FEHÉRVÁRI TAMÁS
FEHÉRVÁRI TAMÁS
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Először is azzal kezdeném, nagyon sajnálom, hogy a Magyar Szocialista Párt padsorai teljesen üresek, és ennek a fontos törvényjavaslatnak (Dr. Veres János jelzésére:) - sportvonalon - a tárgyalásából csak a délelőtti órákban vették ki a részüket, hiszen az tévéidő volt. Mielőtt a törvényjavaslat általános vitájával kapcsolatos véleményemet elmondom, engedjék meg, hogy röviden visszatekintsek az elmúlt néhány év sportra vonatkozó törvényjavaslataira és a sportban lejátszódó egyéb folyamatokra.
Mint köztudomású, 1996-ban, az akkori kormányzó pártok javaslatára a parlament törvényt alkotott a sportról. Az alapelv helyes volt, hiszen akkoriban nagyon kevés dolgot nem szabályozott törvény, s ezek egyike a sport volt. Tisztázatlan viszonyok uralkodtak az e területre fordított pénzek felhasználásával kapcsolatban, szabályozatlanul, szinte ellenőrizhetetlenül és egy jól kiépült kapcsolatrendszeren keresztül kerültek a források felhasználásra, holott számos gond nehezítette akkoriban a sportfinanszírozást. Ezeket a problémákat volt hivatva megoldani az akkori sporttörvény.
A megalkotása és az elfogadása után azonban hamar kiderült, hogy a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; a rosszul feltett kérdésekre rossz válaszokat adott. Volt olyan szakember, aki azt állította, hogy az akkori törvény egyetlen erénye, hogy létrejött, míg mások a legnagyobb hibájának tartották ugyanezt.
Ilyen előzményekkel vágott neki az ISM a jelen törvényjavaslat megalkotásának, rögtön a megalakulása után. A szabályozás parlament elé kerülésének azonban hosszú a története, hiszen az ISM már a megalakulásakor megfogalmazta azt az elképzelést, hogy a meglévő törvényt nem módosítani kell, hanem helyette egy merőben új természetű, a korhoz, az ország mai állapotához, valamint az európai normákhoz igazodó törvényjavaslattal kell előállni. Ez a törvényjavaslat megfelel ezeknek az elvárásoknak.
Az új javaslat alapelveiben kell hogy megfeleljen a sport különböző színtereinek, így a verseny-, a fogyatékos-, a szabadidő-, az iskolai sportnak újszerű fejlődést és tiszta viszonyokat teremtő módon kell a hatását kifejtenie.
Az alapgondolattal, azzal, hogy új sporttörvényt kell alkotni, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők egyetértettek. Több mint egy éven keresztül folyt a vita a különböző fórumokon a leendő koncepcióról. A minisztériumot nagyfokú nyitottság jellemezte, és jellemzi máig is a különböző területekről beérkező véleményekkel, javaslatokkal kapcsolatban.
A sportszféra képviselői, a szakszövetségek, a Magyar Olimpiai Bizottság, a szabadidősport meghatározó képviselői számtalan alkalommal nyilvánították a véleményüket a minisztériumi állásfoglalással kapcsolatban. Sok hasznos javaslat és módosítás került be a törvényjavaslatba, így az több helyütt jelentősen és tartalmilag is megváltozott, jobbá vált. A hatpárti egyeztetések során is több javaslatot elfogadott a szaktárca, és beépítette azokat a készülő javaslatba.
A sporttörvénynek azonban vannak olyan elvi alapjai, amelyek e törvény lényegét fejezik ki, és esetleges módosításukkal a törvényjavaslat hatását vesztené. Ezek közül emelnék ki néhányat. Az első ilyen alapelv, amit a törvényjavaslat szelleme tükröz, hogy a kormányzat és a parlament teremtsen meg minden feltételt a sportolni, mozogni vágyók számára. Úgy gondolom, ennek az elvnek a jelentőségét nem lehet elvitatni, hiszen egy modern, jól működő társadalom nem nélkülözheti az egészséges, szívós, a konfliktusokat jól kezelő és tűrő polgárokat. Természetesen mint nagyon sok mindennek, ezen alapelv megvalósításának is jelentős anyagi háttere van, amit a költségvetési törvényben biztosított források teremtenek meg. A cél ebben az esetben egy helyes életforma kialakítása, a mozgás megszerettetése már a gyermekkorban, a családban oly módon, hogy így az szükségletté váljék, és végigkísérje az egyént az élete során.
A törvényjavaslat másik pillére a minőségi sport támogatása, a hivatásszerűen űzött testmozgás feltételeinek a megteremtése. Fontos szempont a magyar tradíciók megőrzése mellett a népszerű, úgynevezett látványsportok kiemelt kezelése és támogatása. A javaslat a minőségi sportot a szakmai háttér figyelembevételével és annak egyetértésével, valamint a lehetőségek biztosításával kívánja fejleszteni.
A szakmai programok, az atlétikai program, a labdarúgás fejlesztési programja, a kosárlabda fejlesztési programja mind-mind abba az irányba hatnak, hogy a versenysport továbbra is fontos szerepet játszhasson a magyar sport életében. A háttér, a szervezet megteremtésében játszik jelentős szerepet az előttünk fekvő törvényjavaslat.
A következő két alapelv a sport tisztaságát tűzi ki maga elé. A törvényjavaslatban szervezeti tisztaságról és jól átlátható jövedelmekről van szó. Ez a két elv is a zavaros, átláthatatlan helyzet megszüntetését célozza.
Az ésszerű viszonyok színvonalasabb, eredményesebb munkát tesznek lehetővé a különböző területeken. Fontos erénye a törvényjavaslatnak az is, hogy határozott, felelősségi alapon nyugvó rendszert épít fel a rendbontók, a versenyeket megzavarók szankcionálására. Így fogyaszthatóbbá válnak többek számára, mint például a családok számára, a sportrendezvények.
A sport és a mozgás jelentős összegeket igényel. Átgondoltabb, hatékonyabb, átlátható és ellenőrizhető finanszírozás követi a törvényjavaslat elfogadását. Így az állami források is mindenki által egyszerűen, jól nyomon követhetően jutnak el a sportolókhoz, azaz a felhasználókhoz.
Részletesebben szeretnék foglalkozni a törvényjavaslat szövetségekkel kapcsolatos paragrafusaival. Már a bizottsági ülésen is számtalan ellenvéleményt hallhattunk az ellenzéki oldalról a magyar sport tervezett szervezeti felépítésével kapcsolatban. Az a véleményem, hogy a magyar sportban eddig megoldatlan problémáról van szó. A mai szövetségek jelentős része nagyon vékony réteggel foglalkozik, a szövetségek vertikálisan nehezen terjednek. Ez a törvény kényszerhelyzetbe hozza a szövetségeket: egyesületekké kell alakulniuk.
(20.50)
A törvény kellő mértékben szabályozza ezt a kérdést, lehetőséget teremt a szövetségeknek arra, hogy szabadon érvényesíthessék az akaratukat. Ezzel a javaslattal véleményem szerint a szövetségek megerősödnek. Mivel visszakerülnek a civil társadalomba, önszerveződő módon és az ésszerűséget figyelembe véve állítják fel szervezeteiket. Létrehozhatnak, ha szükséges, területi szövetségeket, és szerveződhetnek a felsőbb szintek irányába is. Persze e rendszer felépítéséhez pénz kell, infrastruktúra, és egyéb feltételek is szükségesek. A törvény ennek a kereteit is jól meghatározza. A jogszabály jogokat biztosít a szövetségeknek, ezeknek maguknak kell sáfárkodni a törvény adta lehetőségekkel.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal megvalósítható egy modern, a testmozgást szerető és életformaként űző magyar társadalom, oly módon, hogy a sport valamennyi területén tiszta, ellenőrizhető viszonyok uralkodnak, és oly módon, hogy a következő években is a nemzeti tradíciókhoz méltóan képviselhetik sportolóink hazánkat a világversenyeken.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
