FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Köszönöm a szót. A 20., 28., 33. és 35. pontokhoz szeretnék hozzászólni. Igyekszem röviden, mert az előttem lévők is érintették e kérdéseket.
A 20. pontnál Font képviselő úr javasolja, hogy "a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét" részt elhagyni, és helyette jelenléti ív alapján megállapított megjelent tagok számát rögzíteni, tehát ezt tartalmazza a jegyzőkönyv melléklete.
(20.20)
Teljesen egyértelmű a dolog, nem tudom, hogy lehet az, hogy ez az épkézláb javaslat semminemű támogatást nem kapott, és az előterjesztő sem ért vele egyet.
Ráadásul ezt megtetézi a 21. javaslatban foglaltakkal, illetve amit a javaslat elhagyni javasol, nevezetesen, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét közzé kelljen tenni. Egy áfész esetében nem ritka az, amikor több ezer tagról van szó, tehát akár egy újságszámot is megvehet több millió forintért, hogy a jegyzőkönyvet és annak teljes tartalmát a megjelent tagokkal együtt képes legyen közzétenni. Ez így teljesen oktalan, és csak felesleges költségeket jelentene. Mindenképpen azt javaslom, hogy a módosító javaslatban leírtakat szíveskedjenek elfogadni.
Másrészt itt van a 28., Farkas Imre és Tóth Sándor, valamint Fritz Péter képviselőtársaim által benyújtott, korábban az előttem szólók által már érintett módosító javaslat, nevezetesen, hogy a felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés választja. Tekintettel arra, hogy az eddigieknél szigorúbb szabályok és nagyobb felelősség terheli a felügyelőbizottságot, mi több, a hatásköre is bővül, feltétlenül szükséges lenne, hogy e nagyobb felelősséget és hatáskört a közgyűlés legitimizálja. Ezért a módosító javaslatot a magam részéről támogatom. Teljesen érthetetlen, hogy miért nem kapott az előterjesztő és a bizottságok részéről ez megfelelő támogatást.
A 33. számú javaslatban Farkas Imre, Tóth Sándor és Fritz Péter képviselőtársaim a szövetkezeteknél a saját nyereségre való törekvés és együttműködés témájában igyekeznek elhagyni azt a szorító megjegyzést, hogy "a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre". Amennyiben azt fogadom el, hogy az így megalakult szövetkezet - legyen az akár egy géphasznosító szövetkezet - kalkulál valamilyen költséggel, feltételezem, hogy azt a szolgáltatást azon a kalkulált költségen végzi a szövetkezet tagjainak és másoknak. Elképzelhető kettő vagy akár több szintű ár is. Ebben az esetben nyilván attól függően, hogy mennyire ismerik egymást és hányan vannak - minél többen vannak, annál kisebb a lebukás veszélye -, tag jogán végeztet szolgáltatást olyan gazda vagy bármilyen más szolgáltatást igénybe vevő megrendelő, aki egyébként nem tag, de megéri magát tagnak mondani, vagy az ángyinak meg a sógor bácsinak, keresztapának végeztet tag ilyen területen akármilyen földmunkát, ha azt olcsóbb a tag nevén végeztetni. Tehát ez így többszörösen megbukott az eddigi gyakorlatok folytán.
Ez annál is inkább értelmetlen, mert a nyereség képzése és annak - ezt a későbbiekben érinteni fogom - az alapszabályban rögzített módon való visszaosztása bőven lehetőséget ad arra, hogy akár felhalmozásra, akár a tagi jövedelmek kiegészítésére felhasználhassák az ilyenképpen akár egy egységes árszinten összeadott pénzt. De nagyon nehéz azt eltalálni, kikalkulálni, hogy mennyi szolgáltatást fog végezni, tehát a szolgáltatás költsége, tekintettel az energiaárak változására, és a szolgáltatás volumene a kettő hányadosaként ki fogja adni az év végén azt az egységárat vagy önköltséget, ami alapján a visszaosztást meg lehetne csinálni. De ezt gépi műveletenként vagy szolgáltatásonként, azoknak a szolgáltatásoknak a tagok részére való igénybevétele arányában, ha ezt végiggondolták, nagyon nehéz így elkövetni. Erre van a nyereség, amit legalizálni kellene, és nem megtiltani. Nagyon jól tudom, hogy az önök frakciójában is ülnek olyanok, akiknek nagy vörös posztó az, hogy minél olcsóbban, és nem tudják elfogadni, hogy majd év végén térítsék ezt vissza, amikor a nyereséghez hozzájut a szövetkezet.
Végül a 35. ponttal kapcsolatosan szeretném kifejteni és támogatni Font Sándor képviselőtársam javaslatát, miszerint a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó adózás utáni eredményét a közgyűlés döntése alapján az alapszabály rendelkezésétől függően javasolja képviselőtársam, hogy a tagok vagyoni hozzájárulásának arányában osszák ki. Az én papírom szerint, amennyiben ez hiteles - és valószínű, hogy az, mert friss -, ez egyharmadot sem kapott a bizottsági viták során, ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy a szövetkezet, a különböző típusú szövetkezetek - teljesen más, ha az a szövetkezet adott esetben állattenyésztésre, méhészetre vagy gépek kölcsönzésére szakosodott - az alapszabályukban a saját specialitásukat megfogalmazzák. Ezt rájuk kell bízni. Attól szövetkezetek, hogy meg kell hagyni nekik a lehető legnagyobb önállóságot, hogy amit a gazdálkodás körében ők maguk célszerűnek látnak, a saját szabályaikban állapíthassák meg.
Kérem a tisztelt Házat, hogy az elmondottakat vegye figyelembe, és annak idején majd kedvezően döntsön. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
