DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor ez a törvény megszületett, már akkor is komoly vitákra adott okot, hogy kinek az érdekében működik ez a szolgálat, és kik lesznek azok, akik ezt a terhet vállalják.
Abban az időben olyan megállapodást kötöttünk az érintettekkel, az érdekképviseletekkel, a kamarával, valamint az ebben a témában illetékes önkormányzati szövetségekkel, hogy az állami támogatás az ebben a rendszerben működő őrszolgálatoknál minimálisan 50 százalékos lesz, sőt az induláshoz biztosítják azokat az anyagi feltételeket, amelyek a szolgálat felállításához elengedhetetlenül szükségesek. Ez se volt kellően hatékony, mert az önkormányzatok jó része arra hivatkozott, hogy a saját erőt egyszerűen nem tudja előteremteni, a gazdáktól pedig nem nagyon lehet elkérni a pénzt, amíg nem látják a szolgálat működését.
Ugyanis szép az a mezőőri járulék, nem is nagy összeg, pár száz forint egy évben egy kisebb birtokkal rendelkező gazdálkodó számára, mégis azt mondja, hogy amíg én nem tudok beleszólni, hogy ki legyen a mezőőr, amíg én sehol nem tudom az érdekeimet érvényesíteni annak érdekében, hogy annak a szolgálatnak a megfelelő ellátása az én érdekeimmel megegyezzen, addig nem nagyon fizetek, kivárok - majd meglátjuk! Ha működik, akkor majd esetleg fizetek.
Számtalan helyen ez volt az oka annak, hogy vagy megszűntek, vagy létre se jöttek ilyen szolgálatok. Az én választókörzetemben, Jászberényben, az önkormányzati testület ezt vagy háromszor tárgyalta; s amikor felvetődött, hogy akkor mekkora legyen az ellentételezés - tehát akinek az érdekében működik ez a szolgálat, az milyen terhet vállaljon ebből -, akkor azt mondták, hogy ők bizony nem akarnak semmiféle külön befizetési kötelezettséget teljesíteni, ez legyen teljes egészében az önkormányzat, illetve az állam gondja. Gondolhatjuk, hogy ez nem megy, és nem is tartható fenn hosszú ideig.
Azonban az a bizonytalan helyzet se tett jót ennek a rendszernek, amit 1999-ben megéltünk a költségvetés tárgyalásakor. Emlékezzenek rá, hogy a Belügyminisztériumnak az erre a célra megállapított keretét egyszerűen eltüntették, és azt mondták, hogy ezt majd az FVM fogja fedezni. Csakhogy az FVM költségvetésében ez meg nem volt benne! Jó, aztán ezt a vitát sikerült tisztázni, de emlékezzenek rá, hogy ez komoly sajtópolémiára adott alkalmat. A költségvetésben gyakorlatilag két hónapon keresztül nem volt meg a mezőőri szolgálat azon ellentételezése, amely már a működő és rendszerbe állított szolgálatokhoz nyújtott volna állami támogatást. Ez a jövőre nézve megint nem tett jót a működő szolgálatok stabilitására vonatkozóan, hiszen azt mondták az önkormányzatok, hogy ha nem is biztos, hogy ezt jövőre megkapjuk, akkor jobb, ha a szolgálat egészét, úgy, ahogy van, megszüntetjük, mert a pénzügyi források biztosítása nélkül saját erőből ezt nem tudjuk vállalni.
Ha ilyen előterjesztést tárgyalunk, közel két évvel a beterjesztés után, akkor már lett volna idő arra, hogy ezalatt az időszak alatt a kormányzattal közösen egy olyan - (Dr. Takács Imréhez:) és ez már kicsit közgazdaság, Imre bátyám - hosszú távú pénzügyi konstrukció legyen kidolgozva, amelyik kormányváltástól függetlenül, törvényi szinten biztosítja ezeknek a szolgálatoknak a működési feltételeket. (Dr. Kovács Zoltán: Meg kellett volna csinálni!) Én még azt is el tudom képzelni, hogy fokozatosan csökkenő mértékben, mert egy ilyen szolgálat fenntartása nyilván nem lehet véges-végig állami feladat. Ilyen jogi garanciák nincsenek. Nincsenek, sajnos nincsenek. Évről évre a költségvetésnél kell vitatkozni a mezőőri szolgálat tételeiről. Tessék, ezt nézzék meg most is a költségvetésben... (Arnóth Sándor: Nem baj!) Tessék? (Arnóth Sándor: Nem baj!) De baj, mert hosszú távon nem fogja tudni beindítani ezt. Előírom egy törvénnyel, hogy a járulék adók módjára behajtható a gazdától.
Azt mondja: rendben van, tőlem beszedik, aztán majd nem fogják tudni fenntartani, mert nem kapják meg az állami támogatást; itt vagyok két tűz között: be is fizettem, nem is kaptam mezőőrt - így gondolkodnak. Kedves barátaim, a polgároktól először úgy kérjünk már jogkövető magatartást, hogy bizonyítsuk be, adunk is érte valamit, szolgáltatást is kap, és hogy ez hosszú távon tervezhető az ő részére is. S akkor be fogja fizetni, mert én is az önkéntes befizetés híve lennék. Ha ez nem megy, akkor hajtsuk be adók módjára, semmi probléma. Még egyszer mondom: tervezhető, kiszámítható legyen, és legyenek megfelelő jogi garanciák arra, hogy egy ilyen, már létrehozott szolgálat, mondjuk, fél vagy egy év múlva nem fog megszűnni, és nem kezdődik az adott területen, mint ahogy fideszes képviselőtársam is mondta, szabad rablás. Mert számos helyen, ahol megszűnt a mezőőri szolgálat, ezt egy ideig átvették az úgynevezett önkéntes polgárőrök. Aztán amikor kifogyott a kocsiból a benzin vagy ellopták a kerékpárjukat, ők is abbahagyták ezt a tevékenységet. (Derültség.) Ez tényleg sok helyen így van, s már csak a táblák figyelmeztetnek arra, hogy "községünkben polgárőrség működik". Amikor megkérdezem, hogy hol vannak, akkor azt mondják, hogy évek óta nincs, de a tábla elrettentő erővel bír az esetleges illetéktelenek számára; ők meg jó nevetnek rajta, hiszen már ismerik a környéket.
Tehát nem vitatjuk, hogy ezt a szolgálatot támogatni kell; nem vitatjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek anyagi kötelezettségvállalása is kell legyen; nyilván kap valamit, de ehhez a másik oldal is szükséges, hogy kormányzati oldalról legyen olyan szándék, hogy az államot terhelő finanszírozási háttér megteremtéséhez, illetve hosszú távú fenntartásához törvényi garanciákat ad. Amennyiben ez az egység így létrejön, úgy egy ilyen jellegű indítványt természetesen azonnal és örömmel tudunk támogatni.
Kérem most, ennek a tárgyalásánál az államtitkár urat is, mint a kormány képviselőjét, hogy olyan jellegű módosítást adjanak be, amely ennél a törvénynél megoldja azt a problémát, amit kisgazda képviselőtársunk felhozott, mert ez jogos probléma, és a másik oldalról hozzárendeli az állami szerepvállalás költségvetési megjelenítését, nyilván nem vitatva, hogy az éves költségvetésben - most már, majd a következő évtől kétéves költségvetésben - ez mindig külön fejezeti tételként szerepeljen, és adjon megfelelő finanszírozási hátteret az önkormányzatok részére a saját erő biztosításához.
(A jegyzői székben Mádai Pétert Kapronczi Mihály váltja fel.)
Azt hiszem, akkor ezt a problémát megoldottuk. Addig viszont jogbizonytalanságot, illetve ellenérzést keltő módosítással hoznánk a gazdálkodókat, illetve a külterületen élőket ilyen helyzetbe, akik nem biztos, hogy nagy örömmel vennék ezt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
