DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most már, hogy egy szakaszban folytatjuk le a részletes vitát, részletesebben szeretnék én is szólni, hiszen a határozati javaslathoz - ha jól számoltam - nyolc módosító javaslatot nyújtottam be.
Tisztelt Ház! Először szeretnék azokra a felvetésekre reagálni, amelyek arról szóltak, egyes képviselőtársaink arról beszéltek, hogy a képviselői jogállásról szóló törvény kizárja, hogy a képviselőtől további adatokat, a vagyonnyilatkozatát, a vagyonával kapcsolatos adatokat kérjen be egy parlamenti bizottság.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek a kifejezésért, de ne bohóckodjunk már. (Keller László: Te ne bohóckodj!) Ez a határozati javaslat ez rólunk szól, arról szól, hogy mi magunktól milyen adatokat várunk el. Ki az, aki vizsgálta, hogy Torgyán Józsefnek joga, kötelessége-e nyilvánosságra hozni a korábbi vagyonnyilatkozatát, vagy sem. Ki az, aki akkor a képviselői jogállásról szóló törvényre hivatkozott? Miért nem mondta azt az elnök úr, hogy a képviselői jogállásról szóló törvény engem nem kötelez arra, hogy itt nyilvánosságra hozzam. Ugyan ki az, aki elfogadta tőle ezt a választ? Egyébként nem ezt mondta.
A lényeg az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ne bújjunk már mi magunk a képviselői jogállásról szóló törvény mögé. Nehogy már az legyen az akadálya a képviselők múltbeli vagyongyarapodása vizsgálatának, hogy van egy olyan törvény, amely azt mondja, hogy a képviselők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, de szeretném mindenkivel közölni, hogy nem tiltja a képviselői jogállásról szóló törvény, hogy meg még más esetben is kénytelenek legyenek vagyonnyilatkozatot tenni.
Képzeljenek el egy olyan szituációt, ha egy ország-gyűlési képviselő bíróság elé kerül polgári ügyben, és a polgári ügyben a polgári bíró azt mondja, hogy szíveskedjék beszámolni a vagyoni helyzetéről. S erre azt mondja a képviselő, én nem számolok be, mert a képviselői jogállásról szóló törvény azt írja nekem elő, hogy a megbízatásom kezdetén és a végén kell tennem egy vagyonnyilatkozatot. S akkor még nem is tettem hozzá azt az érvet, amelyet már elég sokszor elmondtam, hogy az alkotmány alapján meg minden parlamenti bizottság számára minden parlamenti képviselő köteles szolgáltatni az adatokat - mindenki, nem csak minden képviselő. De ez csak az eddig elhangzott vitában hangoztatott érvekre volt a reflexióm.
Még egyszer azt szeretném mindenki figyelmébe ajánlani, hogy ha egy országgyűlési képviselőtől, aki történetesen egy miniszter, elvárták önök, ha elvárta a közvélemény, elvárta mindenki, hogy szíveskedjen már a képviselői jogállásról szóló törvénnyel ellentétesen nyilvánosságra hozni a saját vagyonnyilatkozatát, ha ez olyan elvárás, akkor ne tessenek amögé bújni, hogy mi meg majd nem fogjuk nyilvánosságra hozni a vagyonnyilatkozatunkat, mert ejnye-bejnye, azért mégiscsak a képviselői jogállási törvény ezt nem teszi lehetővé.
(14.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító javaslataim legjelentősebb része szerintem az, amelyek a vizsgálóbizottság módszerét változtatnák meg. Megváltoztatnák az eredeti javaslathoz képest, hogy milyen módszerben folytassa le a vizsgálatot a bizottság. Azért javasoltam az 5. pontban foglalt módosító javaslatban azt, hogy a képviselők saját maguk kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani a korábbi vagyonnyilatkozataikat, hogy ne legyen ebből probléma, hogy ki tekinthet bele ezekbe a vagyonnyilatkozatokba, hiszen maguk a képviselők szolgáltatják azokat az adatokat, amelyeket nyilván azért szolgáltatnak, mert elfogadják azt, hogy ez a vizsgálóbizottság beletekinthet-e ezekbe az adatokba.
Ezért fordítottam meg azt, amit az előterjesztő képviselőtársam javasolt, nem azt mondtam volna ki az ő helyében, hogy ez a vizsgálóbizottság betekinthet a vagyonnyilatkozatokba, hanem megfordítottam, azt mondtam, hogy a képviselők szolgáltassák ezeket a vagyonnyilatkozatokat, a másolatukat, mégpedig a hiteles másolatukat, és majd ebbe betekint a bizottság. Ezzel látom kiküszöbölhetőnek azt az érvet, hogy mi is a képviselői jogállásról szóló törvénynek és ennek a vizsgálóbizottságnak a viszonya. Ez van az 5. pontban.
Ami még szintén szerintem jelentős módosítás: én elvi kérdésnek tekintem azt, hogy a képviselőket ábécésorrendben vizsgálja meg ez a bizottság. Azért tekintem elvi kérdésnek, mert szerintem a képviselők között - ha már a vagyonukról van szó - nem lehet aszerint sorrendet felállítani, hogy vannak fontos képviselők, közepesen fontos, meg kevésbé fontos képviselők. Én azt tartom egyedül korrekt megoldásnak, én nem találtam jobb megoldást, bár hallottam itt a sorsolásos módszert, én azt is el tudom fogadni, de nem találtam jobb módszert, mint hogy az ábécésorrendet állapítsuk meg a képviselők között.
Amikor szavazásra kerül sor és név szerint szavazunk, akkor is ábécésorrendben szavazunk. Ha valakiről kiderül, hogy rosszul szavazott, az bizony már az elején, az A betűnél kiderül, és később majd a Z betűre is sor kerül. De - és most jön egy fontos javaslatrész - azt is javasoltam, hogy aki élen akar járni abban, hogy a vizsgálóbizottság az ő vagyonát ellenőrizze le, az kérje, hogy soron kívül ellenőrizzék a vagyonát, és ennek a bizottság köteles eleget tenni. Mert azt a mondatot hallottam, hogy bizony a T betű nagyon messze van az ábécé elejétől.
Tisztelt Képviselőtársaim! Aki úgy gondolja, hogy előre kell sietnie ebben a vizsgálatban, az meg fogja tenni a maga részéről azt a kezdeményezést, hogy a vizsgálóbizottság vele kezdje, vagy legalábbis soron kívül folytassa le az ő vizsgálatát.
Tisztelt Ház! A módosító javaslatok között a többi módosító javaslat inkább tényleg csak pontosítást szolgál. Én ilyennek tekintem azt, amiről már korábban beszéltünk, hogy mi az a két időpont, ami között vizsgálja a bizottság a vagyongyarapodást. Erre a két időpontra szerintem az a helyes, ha azt mondjuk, hogy a megválasztás időpontja, illetőleg a jelenlegi helyzet. És a megválasztás időpontjára van egy értelmező rendelkezés, ezt tartalmazza a 8. pontban foglalt módosító javaslat.
Arra a kérdésre, hogy ha nem nyújtja be a képviselő a bizottság felhívására a vagyonnyilatkozatának másolatát, és hogy ennek mi a szankciója, mégis mi fog történni: először is szerintem - különösen ha a határozati javaslat is tartalmazza azt, hogy az alkotmány alapján kell a képviselőnek együttműködnie a bizottsággal -, ha egy politikus, egy országgyűlési képviselő vállalja azt, hogy miközben az állampolgárokat beidézik a vizsgálóbizottságok elé, az állampolgároknak meg kell jelenniük, az állampolgároknak tanúskodniuk kell - lássuk az olajbizottságot -, ha közben a képviselő megteszi azt, hogy nem működik együtt egy vizsgálóbizottsággal, akkor egy alkotmányos kötelezettségét fogja megsérteni. Ennek természetesen csak politikai következményei lehetnek, de azt gondolom, elég súlyos politikai következményei.
Egyébként pedig a javaslat arra is megoldást tartalmaz, hogy ha a képviselő azért nem tudja a vagyonnyilatkozatának másolatát benyújtani a vizsgálóbizottsághoz, mert az eredeti nyilatkozat hiányzik, vagy azért, mert eleve nem is kellett tenni olyan nyilatkozatot, vagy azért, mert a képviselőn kívüli okból eltűnt ez a vagyonnyilatkozat, akkor a bizottság felhívhatja a képviselőt arra, hogy a hatályos képviselői jogállásról szóló törvény szerint a vagyonnyilatkozatát arra az időpontra, a vizsgálat időpontjára szíveskedjen kitölteni és ezt becsatolni utólag.
Kétségtelen, hogy ez nem olyan biztos megoldás, mint ha az eredeti nyilatkozat másolata kerülne a vizsgálóbizottság elé, de bízunk abban, hogy a képviselők nem fognak utólag hazudni a vagyonukról, legfeljebb valamit elfelejtenek, de ez biztos, hogy kiderül a vizsgálat során.
Tisztelt Ház! Én szeretném a módosító javaslataimat azzal megindokolni, hogy a módosító javaslatok egy olyan szemléletet tükröznek, amely egy egységes szemlélet. Azért kerültek benyújtásra, hogy egyrészt elháruljon minden jogi akadály az elől, hogy valóban egy vizsgálóbizottság a képviselők vagyongyarapodását, múltbeli vagyongyarapodását törvényesen, alkotmányosan meg tudja vizsgálni. Ez volt az egyik célom azzal, hogy benyújtottam a módosító javaslataimat. Szerintem elhárítják ezeket az alkotmányos törvényességi kifogásokat - egy. Kettő: a célom az, hogy a képviselőkre mindenféle megkülönböztetés nélkül azonos elvek alapján folytassa le a vizsgálatot a bizottság. Erről szól az a javaslat, amely A-tól Z-ig akarja a képviselőket vizsgálni, és erről szól a többi javaslatom is.
Tisztelt Ház! Én összességében az általam beterjesztett módosító javaslatokkal együtt támogatandónak tartom ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását, és őszintén hiszem azt, hogy ha már törvénymódosításokkal a múltbeli vagyongyarapodást nem lehet leellenőrizni, akkor ennek egyetlen módja van, egy vizsgálóbizottság, amely természetesen az adatokat úgy kezeli, ahogyan az adatokra vonatkozó törvények ezt előírják, majd ezt követően egy nyilvános jelentésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) számol be az Országgyűlésnek munkájáról.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)
