DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A módosító indítványokról történő szavazás előtt röviden reagálni szeretnék egyrészt a vita során elhangzottakra, másrészt pedig a módosító indítványokra. Azt kérték a képviselők, hogy a beszédem ne legyen hosszú, de kérem, nézzék el nekem, kétéves költségvetésről van szó, kétszer annyi időt adjanak.
(17.30)
Először néhány gazdaságpolitikai kérdést szeretnék érinteni. Ezek közül az egyik legfontosabb a kétéves költségvetés jogosultsága. Úgy látjuk, a viták során igazolódott az, hogy reális a kétéves költségvetés benyújtásához szükséges gazdasági stabilitással számolni. A stabilitás az elmúlt években jelentősen növekedett Magyarországon eddig is. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság az elkövetkező néhány évben is stabilan fog működni, és a már elfogadott, két évre szóló adótörvények és a most beterjesztett, két évre szóló költségvetés ezt a gazdasági stabilitást csak növelni fogja. Igaz, hogy a nemzetközi környezet gyorsan változik. A konjunktúra számunkra kedvező lesz az elkövetkező években, legalábbis ezzel számolunk, és ez lehetőséget ad arra, hogy továbbra is bizakodjunk a gyors gazdasági növekedésben.
Nemzetközi megítélésünk ennek megfelelően nagyon jó, Magyarország hitelminősítése jó és fokozatosan javul. Ha figyelembe vesszük az Európai Unió Bizottságának jelentését, a Nemzetközi Valutaalap jelentését, az OECD jelentését, akkor azt mondhatjuk, Magyarország nagy lépéseket tesz előre a gazdaság fejlesztése érdekében az elkövetkező években is, és reméljük, hogy ezt folytatni tudjuk a következő időben is.
A második kérdés, amiről szólni szeretnék, ami a vita fókuszában állt, az infláció alakulása. Az idei infláció valószínűleg 2,5-3,5 százalékponttal magasabb lesz a tervezettnél. Úgy gondolom azonban, hogy nem korrekt ezt a kormány hibájaként feltüntetni. Senki nem tudta megmondani egy évvel ezelőtt, amikor az idénre vonatkozó költségvetést vitattuk, hogyan fognak alakulni az olajárak, és hogyan fog alakulni az euró növekedése.
A tervezettnél magasabb áremelkedéseket az idén kizárólag az olajárak tervezettnél magasabb alakulása és az euró tervezettnél erősebb gyengülése okozta. Ezenkívül egyetlen belső tényező volt, ez az agrárárak vagy a mezőgazdasági árak és az élelmiszerárak tervezettnél gyorsabb emelkedése. Ezzel azonban még az infláció belül lett volna az általunk tervezett 7 százalékon, ehhez képest a többletet külső tényezők okozták: az olaj- és az energiaárak emelkedése, az euró gyengülése. Úgy gondoljuk, ez nem fog folytatódni a következő években, ezért nem helyes az, hogy olyan inflációs várakozást keltsünk, amely arra épül, hogy az olajárak tovább nőnek, és az euró tovább fog gyengülni.
A következő évekre semleges külgazdasági környezettel számolunk. Az idei romlást nem vesszük figyelembe, mint ahogy 1999-re sem számoltunk az akkor bekövetkezett pozitív változások hazai hatásával, amitől 1999-ben kevesebb lett az infláció a kormány által tervezettnél. A magasabb idei infláció kedvezőtlen hatásait a nyugdíjaknál és a béreknél egyaránt korrigálni fogjuk, illetve már korrigáltuk.
A harmadik kérdéskör a minimálbér-emelés, a közszféra gyors béremelése és a törvény által előírtnál magasabb nyugdíjemelés. Ezek mellett is egyaránt nagyon sok érv hangzott el. Úgy gondoljuk azonban, hogy a vita során senki nem vitatta ezek szükségességét. Egyetértés volt abban, hogy a minimálbér Magyarországon rendkívül alacsony, gyors emelésére van szükség. Nem volt egyetértés ennek a módjában. Egyetértés volt abban is, hogy a nyugdíjakat, ha lehet, akkor a törvényben előírtnál gyorsabban kell emelni, és szükség van a pedagógusok, az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók, a kulturális területen dolgozók, a köztisztviselők inflációnál gyorsabb béremelésére is. Ez szerepel a költségvetési javaslatban. Úgy gondoljuk, hogy ezek a javaslatok nem okoznak olyan bérinflációs nyomást, amit a kormány ne tudna kezelni a következő évben.
Összességében átlagosan a közszférában 14-15 százalékos béremeléssel számolunk, a magánszektorban 8-10 százalékos béremeléssel. Ez a jövő évben az egész gazdaságban 5 százalék körüli reálbér-emelkedést fog eredményezni. Ez nagyjából megfelel a termelékenység növekedésének, tehát meglesz a gazdaságban a béremelések fedezete. Gazdaságpolitikánk a következő években is arra épül, hogy az egyensúly a belső fogyasztás növekedése mellett is fenntartható, mint ahogyan azt fenntartottuk 1999-ben és 2000-ben is.
A negyedik kérdéskör, amihez szólni szeretnék: az életszínvonal tervezett gyors emelésén túl a gazdasági fejlődés ösztönzését is célul tűztük ki. Ehhez a kormányzat és a magánszektor összefogására törekszünk, ezt tükrözi a Széchenyi-terv. A Széchenyi-terv, úgy gondoljuk, olyan területeket érint, amelyek régóta fejlesztésre várnak Magyarországon, és ahová az elmúlt években kevés forrás jutott, vagy legalábbis a szükségleteknél lényegesen kevesebb forrás. Elsősorban említeném a kis- és középvállalkozások fejlesztését, az infrastruktúra kiépítését és az informatikai társadalom kiépítését. Örülünk annak, hogy olyan költségvetést terjesztettünk be, amelyben ezekre a területekre a korábbiaknál lényegesen több forrás jut. Biztos vagyok abban, hogy ezeknek a gyors fejlődése hozzá fog járulni az egész gazdaság növekedéséhez és mindannyiunk jólétének növekedéséhez is.
Tisztelt Országgyűlés! A vitában többen is szóvá tették, hogy a minisztériumok igazgatási költségei jelentősen emelkednek, külön is kritizálva a Honvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium ilyen jellegű előirányzatait. Nem helyes azonban pusztán az előirányzati számokat elemezni. Éppen az említett minisztériumoknál elsősorban jelentős feladattöbbletet okoz az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítése, valamint a haderőreform. Kimutatható minden egyes tárcánál, hogy az előirányzat-növekedés a megnövekedett feladatokra eső költségeket fedezi. Sehol sem lesz felesleges bürokrácianövekedés.
Tisztelt Ház! Foglalkozni kívánok a beterjesztett törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokkal is. Az általános vita során 385, a részletes vita során pedig közel 140 kapcsolódó módosító indítvány került benyújtásra. Ebből mintegy 80 indítvány támogatását javasolja a kormány. Ezek a változtatási javaslatok lényegében a költségvetés hiányát érintően nullszaldósak. Egyetlen kivétel van: 2001-re a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásainak 5 milliárd forinttal történő növelése, amely 2001-ben valamelyest megnöveli a hiányt. Ez a hiánynövekedés azonban a bruttó hazai termék 0,3 ezrelékét teszi ki, ezért alapvetően a hiányszámot nem módosítottuk. A 2002. évet érintő módosulások mintegy 5,3 milliárd forint nagyságrendű egyenlegjavulást eredményeznek az államháztartás szintjén. Mindez tehát azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett költségvetési hiány a támogatott módosító indítványok elfogadása esetén sem tér el érdemben az eredetitől.
A 2001. és 2002. évekre a kormány az életszínvonal javítását prioritásként kezelte már a benyújtott törvényjavaslatban is. Gondolom, mindannyian örömmel nyugtázhatjuk, a módosítások révén e vonatkozásban több területen előrelépésre van lehetőség. Közismert, hogy eredetileg 3-3 százalékos munkáltatói, társadalombiztosítási járulékcsökkenést tervezett a kormány. Ezt képviselői módosító indítványok alapján az adótörvények elfogadása során végül 2-2 százalékra mérsékelte. Ez az 1-1 százalékpontos mérséklés lehetőséget teremtett arra, hogy 2001-ben a nyugdíjak a törvényben előírt 7,3 százalék helyett 10,3 százalékkal, 2002-ben pedig 6,7 százalék helyett 9,7 százalékkal emelkedhessenek.
A nyugdíjemelés nagyobb mértéke az önkormányzatoknál a lakossági szociális juttatások növekedését is maga után vonja. Számos segélyezési forma kötődik a nyugdíjminimum összegéhez. Ezért támogatjuk azt a módosító indítványt is, amely megteremti az önkormányzatok számára a tervezettnél magasabb szociálisjuttatás-növekedéshez szükséges többletforrásokat.
Ezzel egyidejűleg a kormány támogatja azt az indítványt is, amely a rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyébe a kiegészítő családi pótlék intézményét javasolja. Módosítás alapján 2001-től a kiegészítő családi pótlék havi 4000 forint, 2002-től pedig 4200 forint lesz.
(17.40)
Az új támogatási forma célja alapvetően az, hogy azok a családok is részesülhessenek állami támogatásban, amelyek a személyi jövedelemadó családi kedvezményét nem vagy csak részben tudják igénybe venni. A kormány által támogatott módosító javaslat az új konstrukcióhoz szükséges önkormányzati kötelezettségek többletforrását is tartalmazza.
Támogatjuk azokat a módosító javaslatokat is, amelyek egyértelműbbé teszik a tudásalapú társadalom emberi erőforrásainak fejlesztésével kapcsolatos felsőoktatási és kutatási ráfordítások felhasználását. Így lehetővé válik, hogy a felsőoktatási hallgatók évente legfeljebb 1 milliárd forint keretösszegből szociális támogatásban részesüljenek, és pontosításra kerül az oktatók ösztöndíjjuttatásának szabályozása is.
Ugyancsak támogatjuk azt az indítványt, amely a közmunkavégzés 2 milliárdos támogatási előirányzatát 3 milliárd forintra javasolja emelni. Tudatában vagyunk annak, hogy még sok tennivaló van a '90-es évek gazdasági visszaesése által különös mértékben sújtott kistelepülések felzárkóztatása érdekében. Ezért támogatjuk azt a módosító indítványt, amely 2001-ben 618,5, 2002-ben pedig 1069 millió forint többlettámogatást biztosít az ötszáz főnél kisebb, de kétszáz főnél nagyobb települések számára. E kisközségek ezzel egyrészről jelentős segítséget kapnak a fajlagosan magasabb üzemeltetési kiadásaikhoz, javítva a közszolgáltatások elérésének esélyegyenlőségét, másrészről remélhetőleg csökken ezáltal az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok száma.
Nagyon sokan javasolták, szinte valamennyi frakcióból, hogy emelkedjen a címzett és céltámogatások 2001. évi előirányzata, hiszen a nagymértékű determináció miatt az eredetileg beterjesztett javaslatban a különböző önkormányzatoknál alig nyílt lehetőség új céltámogatásokkal támogatott fejlesztések indítására. A kormány támogatja az előirányzat 5 milliárd forintos növelését.
Egyetértő támogatásukat kérjük ahhoz a módosító javaslathoz, amely a lakástámogatásokon belül egy átfogó lakásenergetikai program megkezdésére 3, illetve 4 milliárd forint előirányzatot javasol elkülöníteni a következő két évben. E program a rossz hőszigetelésű, elsősorban paneles lakóépületek felújítására pályázat útján kíván támogatást biztosítani. Ez jelentős megtakarítást eredményezhet a lakosság, így az ország egésze számára is, továbbá nem hanyagolható el a környezetvédelmi hatása sem. Emellett 200 millió forint szolgálná a lakásterheiket törleszteni nem képes családok szociális támogatását.
A beterjesztett költségvetési javaslathoz képest a kormány támogatja egy régóta vajúdó ügy, a szigetközi környezeti károk enyhítését szolgáló előirányzatok növelését is. Kiemelkedőnek tartom, hogy a vitában a terület- és vidékfejlesztést szolgáló támogatási célelőirányzatok igen jelentős növekedése mind a kormánypártok, mind az ellenzék szándékaival találkozott. Alapvető egyetértés mutatkozott az öt legkedvezőtlenebb helyzetű megye felzárkóztatását célzó program folytatásával, s az ország egészére kiterjedő, az Európai Unió által is támogatott regionális programok további felgyorsításával kapcsolatban. Ugyanakkor erőteljes hangsúlyt kapott a támogatási rendszer további decentralizációja, valamint a leszakadó kistérségek problémáinak a kiemelt kezelésére vonatkozó igény. Ezért a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely közel másfélszeresére növeli a területfejlesztés decentralizált intézményrendszerének a működési támogatását.
A kormány által beterjesztett költségvetési javaslat jelentős növekedést tartalmaz az egészségügyi alap kiadásainál. El kell ismernünk azonban, hogy más területekhez hasonlóan, itt sem tudjuk egy év alatt megoldani az évtizedek óta halmozódó feszültséget. Nem juthat egyszerre többletforrás minden feladatra, a következő két évben szándékaink szerint a béremelések élveznek elsőbbséget. Jó lenne, ha ezek mellett még a fejlesztésre vagy a dologi kiadásokra is több pénz jutna, az elosztható pénz azonban véges.
Súlyoznunk kell az elvégzendő feladatok között, és mi a legfontosabbnak a bérek felzárkóztatását gondoltuk. Így lesz elegendő pénz az egészségügyi béremelésre, és számítunk az egészségügyi intézmények hozzájárulására az egészségügyi reform keretében tervezett átalakításoknál is. A kormány a reformot fokozatosan kívánja végrehajtani. Eddig megtörtént a háziorvosi privatizáció, folyamatban van a sürgősségi betegellátás átalakítása, a járóbeteg-ellátás privatizációja pedig előkészítés alatt áll.
Tisztelt Országgyűlés! Ezúton szeretném megköszönni önöknek, hogy a plenáris üléseken és a bizottsági munka során kifejtett véleményükkel javították, jobbá tették az általunk benyújtott költségvetést. Úgy gondoljuk, hogy a kormány az elmondottak ismeretében a módosító indítványokat joggal javasolja elfogadásra. Kérem önöket, hogy az elfogadással támogassák a költségvetést is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Folyamatos zaj.)
