DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ajánlás 1-14. pontja közötti szakaszokra, a 14. ponttal bezárólag kívánok hozzászólni, és egyben azt is jelzem, hogy nem nyújtottam be módosító indítványokat ehhez a javaslathoz, ellentétben: ezelőtt éppen tíz perccel Répássy úr és társainak előzőleg tárgyalt módosító indítványához nyújtottam be módosító javaslatot. Azt gondolom, az Országgyűlés két út előtt van: az egyik út az, hogy a tapasztalatok alapján módosítja a jogállási törvényt, ezen az úton Répássy úrék akármennyire is kapkodva, de végül is elindultak; a másik az, hogy a vagyonnyilatkozati eljárást tisztázza, és ehhez megfelelően módosítja a Házszabályt és a jogállási törvényt. Erre vonatkozóan adtunk be - Keller képviselőtársam és jómagam is - módosítót, egyikünk a Házszabályra, másikunk a jogállási törvényre; a harmadik pedig az, hogy aki gyanúba keveredik, tisztázza magát - ezzel kapcsolatban itt dőlne el a konkrét összeférhetetlenségi eljárás.
Nekem az az álláspontom, hogy aki komolyan veszi a parlamentáris demokráciát, ehhez a vizsgálóbizottsági ajánláshoz nem adhat be módosító indítványt, illetve ha beadta, akkor érdemes visszavonnia. Természetesen Keller képviselőtársam jelezte is, hogy ezt ő meg fogja tenni, ugyanis ezt az eljárást legalizálják ezek a módosító indítványok, ami végül is arról szól, hogy mindenki gyanús, aki országgyűlési képviselő, és arról szól, hogy akárhogy próbáljuk itt ezt igazítani különböző módosító indítványokkal, végül is a parlamenti vizsgálóbizottság arra a feltételezésre áll fel, hogy minden országgyűlési képviselő járuljon egy vizsgálóbizottság színe elé, és ott tegyen arról vallomást, amivel senki nem vádolja. Ezzel az egész parlamenti demokráciának a választások előtti lejáratását célozza. Hogy a képviselőtársaim miért gondolják azt, hogy ez a Fidesznek jó? Lehetséges, hogy jól kiszámolták, ebből a szempontból profik.
Végül a 14. és a 13. ponthoz pedig konkrétan is szeretnék hozzászólni. Pontosan itt lepleződik le az, hogy itt nem egy klasszikus vizsgálóbizottságról, hanem egyfajta parlamenti népbíróságról, vagy nem is tudom, micsodáról, koncepciós bíróságról van szó, hiszen itt a vizsgálóbizottságnak az volna az egyik alapja, hogy paritásos legyen, mert olyan kényes kérdést vizsgál, amit nem szabad rábízni a mindenkori parlamenti arányokra; egy ilyen bizottság csak paritásos lehet. Akárhogy számolom Répássy úr javaslatát, még ha a MIÉP-et az ellenzékhez sorolom, akkor is úgy jön ki, hogy hat kormánypárti és öt ellenzéki tag van, a 14. pontban pedig még tovább megy ebben - úgy mondanám - a végképp elszemtelenedésben: kormánypárti elnököt javasol, tehát a kormánypárti elnök fogja azt irányítani, hogy hogyan működjön ez a bizottság, és nyilván ő fogja azt is meghatározni mint elnök, hogy mikor, milyen sorrendben mi kerüljön ebből az egészből nyilvánosságra.
Ezért azt gondolom, ezt a vizsgálóbizottsági javaslatot Torgyán úrnak is újra kellene gondolnia, és ezért sem a módosításoknak, sem az előterjesztésnek semmi értelmét nem látom, sőt negatív értelme van: veszélyét látom, annullálja azt a nemes szándékot, ami több parlamenti frakcióban megindult, hogy a tapasztalatok fényében a képviselői jogállást és a vagyonnyilatkozati eljárásokat végre működőképessé tegyük, és olyan törvényt hozzunk, amely egyszerre szolgálja a parlamenti demokrácia tekintélyét és a képviselők gazdasági és érdekeltségi viszonyainak az átláthatóságát.
Még egyszer tisztelettel jelentem az Országgyűlésnek, hogy ezért semmilyen módosító indítványt nem nyújtottam be, nem is fogok benyújtani, és a továbbiakban nem is kívánok hozzászólni ezekhez a kiváló, részletes javaslatokhoz.
