló egy önkormányzatnál, egy gazdasági társaságnál vagy egy mezőgazdasági szövetkezetnél fejti ki a tevékenységét.
Egyébként is úgy gondolom, ha önök azt szerették volna megfogalmazni, hogy a könyvvizsgáló a mezőgazdasági szövetkezetek esetében egy speciális feladatkört kapjon, akkor nem ezt az általános mondatot kellett volna ide beírni, hanem azt kellett volna megjelölni, hogy a könyvvizsgáló feladata a mezőgazdasági szövetkezetek esetében miben speciális. Ha be tudták volna írni ezt a speciális feladatot, akkor itt lenne értelme valamilyen megfogalmazásnak a könyvvizsgálóra nézve. De ilyen mondatot nem találtak, ezért egy teljesen felesleges mondatot kreáltak, mert úgy érezte a törvény szövegezője, hogy valamit a könyvvizsgálóról is mondani kell ebben az esetben, és eddig a mondatig sikerült neki eljutni.
A 33. ajánlási pontról szeretnék még szólni. Visszatérve még a 30-asra azt mondanám, hogy az alkotmányügyi bizottság szintén megadta a lehetőséget az önök számára, hogy támogassák majd ezt a javaslatunkat a szavazás alkalmával. És akkor a 33. ajánlási pontra térnék át. Véleményem szerint a törvény 57. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a törvényjavaslat egyik gerincmondata, és szinte az egész filozófiáját is megadja. Ez a mondat így szól: a szövetkezet - kivéve a hitelszövetkezeteket - a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik nyereségre. Megmondom őszintén, a törvényjavaslat benyújtóiként ezzel a kitétellel mi magunk nem tudunk egyetérteni, ezért javaslatot tettünk arra, hogy ezt a mondatot a törvényből egyszerűen töröljük ki.
Tudom, hogy önök az Európai Unióra és sok más dologra hivatkozva most olyan szövetkezeteket akarnak csinálni, amelyek valójában csak bábok, eszközök, és mintegy nonprofit szervezetként működnek majd a jövőben. Ezt az elképzelésüket nem valószínű, hogy meg tudom változtatni, akármilyen hosszan szólnék is ehhez a gondolathoz, de egy szempontra azért fel szeretném hívni a figyelmüket.
Ha önök azt szeretnék megfogalmazni, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nem törekedhetnek nyereségre, akkor azt valamilyen értelmes mondattal kellene megtenni. Mert tessék azt nekem megmondani, hogy egy törvényben mit jelent az a kifejezés, hogy valaki nem törekszik saját nyereségre. Mi a törekedés mértékegysége, kedves képviselőtársaim? Ki fogja majd ezt elbírálni, hogy az a szövetkezet törekedett nyereségre, vagy nem törekedett nyereségre? Az Alkotmánybíróság? Vagy ki fog ebben álláspontot kialakítani? Ha különböző álláspontok alakulnak ki, ki fog ezek között igazságot tenni?
Ezért arra kérem önöket, ha úgy gondolják, hogy a szövetkezetnek ne legyen nyeresége, akkor mindenképpen legalább formailag fogalmazzák újra ezt a mondatot, és a "nem törekszik" kifejezés helyett szabatosan mondják meg, hogy milyen mértékben, milyen módon akarják önök megakadályozni a szövetkezeteket a nyereségképzésben.
Tisztelettel kérem önöket, nagy sajnálattal láttam, hogy egyetlen más képviselői indítvány nem érkezett be egyébként ehhez a mondathoz, úgy látszik, hogy önök ilyen pongyolasággal is elfogadhatónak tartanák ezt a törvényt.
Az alkotmányügyi bizottság az önök számára szintén megadta a lehetőséget, hogy a szavazás alkalmával támogassák ezt a javaslatunkat, vagy pedig kapcsolódó módosító javaslatként írjanak egy olyan frappáns mondatot, amely legalább az önök ideológiájának megfelelne.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
