KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN
KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtáraim! Az európai uniós csatlakozási előkészületek kapcsán kevés szó esik a hivatalok, intézmények, médiumok fórumán a csatlakozás fő szereplőiről, a településeken élő emberekről, akiknek érdekeiért küzd mindenki, amikor bármilyen sikeres intézkedést tesz a csatlakozási feltételek teljesítéséért. Itt, a parlament fórumain is ritkán szólunk arról, hogy a csatlakozási előkészületek vajon miként érintik az embereket, s mi vár rájuk hosszú távon a csatlakozás utáni évtizedekben. E tekintetben homályos az emberek többségének jövőképe, s ami nyugtalanítóbb számomra, sokan nem tudják, hogy a csatlakozás utáni években milyen emberi értékekkel, mentális szokásokkal, tulajdonságokkal találkoznak majd az EU-országok emberei között, akik majd tőlük hasonló adottságokat várnak el.
Körzetemben beszédtéma, hogy az emberek többsége ténylegesen felkészült-e a csatlakozás utáni évtizedek új emberi viszonyainak fogadására, pontosabban: áll-e olyan mentális, morális, tudati készültségi fokon, amely az EU-országokat vagy közülük a hozzánk hasonlítható tagországok embereinek átlagát ma jellemzi. Az elmúlt évtizedekben az emberek egy része etikai, erkölcsi tartásában, személyi tulajdonságaiban meggyengült, rendetlen környezetben élt. Sok helyen szemetesek az utcáink, közterületeink, elhanyagolt külső képet mutat sok munkahelyünk, lakóépületünk környéke, sok nemtörődömséggel, rosszindulattal és más emberi gyengeséggel találkozhatunk. Türelmetlenek vagyunk egymás iránt, társasági, levelezési, intézkedési kapcsolati kultúránk sokszor nívótlan, sok ember a leépülés, káros szenvedély rabja, s mindez a hajléktalanság, a kolduló emberek számának növekedését, összességében a társadalmi deviancia jelentős mértékű jelenlétét mutatja.
Mindez a társadalom mélyén az emberek kisebb-nagyobb közösségeiben, szervezeteiben jelen lévő olyan deficitre utal, amelynek figyelembevétele, számon tartása EU-csatlakozásunk befejező, mostani szakaszában indokoltan felveti az emberi tényező előtérbe állításának igényét. Néhány konkrét, választói, szakértői körzetemből merített vonással szeretném alátámasztani az emberi tényezőkről vallott nézeteimet. Egyik felvetésemet a körzetemben folyó olyan összehasonlító kutatómunka tapasztalataira alapozom, amelyet a szakemberek Portugáliában, az 1986 óta EU-tagállamban végeztek. A 92 ezer négyzetkilométer területtel, 10 millió lakossal rendelkező Portugália 1986. évi csatlakozásáig Európa Nyugat hátsó udvaraként minden szempontból elmaradott térség volt. A belépést követő 14-15 év alatt az ország minden régiójában, kistérségében, azok településeinek legkisebb zugában is látványos változások történtek az életviszonyokban, az emberek gazdasági, társadalmi, kulturális, mentális körülményeiben egyaránt.
Mindehhez szorosan illeszkedik a másik felvetésem, amely választókörzetemben kidolgozott, modell értékű EU-csatlakozási módszert foglal magában. Tisztelt képviselőtársaim hallották már tőlem, hogy az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége, a sellyei kistérség, illetve az Ormánság. Nyomasztó gazdasági terheik enyhítésére, a közel 30 százalékos munkanélküliség csökkentésére hat projektből álló fejlesztési programot készítettek, amelynek a helyi sajátosságokra építve középpontjában áll az idegenforgalom bővítése, és fokozatosan kívánja növelni az új munkahelyek számát. Torgyán József miniszter úr egyik napirend utáni felszólalásra adott válaszában szintén kifejtette, "ha a kistelepüléseken meglévő szegénységet nem fogjuk tudni gyorsított ütemben leküzdeni, ez hátrányos tényező lesz az európai uniós versenyhelyzetünkre, s miután az Európai Unió egy egységes szervezet, abban nem lehet olyan vagyoni különbségekkel eredményes gazdálkodást, versenyhelyzetet kialakítani, ami pillanatnyilag a kistelepülések leszakadt helyzetéből fakadóan mindenképpen gátként jelentkezik a fejlődés előtt. A sellyei kistérség egészére kiterjedő körzetjavító program példaértékű lehet más kistérségi települések számára is".
Összegezve fontosnak tartom, hogy hangsúlyt adhattam az EU-csatlakozás emberi tényezőinek. Kívánatos lenne, ha lakosságunk emelt fővel, tisztességgel kapcsolódna a tagországok emberi közösségébe. Portugáliához hasonlóan így mi is elkerülhetnénk, hogy a csatlakozás után Európa hátsó udvarának tekintsék hazánkat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP soraiban.)
