DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról, a Szocialista Párt módosító indítványairól szeretnék szólni a költségvetés részletes vitájában. Azt szeretném, ha a kormánypárti oldalon ülő képviselőtársaim, végigfigyelve ezeknek a módosítóknak a logikáját, megpróbálnának velünk együtt egy kicsit számolni, és akkor az okfejtés végére eljuthatunk odáig, hogy valóban szükség lenne az önkormányzatok támogatásában egyes feladatoknál pluszforrás beépítésére.
Amikor az önkormányzati költségvetés került szóba a 2001-2002-es költségvetés során, akkor úgy az általános vitában, mint az azóta eltelt időszakban kormánypárti képviselők, sőt maga Járai miniszter úr is szívesen beszélt... - elnézést, megvárom, amíg a kisgazdagyűlés befejeződik; köszönöm szépen - arról az egy számról, ami a költségvetés összegének számszerű növekményét jelenti. Ez a 12,6 százalékos növekmény, amelyet Járai miniszter úr is és más kormánypárti képviselők is előszeretettel emlegetnek, azonban önmagában nem mutat semmit.
Hadd mondjak egy példát: ha önök egy feladat ellátásához szükséges forrásokat, mondjuk, 100-ról 120-ra emelik, de a feladatokat 100-ról 140-re, akkor máris 20-szal kevesebb a feladatok ellátásához szükséges forrás. Tehát amikor arról beszélünk, hogy önmagában mennyi ez a növekmény, ezt csak úgy lehet értelmezni, ha mögé nézünk, hogy milyen feladatokat kell ebből finanszírozni. Nos, a Szocialista Párt számításai szerint - de nemcsak a mi számításaink szerint, mert akkor önök mondhatnák, hogy ez az ellenzék rosszindulatú megközelítése -, hanem az Állami Számvevőszék számításai szerint is több feladat ellátásának forrása hiányzik az önkormányzati szférából.
(8.40)
Egyébként ezeket a hangzatos bejelentéseket, mint amelyeket a növekménnyel kapcsolatban most a miniszter úr is tett, a Fidesz előszeretettel teszi. Ez történt 1999-ben is, amikor az a költségvetés készült. Szeretném tisztelettel emlékeztetni önöket arra, akkor a miniszterelnök úr is mondta, hogy ez lesz az első év, mármint a '99-es, amikor az önkormányzatok nem kapnak kevesebbet, mint korábban. Ez akkor jól hangzott, mindenféle számokat mellé lehetett rendelni.
Hölgyeim és uraim, eljött az igazság pillanata, túl vagyunk a zárszámadáson; az 1999. évi költségvetésben 7,4 százalékos volt az önkormányzati források növekménye és 10 százalék az infláció. Tehát ez azt jelenti, hogy 2,6 százaléknyi forrás került kivonásra az önkormányzati rendszerből, de ki emlékszik már arra, hogy mint mondott akkor a kormányzati oldal. Ezt most szeretik elfelejteni. Azt gondolom, a mostani sikerpropaganda helyett is érdemes lenne konkrétan végignézni az egyes területeket. Azt hiszem, ez azért is szükséges lenne, és azért is szükséges lenne a módosító indítványoknak megfelelő forrásokat az önkormányzatok számára biztosítani, mert azok a közszolgáltatások, azok a közfeladatok, amelyek közel állnak az emberekhez és meghatározzák a mindennapjaikat, az önkormányzatokon keresztül érhetők el. Tehát ha valaki szociális ellátásról, iskoláról, egészségügyi alapellátásról beszél, az mind-mind az önkormányzatokon keresztül jelenik meg, és akkor lehet igazán színvonalasan, jól működtetni iskolát, óvodát, művelődési házat, ha az ehhez szükséges pénzeszközök az önkormányzatoknak rendelkezésre állnak.
A szocialista frakció módosító indítványait tematikus csomagokban szeretném röviden ismertetni. Az első ilyen tétel, amit úgy ítélünk meg mi magunk, de az Állami Számvevőszék jelentése is, hogy nincs meg a fedezet a feladat ellátásához, és szükség lenne ennek a pótlására; ez a pedagógusok béremelése. A pedagógusbér-emelés 2001. és 2002. évi fedezetéből az Állami Számvevőszék szerint 2001-ben 4 milliárd, 2002-ben 10 milliárd forint hiányzik. A Szocialista Párt a 344., a 348., a 812., a 815., a 817., a 823. sorszámú módosító indítványokkal megpróbál ezen a helyzeten változtatni.
Megmondom őszintén, én egyébként személy szerint sajnálom a pedagógusokat, hogy a kormányzati sikerpropaganda részeként 2001 szeptemberéig kéthetente kell hallgatniuk, hogy milyen jó nekik, mert milyen nagy béremelést kapnak majd. Majd előáll az a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a fókuszált béremelés volt. Az egyik pedagógus barátom azt mesélte, hogy ő sokkal jobban örülne, ha ezt a fókuszálást békén hagyták volna, mert a baráti társaságában, az ismerősei körében mindig mindenki azt mondja, hogy nektek most könnyű, mert olyan hihetetlen béremelést kaptatok a fókuszált béremeléssel, miközben a minőségi pótlékot elvették. Ez a kedves tanár barátom, aki egyébként kitűnő pedagógus volt, kevesebbet vitt haza a borítékban. Ez tehát pszichés tényező, ami, azt gondolom, nem kedvező ennek a szférának.
De ami a valóságban még inkább problémát jelent, az az, hogy ha az önkormányzatok ki akarják fizetni ezt a béremelést, akkor máshonnan, más feladatoktól kell elvenni a forrásokat. A dologi növekményre egy fillér sincs az önkormányzatok költségvetésében, ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok az iskola világítására, fűtésére, egyéb dologi feladatokra egy fillérrel se kapnak több pénzt, mint ebben az évben, s tudjuk, hogy közben az energiaárak nőnek. Borzasztó nehéz lesz kigazdálkodni ennek a béremelésnek a fedezetét, ami egyébként, ahogy említettem, a következő évben mintegy 4 milliárd forintot jelent.
A következő tétel, amihez módosító indítványt nyújtottunk be, a 370. és a 865. pontok alatt található, a kollégiumi hálózat karbantartására és felújítására vonatkozik. Az önkormányzatoknak, miután nincsen fejlesztési forrás, borzasztóan kevés a pénzük. Úgy tapasztaljuk, hogy a kollégiumok nagyon rossz állapotban vannak. Pedig ha az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából valamit fontosnak tartunk, az az, hogy azoknak a vidéki, falun élő gyerekeknek a tanulási és életkörülményei, akik városban, kollégiumban laknak és úgy tanulnak, javuljanak. Az MSZP számára ez kitüntetett szempont. Ezért tisztelettel azt kérem kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy támogassák ezeket a módosító indítványokat!
Ugyancsak hiányzik a fedezet a közművelődési törvényben meghatározott feladatok ellátásához. Egyébként több olyan szakfeladat is van, amelyeket szaktörvények írnak elő az önkormányzatoknak, mint a környezetvédelmi törvény, közművelődési törvény és egyebek, s meghatározott, konkrét feladatokat kellene ellátniuk - ennek a fedezete hiányzik. A Szocialista Párt a módosító indítványaival ezeket a fedezeti részeket megteremtette. Nem fogom felsorolni valamennyit, hiszen itt ülnek MSZP-s képviselőtársaim, akik az egy-egy szakterületre vonatkozó hozzászólásukban ezekre majd utalni fognak.
Szeretnék viszont még két dologról beszélni. Az egyik a tűzoltók ügyeleti és készenléti díja. Tisztelt hölgyeim és uraim, szeretném leleplezni azt az álságos magatartást, amit a kormányzati oldal egyes kérdésekben tanúsít. Erre talán a legjobb példa a tűzoltók ügyeleti díjának, pótlékának a kérdése. Amikor 2000 áprilisában kiderült, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján ezt a díjat ki kell fizetni a tűzoltóknak, akkor az önkormányzatok a jogértelmezés alapján azt mondták, hogy igen, ők mint fenntartók tudomásul veszik, hogy ez az ő kötelezettségük, de van egy másik törvény is, amelyik azt mondja, hogy a kötelező feladatok ellátásához szükséges forrásokat az önkormányzatoknak oda kell adni. Tehát az önkormányzatok joggal igényelték azt, hogy a tűzoltók pótlékának a fedezetét kapják meg a kormánytól.
A 2000. évben ez természetesen még nem volt beépítve a költségvetésbe, hiszen áprilisban született meg a legfelsőbb bírósági döntés; és bizonyos szempontból még érthető is, hogy a 2000. évben megy egy kicsit a huzakodás a kormány és az önkormányzatok között, hogy vajon milyen arányban, hogyan lehetne finanszírozni a tűzoltók díját.
Erre vonatkozóan az önkormányzati érdekszövetségeknek volt egy állásfoglalása, amelyben kérték a kormányt, ha úgy tetszik, követelték, hogy ennek a fedezetét biztosítsa. Ez nem történt meg 2000-ben. A zárszámadási törvény kapcsán az önkormányzati bizottságban, egyhangúlag olyan módosító indítványt adtunk be - hangsúlyozom, egyhangúlag, kormánypárti és ellenzéki képviselők -, ami ennek a fedezetét a zárszámadási törvényben megteremtette volna. Nem tudom, jót tesz-e egy fideszes képviselőnek, ha én dicsérem őt a parlamentben: egyetlenegy fideszes képviselő, polgármester volt az, a nevét nem mondom, majd kikeresik, akiket érdekel, aki ezt megszavazta. Tehát ő ugyanazt mondta itt, a parlamentben is a szavazatával, mint az önkormányzati érdekszövetségekben. De két önkormányzati érdekszövetség vezetője, polgármester, kormánypárti képviselő, aki itt ül, a padsorokban, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke, nemmel szavazott egy olyan követelésre, amit ő mint érdekszövetségi elnök követelt a kormánytól.
Ez a kétarcú magatartás igazából folytatódik a 2001. és 2002. évi költségvetésben is, hiszen a kormány már április óta tudja, hogy van ilyen kötelezettsége, és a tűzoltók járulékainak a fedezetét a 2001., 2002. évi költségvetésbe se emelték meg, ennek a fedezetét nem teremtették meg. Úgy gondolom, ezek után azt állítani, hogy ez az önkormányzatok szempontjából egyébként sikerköltségvetés, mindenesetre meglehetősen kritizálható állítás.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Valamennyi állításunkat érvekkel, konkrétumokkal alátámasztottam. Ennek a részletes indokolását megtalálhatják a benyújtott módosító indítványok indokolásában is. Azt kérem önöktől, ha az önök számára fontos az, hogy az önkormányzatokkal az elkövetkezendő két évben mi történik, a kistelepülések hogyan tudják működtetni az intézményeiket, az iskolákat, az egészségügyi alapellátást, az óvodát, a szociális ellátást, akkor kérem, hogy ezeket a módosító indítványokat vegyék figyelembe, és támogassák, amikor az Országgyűlésben a szavazógombokra kerül a kezük.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
