DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság vitájában is levonta a MIÉP bizottsági tagja azt a következtetést, amely szinte már megkérdőjelezi a kormányzati jó szándékot, nevezetesen, hogy a kormánynak nem áll szándékában anyagi jellegű kárpótlást nyújtani azoknak, akikkel szemben hozott ítélet a törvényjavaslat elfogadása esetén megsemmisítésre kerül.
Ott Fenyvessy Zoltán képviselte a most felszólaló Rozgonyi képviselőtársunk álláspontját, és ugyan azzal a kiegészítéssel tette meg a nyilatkozatát, hogy csak a jegyzőkönyv számára nyilatkozik, de azt hiszem, most is ki kell jelenteni, hogy ha a kormánynak nem lenne anyagi jóvátételi szándéka, akkor a törvényjavaslatot nem terjesztette volna be.
A bizottsági ülésen a kormány képviselője úgy nyilatkozott, hogy pontosan a kárpótlás módját és lehetőségeit nem tudja még kellő felhatalmazás hiányában megjelölni, és olyan nyilatkozatot nem kíván tenni, amely beszűkíti ezeknek a lehetőségeknek a körét. De egy percig sem volt kérdés a kormány nyilatkozata szerint, hogy anyagi jellegű kárpótlás jár azoknak - vagy hozzátartozóik számára esetlegesen -, akikkel szemben hozott ítéletek most megsemmisítésre kerülnek.
(17.10)
Azért is kell erre utalnom, mert Rozgonyi képviselő úrnak azok a kicsit színpadias kijelentései, hogy itt ez a kormány vállveregetést akar adni, és hogy egyszerű bocsánatkérést gyakorol az akkor elítéltekkel vagy hozzátartozóikkal szemben - ez azért igazából olyan vélemény, amelyet talán ő maga sem gondolt komolyan, csak a költői fordulat kedvéért használta.
Hiszen azt hiszem, nem ennek a kormánynak kell bocsánatot kérnie azoktól, akiket az 1956. december 11-e és 1961. április 16-a között hatályban volt rögtönbíráskodás, gyorsított eljárás vagy népbírósági tanács előtti eljárás keretében felelősségre vontak. Még akkor is, ha esetleg a bocsánatkérést valakiktől joggal hiányolja Rozgonyi képviselő úr.
A kormány tehát nyilvánvalóan - a korábbi semmisségi törvényekből is kiindulva - tisztában van azzal, hogy a jelenlegi törvény csak jogi rehabilitációt tud adni a hősök, forradalmárok, szabadságharcosok számára. A jogi rehabilitációtól elkülönül a társadalmi, erkölcsi rehabilitáció, amely véleményem szerint már a rendszerváltáskor megtörtént. Ehhez egyáltalában meg kellett változnia annak a történelmi helyzetnek, amelynek a változását a rendszerváltozás idézte elő, hiszen mindaddig őket nem lehetett hősnek tekinteni, amíg azok gyakorolták a hatalmat, akik a hatalmat '57. november 4-én ragadták magukhoz.
Amikor tehát a történelmi értékítélet is megváltozott, illetve a hamis történelemértékelés a helyére került, nyilvánvalóvá vált, hogy kik számára kell jogi rehabilitációt nyújtani. Most már a jogi, történelmi, erkölcsi, politikai rehabilitáción túlmenően nyilvánvalóan a kárpótlás egy része az anyagi kárpótlás is. Azt hiszem, ebben a helyzetben a sietség többet árthat, mint a megfontoltság, hiszen fel kell mérni azt a kört, akiket ez a semmisségi törvény érint. Azért kell felmérni, mert a korábbi semmisségi törvények becslések szerint az ítéleteknek talán 99 százalékát is már megsemmisítették, hiszen lényegében semmissé nyilvánítottak minden olyan ítéletet, amelyben a forradalmárokat, szabadságharcosokat úgynevezett politikai bűncselekmény miatt ítélték el.
Egyes vélemények szerint - én is hajlamos vagyok arra, hogy ezt a véleményt osszam - lehetőség lett volna már további ítéletek megsemmisítésére is, mert a korábbi semmisségi törvények meghatároztak olyan mérlegelési lehetőséget az eljáró bíróságok számára, amellyel bátrabban élhettek volna.
Nagyon nagy előnye - itt valóban csak dicséretek hangzanak el e törvényjavaslattal kapcsolatban - és nagyon nagy erénye ennek a törvényjavaslatnak, hogy a korábbi semmisségi törvények gyakorlati alkalmazása során kiderült hiányosságokra ad választ, nevezetesen, hogy maradtak hatályban olyan ítéletek, amelyeket az akkori jogalkotói, törvényhozói szándék is már semmissé akart volna nyilvánítani. Azonban azt a megoldást nem találta meg, amely megoldás azt jelenti, hogy az úgynevezett köztörvényes bűncselekményeket is bevonja a semmisség körébe, annak veszélye nélkül, amire itt néhány képviselőtársam felhívta a figyelmet, hogy esetlegesen olyan elítélések is rehabilitációra kerüljenek, amely elítélések a forradalomhoz és szabadságharchoz nem kötődtek, vagy ha kötődtek, nem annak céljaival vagy szellemiségével való azonosulás vezette az adott tényállásszerű magatartást tanúsítót.
A kormány, az Igazságügyi Minisztérium hosszas előkészítő munka és fontolgatás nyomán törte át ezt a falat és találta meg azt a tényleg helyes jogi megoldást, amely alapján most már a semmisség teljeskörűen kimondható eljárásjogi megközelítés alapján, és a bírói mérlegelés kereteit szűkre szabva mindazokkal szemben, akiket olyan cselekmények miatt ítéltek el és olyan eljárási rendben és olyan úgynevezett bírói fórumok által, amely összeegyeztethetetlen az akkori és mai felfogásunkkal is.
A módosító javaslatoknál, én azt hiszem, nem a szerzőség a kérdés. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság javaslata valamennyi parlamenti frakció részéről támogatásra került, így azt hiszem, ennek a támogatása lesz egyértelmű a határozathozatal során is.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja tehát a bizottság álláspontjával egyezően a bizottsági álláspontot teszi magáévá és annak az elfogadását fogja javasolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
