ZSIKLA GYŐZŐ

Teljes szövegű keresés

ZSIKLA GYŐZŐ
ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallottuk már az előzőekben is, e törvényjavaslat benyújtását az európai uniós csatlakozással összefüggő kötelezettségeink tették időszerűvé és elengedhetetlenné.
A csatlakozási tárgyalásokon az álláspontunk megalapozásához szükséges az ültetvényekre vonatkozó pontos nyilvántartás. A nyilvántartás törvényben megfogalmazott végrehajtása után EU-konform információkkal fog rendelkezni a magyar mezőgazdaság az ágazat e területén. A 2000-ben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás is tartalmaz már az ültetvényekre vonatkozó adatokat, és az ellenség is, vagyis az ellenzék is erre hivatkozva (Dr. Kis Zoltán: Sajnos, az.) kritizálta meg a javaslatot - mert ellenségesen viselkednek, ezért volt az elszólás (Dr. Kis Zoltán: Ja.) -, tehát a szakmai javaslatokat is politikai okokból támadják. A részletes adatfelmérés ezért most 2000. május 31-ei eszmei időponttal történik majd, amennyiben elfogadjuk a törvényjavaslatot. Mivel a kérdések személyi és gazdasági adatokat is érintenek, ezért ezen jogszabályt csak törvényi formában lehet előírni, és a szaktárca egyeztette az adatvédelmi országgyűlési biztossal is, ezt az FKGP frakciója nagyon fontosnak tartja.
A KSH-nak az EU-konform ültetvényi nyilvántartást a későbbiek során folyamatosan kell majd működtetni. Az ültetvény-összeírás alsó határa a gyümölcsösnél 1500 négyzetméter, a szőlőnél pedig 500 négyzetméter lesz. A bortörvény legutóbbi módosítása az árutermelő szőlő ültetvényét 1500 négyzetmétertől veszi figyelembe csak. Magyarországon viszont nagyon sok kisparcellán is művelnek szőlőt, ezért akár több tízezer hektárral is csökkenhetne Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain figyelembe vett szőlőtermő terület, ha nem 500 négyzetmétertől írnánk össze a területeket.
Ezen törvényjavaslat azért, hogy a különböző jogszabályok itt összhangba kerüljenek, ebben a kérdésben módosítja a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló '97. évi CXXI. törvényt is. De meg kell említenem, hogy véleményünk szerint a javaslat ezen része egy kis pontosításra szorul, mert a házikertszőlő meghatározása: az egy személy használatában lévő szőlőterületben határozza meg. Ugyanakkor, mint ahogy említettem, tudjuk, hogy akár örökség, vagy akár a bor jövedéki szabályozása miatt sok parcella széttagolt, vagyis több tulajdonos birtokában van. Ha azt akarjuk, hogy ezek a területek se vesszenek el az Európai Unió számára készített nyilvántartásokból, akkor célszerű, ha a területre koncentrálunk, és azt mondjuk, hogy 500 négyzetmétert meghaladó szőlőültetvényt árutermelő ültetvénynek tekintünk, függetlenül attól, hogy a használó vagy a tulajdonosok száma mennyi. Az FKGP frakciója nevében ezért az ez irányú pontosító módosító javaslatot elkészítettem és beterjesztettem a törvényhez.
Elhangzott itt az előzőekben, hogy a gazdákat egy újabb zaklatás éri. Nos, a gazdák valóban nagyon érzékenyek az adminisztrációra, de megértik a szükséges és elengedhetetlen adminisztrációt, csak a felesleges adminisztrációt nem szeretik. Sajnos, az elmúlt évek során előfordult, hogy olyan adminisztrációra kényszerítették a gazdákat, amire a képesítésük nem felelt meg, könyvelőt pedig a jövedelmükből nem tudnak foglalkoztatni. Ezért én azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat példamutató ebben a tekintetben, hiszen nem a gazdákra hárítja az adminisztráció jelentős részét, hanem külön kiképez kérdezőbiztosokat, akik kimennek a gazdákhoz és segítenek a kérdések formájában is a területeiknek a számbavételével. Én azt hiszem, ha az elmúlt kormányciklusban is hasonlóképpen lettek volna kíváncsiak a termelés adataira, akkor nem lett volna fölháborodás a gazdák részéről, és azt egyenesen visszautasítom, hogy a gazdák azért nem szívesen adminisztrálnak, mert el szeretnék titkolni a jövedelmüket, az MSZP ez irányú rosszindulatú feltételezését a gazdák nevében kénytelen vagyok visszautasítani.
A törvényjavaslat beterjesztését indokolja még, hogy a szőlő- és a gyümölcsösültetvények pontos adatai elősegítik a szaktárca részére az ágazattal kapcsolatos szabályozók kialakítását is. A bor nemrégiben bevezetett jövedéki szabályozása kapcsán pedig a VPOP ellenőrzése is hatékonyabbá válhat, ha a szőlőterületek nyilvántartásáról egy újabb, a különböző szervezetekkel egyeztetett adatbázis jön majd létre.
Az Európai Unió gyakorlatában a mezőgazdasági termelők gazdasági tevékenységükről évente teljeskörűen, az adórendszerhez hasonlóan önbevallással is adatot adnak. A bevallásokat igen nagy arányban, 35-40 százalékos mértékben ellenőrzik, ennek oka az, hogy a termelők az agrártámogatásokat ezen bevallások alapján automatikusan kapják, tehát normatív támogatások formájában. Meg kell említeni, hogy a mostani kormány és agrárvezetés is bevezette a földalapú normatív támogatásoknál az Európai Unió gyakorlatának megfelelő normatív támogatásokat. Szükséges annak átgondolása, hogy az Európai Unió gyakorlatának átvételével Magyarországon is kialakuljon az átfogó ágazati információs rendszer és ellenőrzés, mely mérhetővé, kezelhetővé teszi mind az ágazati szereplőket, mind azok gazdasági tevékenységét.
A mezőgazdasági gazdálkodók sok esetben sokallhatják valóban az adminisztrációt, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, de ha a jövőben nemcsak az adminisztráció szintje, hanem a támogatások szintje is közelíteni fog a fejlett uniós országok támogatási nagyságához, akkor úgy gondolom, megértik, hogy miért van erre szükség, és megbékülnek az adminisztrációval.
Felmerült még itt, hogy mibe kerül ez az összeírás, hogy lehetne a költségvetésben esetleg más fontos területre is költeni ezt a pénzt. Én azért fölteszem az MSZP-s képviselőknek a kérdést, hogy mibe kerülne az, ha az uniós elvárásokat nem teljesítenénk, és olyan feltételekkel csatlakoznánk az Európai Unióhoz, ami az ágazatnak évtizedekre a lehetőségeit visszavetné. Azt hiszem, aki felelősséggel gondolkozik ebben a kérdésben, az tudja erre a választ.
(9.50)
A magasabb agrártámogatásokban bízva és ennek reményében a Független Kisgazdapárt frakciója támogatja a szőlő- és gyümölcsösültetvények összeírásáról szóló törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az FKGP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem