DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény politikai célzatúnak, szakmailag pedig át nem gondoltnak tartja ezt az indítványt. Ezt az is bizonyítja, hogy éppen most, a szemünk láttára történt, hogy az egyik legsarkalatosabb pontot visszavonták, ami mindenféleképpen arra utal, hogy sokkal alaposabb előkészítés után kellett volna módosító indítványt benyújtani.
A kisebbségi véleményt kifejtő tagoknak az az álláspontja, hogy azért, mert egy képviselő, aki egy pártnak az elnöke és miniszter, és egyébként igen érzékeny volt korábban mások házépítkezéseire, azért mert ez a képviselő gyanúba keveredett, attól még nem kell rohammunkában bohócot csinálni a Magyar Országgyűlésből, attól még nem kellene ilyen típusú gyorsított eljárásban törvényt alkotni az egyik legfontosabb országgyűlési ügyről, hiszen az eddigiek azt mutatták, hogy politikai célzat nélkül ez az indítvány nem vizsgálható.
A mentelmi bizottság állásfoglalásával lehetővé tette, hogy mindenki hozzáférjen a vagyonnyilatkozatához, tehát minden gyanúba keveredett képviselőnek alkalma van arra, hogy ezt nyilvánosságra hozza, az ezelőtt két héttel meghozott új állásfoglalás szerint.
Az ellenzék beadott indítványokat, amelyek lehetővé tették volna a Házszabály módosítását egy gyorsított eljárásban, azt a kicsi módosítást, ami lehetővé teszi, hogy a vagyonnyilatkozati eljárás során beletekintsenek az országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatába a mentelmi bizottságban. A másik indítvány arra irányult, hogy ennek megfelelőnek a képviselői eljárásban, és ennek a módosításnak a gyorsított tükörképét az Országgyűlés meg tudja szavazni, azaz, hogy a '97-es törvénynek az a hiányossága, ami nem tisztázza a vagyonnyilatkozati eljárást, gyorsan kiküszöbölhető legyen.
Ezt a módosító indítványt, amit Tóth András képviselőtársam és mások nyújtottak be, szintén nem vette napirendjére az Országgyűlés, tehát a gyors orvoslatot elutasította, eközben pedig globális, az egész eddigi szabályozást felforgató indítványokat látunk.
Nem tiszta az sem, hogy mi a célzata a törvénynek, mert miközben rendkívül alapos, minden évben vizsgálandó módosításokat tesz, tehát azt javasolja, hogy minden évben tegyen a képviselő vagyonnyilatkozatot, azaz egy parlamenti ciklusban ötször, eközben támogatja azt a másik indítványt is, ami egy vizsgálóbizottság létrehozására irányul, amiből az következik, hogy a Magyar Országgyűlés a jövőben mind a vizsgálóbizottságok tekintetében, mind pedig a vagyonnyilatkozati eljárások tekintetében állandóan munkájának a többségét arra fogja fordítani - ha ez így megvalósul -, hogy egymást átvilágítja, a képviselők egymást megfürdetik a kölcsönös gyanúsítgatásban. Ez az Országgyűlés tekintélyét nem növelni, hanem rontani fogja, a megrendült bizalmat pedig nem fogja helyreállítani, hanem közröhejbe fogja fullasztani. Ez egyébként máris így van, hiszen miközben az Országgyűlésnek a költségvetéssel és más ügyekkel kellene foglalkozni, idejének nagy részét ezekre az ügyekre fordítja.
Nem világos az indítványban az sem, hogy hogyan viszonyul ez a törvényjavaslat az eddigi eljárásokhoz, hogy miért szünteti meg a zárt vagyonnyilatkozatot, és teszi a személyiségi adatok egész rendszerét nyitottá, és eközben maga az előterjesztő is elismerte, hogy itt bizony szükség volna az adatvédelmi biztos véleményére. Ha ezt az egészet ebben az eljárásban akarják végigkergetni, tehát karácsony előtt még törvényt akarnak belőle csinálni, mikor lesz itt olyan szakmai előkészítés és az adatvédelmi biztostól vélemény, amit figyelembe lehet venni az eljárásban?
Eléggé világos volt a törvényalkotó célzata azzal a 4. ponttal, amit most visszavont, ami azt szolgálta volna, hogy minden eddigi vagyonnyilatkozatot mindenki elvigyen haza magával bespájzolni, tehát megakadályozza a további vizsgálatokat. Ezt viszont most visszavonta. Ebből azt a következtetést is le tudnánk vonni, hogy az előterjesztők valóban komolyan veszik ezt az indítványukat, ennek viszont egyetlen útja van: további egyeztetésekre van szükség, és mindenféleképpen az a kisebbség vélemény, hogy ilyen terjedelmű módosítás egy alapos szakmai előkészítést igényel, tehát legkorábban februárban, márciusban lennénk abban a helyzetben, hogy ilyen terjedelmű módosítást megszavazzunk.
Főként a törvény homályos célzata, és a mindenféleképpen indokolatlan, homályos és gyorsított eljárási technikák miatt a kisebbség ilyen formában ezt az előterjesztést nem tudja támogatni. (Taps az MSZP soraiban.)
