CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1997. évi CXIV. törvény vonatkozásában az 1999. évről az alábbiakat mondanám el. 1998. június 18-án, a polgári kormány hivatalba lépése napján mezőgazdaságunk valamennyi ágazatát súlyos és akut problémák jellemezték. Nyomasztó belső gondok mellett meg kellett küzdeni a világgazdaságban kialakult termelési válsággal is. A magyar mezőgazdaság szerkezetének évek óta halogatott átalakításával az Európai Unió közvéleményéhez való igazodással nem lehetett tovább várni. Ennek meghatározó lépése volt a mezőgazdaság és vidék fejlesztését megalapozó, a teendőket kijelölő és összehangoló stratégia megfogalmazása.
A kormányprogram mezőgazdasági és vidékfejlesztési fejezetének részletezését "Az FVM, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, a területfejlesztés stratégiai kérdései" címmel dokumentum keretében végezte el. Ebben hangsúlyt kap, hogy nem a válságot, a csődöt, a túlélési struktúrák fenntartását, hanem a megújulást, a változást kívánjuk finanszírozni, versenyképes mezőgazdaságot akarunk teremteni, ami elválaszthatatlan a vidékfejlesztéstől, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar korszerűsítésétől, korszerű, hatékony védelmétől. A polgári kormány felismerte, hogy a magyar mezőgazdaságot a vidékkel együttesen lehet csak megújítani. Az új kormány hivatalba lépésével új tárca jött létre: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mely hatásköre a mezőgazdasággal összefüggő vízügyekre, piaci intervenciókra, valamint a tartalékgazdálkodásra is kiterjed. Így korszerűsített formájában a minisztérium szervesen kapcsolódik az EU-ban kialakult intézményrendszerhez, amely a földművelésügy, a vidékfejlesztés feladatait összehangoltan oldja meg. A tárca vezetése már az első időszakban jelentős eredményeket ért el, megváltoztatta a támogatási rendszert, a minőségi ösztönzést helyezte a középpontba.
Az elmúlt két év rendkívül szélsőséges időjárása óriási károkat okozott az egész nemzetgazdaságnak, de különösen az agrárgazdaságnak. 1999-ben 10 milliárd forintot meghaladó kár érte a mezőgazdasági termelőket, amit még súlyosbított a 2000. év eleji, 11 milliárd forintot kitevő, 310 ezer hektárt beborító belvízkár. Kritikus pont volt az évtized legnagyobb sertésértékesítési válsága, de a keleti piac zavarainak hatása más ágazatokat is - például a baromfi, bor, zöldség - messzemenően érintett. Mindezek ellenére a mezőgazdaság megfelelő belső piaci ellátást is biztosított.
A főbb növénytermesztési ágazatok termelése az 1999. évre stabilizálódott, és 2000-re jelentős növekedés indult el. A szőlő- és gyümölcstelepítésben komoly előrelépés történt, mintegy 4100 hektáron gyümölcsös, 1230 hektáron pedig szőlő telepítésére került sor. Az állattenyésztés területén a piaci zavarok ellenére a szarvasmarha-, juh-, kecskelétszám lényegében nem változott, ugyanakkor a sertéslétszám 9 százalékkal, a baromfié 5 százalékkal nőtt. A szarvasmarha-ágazatban a tejtermelés mennyisége emelkedett, a megtermelt tej 85 százaléka export minőségű.
(16.30)
A KSH most véglegesített adatai szerint a mezőgazdasági kibocsátás 1999-ben 3,9 százalékkal nőtt, ami ellene mond az ellenzék folyamatos csökkenésről, válságról mondott szólamainak. Az élelmiszeriparban a bruttó termelési volumen 1999-ben 2,6 százalékkal növekedett, ez pozitív tendenciaváltást jelez, ami összefügg a foglalkoztatás és a reáljövedelmek alakulásával. Az élelmiszer-ipari ágazat termelékenysége az előző két évi csökkenés után 1999-ben 5 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-ipari vállalkozások száma 1999-ben 146-tal, a beruházások értéke 80 milliárd forinttal növekedett.
A teljesség igénye nélkül még néhány jellemző adat az 1999. év eredményeiről. '99. december 31-én 1832 szövetkezet tevékenykedett, 211-gyel több, mint az év elején. 6,3 százalékkal több mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint az év előző időszakában. Több mint 7 millió tonna kukorica termett, ez a mennyiség 14,6 százalékkal haladta meg az 1998. évit. Közel 10 százalékkal több zöldségfélét takarítottak be, a vágóállat-termelés is javult, különösen a sertéságazatban volt előrelépés, 11,3 százalék. Jelentősen nőtt a vadállomány.
A fogyasztói árak, illetve az infláció mérséklődésében igen jelentős szerepe volt az alacsony élelmiszeráraknak, 1999-ben a fogyasztói árindex 110 százalékán belül az élelmiszerek 102,9 százalékot mutatnak az előző évhez képest. Tovább folytatódtak az agrárgazdaság sikeres Phare-programjai. A vállalt európai uniós statisztikai harmonizációs feladatok keretében óriási jelentősége volt, hogy a KSH fő felelősségével Magyarországon teljes körű általános mezőgazdasági összeírásra került sor.
A 2000. évtől eddig rendelkezésünkre álló adatok is azt bizonyítják, hogy az ágazatban a fejlődés tovább folytatódik. Néhány jellemző adat: a mezőgazdaság GDP-növekménye 2000 első felében mintegy 5 százalékot ért el, a mezőgazdasági termékekből az első 8 hónapban 3 százalékkal többet vásároltak fel, mint az előző évben, a kalászos gabona területe átlagosan mintegy 800 ezer hektárral több volt, mint '98-ban. Az élelmiszeripar bruttó termelése az első 9 hónapban mintegy 107 százalékot mutatott, a mezőgazdasági termelési árindex 119 százalékot, az iparé 112 százalékot mutat. A mezőgazdasági export is jelentős, az első 8 hónapban 1,4 milliárd dollár. Az import növekedése 0,5 százalék, ami 8,8 százalékos egyenlegjavulást eredményezett.
A fenti folyamatok egyértelműen eredményezik az előzetes számítások alapján a gazdálkodói kör jövedelempozíciójának javulását. A gazdák jövőbe vetett hitének biztos jele, hogy a kedvező időjárás mellett az idén 1,2 millió hektáron történt az őszi búza vetése. A támogatási rendszert több évre hirdettük meg, törekedve a továbbfejlesztés során az egyszerűsítésre, áttekinthetőségre, a kistermelők és a családi gazdálkodók preferálására.
Kiemelt hangsúlyt kapott szabályozórendszerünkben a termelési struktúra alakulásának folyamatos nyomon követéséhez szükséges adatbázis megteremtéséhez a termelői adatszolgáltatási kötelezettség és a nyilvántartásba vétel, a regisztráció. A földalapú támogatások bevezetése elsősorban a kis- és a közepes méretű vállalkozások támogatáshoz jutási esélyeinek növelése érdekében valósul meg. A fiatal agrárvállalkozók indulásának, valamint az értékesítő, beszerző, feldolgozó, szolgáltató szövetkezések alapításának elősegítésére vissza nem térítendő állami támogatás mellett kedvezményes hitelkonstrukció is működött. A kibontakozási és gazdahitel keretében a mezőgazdasági termelők hitelterheinek csökkentése és az állami kezességvállalás mellett a kedvezményes közép- és hosszú lejáratú hitelezési konstrukció bevezetése is folyamatban van.
A szövetkezetek támogatása alapvetően az új típusú beszerző, értékesítő, szolgáltató szövetkezetek megalakulását kívánja segíteni, amelynek eredményeként mintegy újabb 500 szövetkezés alakult meg. A fiatal agrárvállalkozók támogatási rendszere az eddigi tapasztalatok alapján jól működött, a támogatási konstrukció indulása óta több mint 500 fiatal vállalkozó sikeres pályázatot nyújtott be, erre az állam mintegy 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást juttatott.
Magyarországon beindult egy gyommentesítési program, amely nagyon fontos és nagyon jó, nem szeretnénk, hogy az ország gyomtengerben legyen, éppen ezért egy nagyon jó kezdeményezés az FVM-től, amelyben egy sikeres program indult be.
A kormány 1999. IX. 21-ei ülésén elfogadta a nemzetközi agrár-környezetvédelmi programot. A program teljes körű kiterjesztése nagymértékben hozzájárulhat az integrált vidékfejlesztési eredmény megvalósításához, valamint Magyarország kedvező természeti, környezeti állapotának kialakításához, fenntartásához.
A magyar mezőgazdaság európai uniós csatlakozási folyamata 1998. március 31-étől már a csatlakozási tárgyalások fázisába lépett.
Az elmúlt két esztendő értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy az erőfeszítések eredményeként a kormányzat ismét preferált célok közé sorolta az agrárágazatot. A 2001. és 2002. évi költségvetési törvénytervezetben a kormány az agrárágazat számára a korábbi évekhez mérten növekvő támogatási lehetőséget irányzott elő, mely objektív alapot teremt ahhoz, hogy a meghirdetett agrárpolitika meg tudjon valósulni.
A Széchenyi-tervhez hasonló léptékű és hatású középtávú fejlesztési programok, így a vízrendezési, erdőtelepítési program, nemzeti földalap, termelési alapok intenzív fejlesztése, az élelmiszer-ipari vállalatok versenyképességének a javítása, a SAPARD-program s a többi, biztosítani fogják az agrárágazat uniós felkészülésének sikerességét, a műszaki-technikai lemaradás felszámolását, fontos infrastrukturális beruházások megvalósítását. Mindezek együttes hatása: megalapozható az agrártermelők, a vidék felemelkedésének programja, a jövedelmi helyzet javítása, az agrárnépesség életkörülményeinek jobbítása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Végezetül annyit lehet elmondani, hogy lehet bírálni az 1999-es évet, de nagyon sokan szeretnék a környező országokban, ha ott is hasonló eredmények születtek volna, mint itt. Mi még mindig talpon vagyunk, és ez egy komoly munkának az eredménye.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
