DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Országgyűlési képviselőnek lenni nem kötelező. Aki országgyűlési képviselő lett (Keller László: Le is mondhat.), annak tisztában kell azzal lennie, hogy a magánélete, a magántitkai egy szűkebb körre húzódnak vissza, mint bárki másnak. Ezért 1990 óta a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselői, a képviselők jogállásáról szóló törvényben megfogalmazott módon vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Ebben a törvényben a legutolsó változás 1997-ben következett be. 1997-ben az Országgyűlés úgy döntött, az akkori kormánypártok, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének kétharmados szavazattöbbségével, hogy módosítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és módosította a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat is.
Ez a törvény, amely '97 óta érvényes, azt írja elő az országgyűlési képviselőknek, hogy minden képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni, amely azonban titkos, és abból csak egy rövidített kivonat kerül nyilvánosságra. A titkos vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága őrzi egy páncélszekrényben, a képviselői irodaház pincéjében. Csakhogy a törvény azt is előírja, hogy ehhez a titkos vagyonnyilatkozathoz csak nagyon kivételes esetekben lehet hozzáférni. Sőt, azt is előírja ez a törvény, hogy a vagyonnyilatkozatot a képviselő záró vagyonnyilatkozatának beérkezését követő 30 napon belül, tehát lényegében a képviselői megbízatás lejárta után meg kell semmisíteni. Tehát nemcsak hogy a páncélszekrényben őrzik, hanem még meg is kell semmisíteni ezt a vagyonnyilatkozatot.
Tisztelt Országgyűlés! Szerintünk, előterjesztő képviselők szerint ez a helyzet tarthatatlan, ez a törvény, legalábbis a törvénynek ez a része mindenképpen rossz, ki kell hogy mondjam, ostoba. Ha az Országgyűlés komolyan veszi azt, a képviselők komolyan veszik azt, hogy a választópolgároknak joguk van arra, hogy megismerjék saját választottjaik vagyoni helyzetét, joguk van arra, hogy egy szabályos eljárásban megvizsgáltathassák azt, hogy valós-e a képviselők vagyonnyilatkozata, és joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék saját választott képviselőjüknek a vagyongyarapodását, akkor ezen a törvényen változtatni kell.
Ezért az előterjesztők - a kormánypártok egy-egy képviselője, az előterjesztők - teljesen új szabályokat kívánnak bevezetni a képviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozóan. Azt is mondhatnám, hogy radikális változtatásokat kívánunk elérni. Mégpedig a törvényjavaslat szerint az országgyűlési képviselők nemcsak nyitó és záró vagyonnyilatkozatot tennének, hanem minden év január 1-jén is egy-egy újabb vagyonnyilatkozatot tennének, és ez a vagyonnyilatkozat teljes egészében nyilvános, az Országgyűlés elnöke köteles nyilvánosságra hozni.
A vagyonnyilatkozat teljeskörűen kiterjed az országgyűlési képviselők vagyoni, jövedelmi helyzetére, gazdasági érdekeltségére. Néhány személyes azonosító adatot azonban a vagyonnyilatkozat nem tartalmazna. Ennek elsősorban személyiségi jogvédelmi és adatvédelmi okai vannak, de a javaslat szerint a bárki által kezdeményezhető, vagyonnyilatkozat ellenőrzése iránti eljárásban az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága még ezeket az azonosító adatokat is bekérheti az országgyűlési képviselőtől, és az azonosító adatok alapján, az azonosított vagyontárgyak összevetése alapján megállapítja az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága, hogy vajon a nyilvános vagyonnyilatkozat valós-e. Utána erről az Országgyűlés elnökének jelentést tesz.
Tisztelt Ház! A törvény kihirdetése napján lépne hatályba. A képviselőknek a törvény kihirdetését követő 30 napon belül már tenniük kellene ilyen nyilvános vagyonnyilatkozatot. A mi szándékunk szerint ez a törvény még ebben az évben megszülethetne, és így már januárban a választópolgárok világosan látnák, hogy milyen vagyonnal rendelkeznek a képviselők.
Akik azt gondolják, hogy ez a törvényjavaslat nem ad teljes körű lehetőséget a képviselők vagyoni helyzetének áttekintésére, azok számára szeretném elmondani, hogy a javaslat mellékletében szereplő vagyonnyilatkozat-formanyomtatvány milyen vagyontárgyakra kérdez rá. Mindenekelőtt tartalmazná az ingatlanokat, amelyekkel a képviselő rendelkezik, minden ingatlant, a nagy értékű ingóságok körében a gépjárműveket, tehergépjárművet, ha van, motorkerékpárt, vízi vagy légi járműveket (Dr. Takács Imre: Rollert.), védett műalkotásokat, védett gyűjteményeket, egyéb, a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó nagy értékű ingóságokat, az értékpapírban elhelyezett megtakarításokat vagy egyéb befektetéseket, részvény, kötvény, részjegy s a többi, tartalmazná a takarékbetétben elhelyezett megtakarításokat, a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénzt, valamint más jelentősebb értékű vagyontárgyakat, ha azok együttes értéke meghaladja a képviselői alapdíj hathavi összegét.
Ezen túlmenően a képviselőnek a tartozásairól is számot kellene adnia, elsősorban a köztartozásairól, pénzintézettel szembeni tartozásairól, magánszemélyekkel szembeni tartozásairól. A képviselőknek jövedelemnyilatkozatot is kellene tenniük minden olyan jövedelmükről, amely a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelem.
(8.10)
Új eleme ennek a javaslatnak, hogy meg kell nevezni az adóköteles jövedelem kifizetőjét is, kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységeket. Ez egy nagyon jelentős pont véleményünk szerint, mert ez az adat arra tud rávilágítani, hogy a képviselők milyen lobbiviszonyokban érdekeltek azon kívül, hogy egyébként törvényesen keresnek jövedelmet, de világossá kell válnia, hogy az országgyűlési képviselők mikor mit tesznek, kinek az érdekében.
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot is tartalmaz a vagyonnyilatkozat, azaz a gazdasági társaság nevét, amelyben a képviselők részt vesznek, társasági formáját és a tulajdoni arányukat is, valamint ha betöltenek tisztséget a gazdasági társaságban, ezt is tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatnak.
Tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatnak azt a kimutatást, amely az országgyűlési képviselő számára saját pártjától vagy képviselőcsoportjától a képviselői munka segítése érdekében kapott, ingyenes használatba adott eszközökről szól; és ugyanígy tartalmaznia kell azokat a kimutatásokat, amelyeket a képviselők olyan ajándékokról vezetnek, amit képviselői hivatásukkal összefüggésben kapnak. Természetesen az eredeti törvény előírja, hogy a mindenkori képviselői alapdíj kétszeresénél nagyobb összegű ajándékot soha senki nem fogadhat el képviselőként, de az ennél kisebb ajándékokat tartalmazza ez a nyilvános vagyonnyilatkozat.
Tehát ahogy elmondtam, mindez nyilvános, teljes egészében nyilvános, és a megítélésünk szerint azok, akik valóban azt akarják, hogy a közélet tisztasága irányába tegyünk egy lépést, akik valóban azt akarják, hogy az országgyűlési képviselők iránti közbizalom javuljon, azok megszavazzák ezt a törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatnak van egy pontja, amelyet az eddigi nyilatkozatokból az ellenzéki képviselők, úgy tűnik, hogy támadtak. A törvényjavaslat előírta volna, hogy az eddigi, korábbi vagyonnyilatkozatokat vissza kell adni a képviselő számára. Szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjából egy képviselő a tegnapi napon - egyeztetve az előterjesztőkkel - módosító indítványt nyújtott be ennek a szakasznak az elhagyására. Tehát szeretném bejelenteni, hogy az előterjesztők ezzel a módosítással tartják fenn a javaslatukat, nincs tovább ilyen szakasz, úgyhogy azok a képviselőtársaim, akik arra készültek, hogy nagy beszédeket mondanak arról, hogy a Fidesz amnesztiát, a Fidesz menlevelet akar adni, azok nyugodtan tépjék szét a beszédüket, mert ennek semmi értelme a jövőben. (Dr. Géczi József Alajos papírlapokat tép össze.) Mi ezzel a módosítással tartjuk fenn a javaslatunkat, és kérem az Országgyűléstől, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
