ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR
ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Adósságot törlesztünk a mai napon, amikor a parlament megtárgyalja és reményeim szerint hamarosan elfogadja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló T/566. számú önálló indítványt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én bővebben a mezei őrszolgálatról kívánok szólni. Alföldi ember vagyok, a hajdúsági Nagysárrétről jöttem, hogy elmondjam a véleményem a javaslatról. A választókörzetemre jellemző, hogy gazdasági életünkben sok hasonlóság mellett nagyon határozott különbségek tapasztalhatók. Ha Budapest felől érkezünk Püspökladányba, a 4-es úttól bal kézre három tájegység fut össze: a Hortobágy, a hajdúsági löszhát termékeny vidéke, valamint a nagykunpuszták világa látható itt. Jobb kéz felől a Nagysárrét világa következik. (Dr. Kis Zoltán: Úgy van! Útikalauz.)
Ezeknek a történelmi, gazdasági tájegységeknek azonban közös jellemzője, hogy gyengén iparosodott, alapvetően mezőgazdasági vidék. A szerencsésebb, termékenyebb rész a löszhát, 25 aranykoronán felüli a föld minősége, egyértelműen gazdagabbak az itteni települések - elég, ha csak Nádudvar nevét említem vagy Hajdúszoboszlóét. Ezen a földön modernebbek az eszközök, jobbak a termésátlagok. A vagyont is jobban meg tudják védeni, hiszen erősebbek az itt gazdálkodó szervezetek. Gondoljanak csak a nádudvari cégekre, a Nagiszra vagy a Hagévra!
Egészen más a helyzet viszont a választókerületem másik részén, a hajdúsági Nagysárrét vidékén. Itt eldaraboltabbak a birtokok, szegényebbek a gazdálkodók. No, itt van az igazi nagy baj. A megélhetés minden része kapcsolódik a mezőgazdasághoz, s ez most nem a legegyszerűbb életforma.
Fogadóóráim visszatérő problémája a mezei lopások nagy száma: felszedik a krumplit, letörik a tengerit, elhordják a szénát, szalmát. A vagyonbiztonság néhol csak elvont fogalom, hiszen a rendőrség sem technikailag, sem emberi erővel nem győzi a védelmet.
A '97-es törvény hasznos és jó eszköz az előbb említett problémák kezelésére, de hiányos. Jó eszköz a löszháti, gazdagabb, tőkeerősebb vidéken élők számára. Itt nem is szűnt meg a mezőőri szolgálat, illetve a lakosság jobban kíméli a szántókat. A '97-es törvény lehetőséget teremtett más helyeken is a szolgálat fenntartására, sőt ahhoz jelentős támogatást is adott, de a saját rész előteremtése okozta a gondot. A gazdák nem tudták fedezni a költségeket, igen sokszor nem is akarták ezt. Arra hivatkoztak: nincs annyira jövedelmező a tevékenységük, hogy újabb terhet felvállaljanak.
Az önkormányzatok is nagy gondban voltak, hiszen ha beindítják a szolgálatot, akkor nekik ezt finanszíroztatniuk kell. A gazdák fizetési hajlandósága viszont - mint említettem - nem hiánytalan. A választókerületem többségében ezért megszűnt a pénzügyi nehézségek miatt a mezőőri szolgálat.
A felszólalásom előbbi részében jeleztem, hogy milyen következményei lettek a vagyonbiztonság szempontjából ennek a dolognak. Ebből a róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzetből ad kiutat a javaslat.
(12.10)
Lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a mezőőri járulék összegeit, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősítve, be tudják hajtani. Az említett eljárásra az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző a jogosult.
A mezőőri szolgálatot, annak sajátosságai miatt, folyamatosan kell működtetni. Ehhez jelentős állami támogatást szükséges nyújtani, hiszen ez kis dolognak tűnik, de a mi életünk ilyen kis ügyekből áll. Nagyon sok állami pénzt veszítettünk el amiatt, hogy ehhez nem sikerült saját erőt előteremteni. Bízom abban, hogy az állam, az önkormányzat és a gazdák összefogásával a gond jelentősen csökkenni fog.
A magam és a Fidesz részéről támogatom a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
