SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT
SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT
SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A sajtóból, a médiából sajnos valóban mi is értesülünk arról, hogy több önkormányzat területén lakoltatnak ki családot.
(8.20)
A Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársai hivatalból erről nem értesülnek, mivel egyértelműen kimondják a jogszabályok, hogy a lakhatás biztosítása, illetve ha utcára kerülnek családok, akkor ez mindenféleképpen önkormányzati feladat. Ennek ellenére a minisztériumban a munkatársaink, a miniszter úr döntése alapján rendszeresen rákérdeznek arra, hogy hogyan történt az ügy, és valóban a jogszabályoknak megfelelően jártak-e el.
Szeretném röviden elmondani, hogy a kilakoltatások mögött többféle probléma húzódik meg. Ezek közül talán a három legjellemzőbbet emelem ki. Az egyik: az önkényes lakásfoglalókkal szemben lépnek fel önkormányzatok. A másik: mint a képviselő úr is említette, a díjhátralékosok kilakoltatására kerül sor. A harmadik pedig: az OTP-tartozások, az 1990 előtti OTP-tartozások törlesztésének elmaradása miatt felgyülemlett tartozások. Ilyenkor az OTP kezdeményez kilakoltatást, illetve első körben csak árverést.
Megpróbálom röviden összefoglalni ezt a három eljárási területet, mindenféleképpen egyetértve azzal, amit elmondott a képviselő úr, hogy nagyon helytelennek tartjuk azt, hogy a téli hónapokban ilyesmire egyáltalán sor kerülhet. Szeretnénk felhívni az önkormányzatok figyelmét a saját felelősségükre.
Az önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos eljárások elemzése kapcsán elmondom azt, hogy például Zuglóban, ahol elég nagy port vert fel a kilakoltatások ügye, bekértük, hogy hogyan történt az eljárás. A jegyző úr válaszában a következők szerepeltek: "A gyámhatóság a használati megállapodásokban rögzített határidő lejárta után a megállapodásokat félként aláíró törvényes képviselőket jegyzőkönyvileg meghallgatta. Mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy szükség esetén gyermekeiket el tudják helyezni, a családok átmeneti otthonába nem kívánnak beköltözni." Ennek ellenére, amikor sor került arra, hogy körülbelül fél évvel a megegyezett határidő után kérték a kiköltözést, akkor kiderült, hogy mégsem tudják gyermekeiket elhelyezni.
A másik, amire nagyon szeretnék hangsúlyt helyezni, a díjhátralék miatti kilakoltatások problémája. Itt szeretném elmondani az önkormányzati felelősséget. Nagyon sok olyan család van, amelyet díjhátralék miatt fenyeget a kilakoltatás réme. Budapest több kerületéből, például Csepelről kaptunk ilyen jelzéseket. A díjhátralékosok ügyének kezelése egyértelműen önkormányzati feladat lenne.
Két jogszabály kötelezné erre őket. Az egyik a gyermekvédelmi törvény, a másik pedig a szociális törvény. A gyermekek védelmében alkotott törvény a következőt mondja ki: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, és megelőzze a gyermek kiemelését a családból.
Ugyanakkor kimondja ez a jogszabály, hogy ez az ellátás természetben is biztosítható, és a természetbeni ellátás olyan támogatás, mellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam, az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti. Szolgáltatás kifizetése lehetséges: a közműdíjak kifizetése. Ismereteink szerint az önkormányzatok erre nem vállalkoznak, annak ellenére, hogy valóban elsődleges - mint ezt a képviselő úr is elmondta -, hogy az önkormányzatok a lakhatást biztosítsák, ezután következik az étkezés, mert ha utcára kerülnek, akkor már az étkeztetés biztosítása is megoldhatatlan.
Tehát elsődleges lenne és fel kellene vállalniuk az önkormányzatoknak azt, hogy törvény adta lehetőséggel élve, sőt kötelezettségükkel, amellyel mindig meg kell állapítani, hogy természetben vagy pedig pénzben adják a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, kifizetik a közműdíjakat, amennyiben a gyermekes családok kerülnek ebbe a helyzetbe.
A harmadik kör az OTP-tartozások ügye. 1999-ben olyan jogszabály született, amely az önkormányzatoknak központi költségvetési támogatást nyújtott, hogy rendezzék a területükön lévő OTP-tartozások ügyét. Ezzel csak elenyésző számban éltek az önkormányzatok, nem vették igénybe ezt a lehetőséget. Valóban igen sok család kerül nehéz helyzetbe. Itt olyan ügyről van szó, amelyben központi intézkedés lehetőségét vizsgáljuk, tárcaközi egyeztetések is folynak az ügyben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), de itt is egyértelmű, hogy az a probléma, hogy az önkormányzatok nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy megkeressék a területükön élő rászorulókat és kifizessék központi költségvetési támogatással a hátralékot.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
