KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először egy személyes megjegyzéssel szeretném kezdeni. Torgyán József hetek óta a személyemet és családtagjaimat illetően összevissza hazudozik a nyilvánosság előtt. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiban: Úgy van.) Egy szó nem igaz abból, amiket Torgyán József velem kapcsolatban állítani szokott. Torgyán József lényegében nem tesz mást, mint az a részeg a buszon, aki gusztustalan, büdös, el is húzódnak tőle, majd egyszer csak lehányja a körülötte állókat, és azt mondja nekik, hogy én vagyok gusztustalan, hát nézzék meg, hogy önök hogy néznek ki. Ez történik, tisztelt képviselőtársaim.
De hadd tegyem hozzá, hogy ez a folyamat, aminek most egy durva megnyilvánulásával állunk szemben, nem most kezdődött. Két éve folyik saját magunk lejáratása itt a parlamentben. Én erre már több alkalommal a különböző felszólalásaimban rámutattam, a politikai elitünk mindent elkövet annak érdekében, hogy elveszítse a választópolgárok bizalmát, már úgy tűnik, hogy ennek a szerintem egyébként borzasztó célnak az elérése érdekében semmi sem drága.
Hadd soroljak fel néhány ügyet, tisztelt képviselőtársaim! Itt van a megfigyelési luftballon, ami kettős eredménnyel járt, mert azon kívül, hogy akik ezt mondogatták a nyilvánosság előtt, és megbuktak vele, mert kiderült, hogy valótlanságokat állítanak, ráadásul sikerült a parlamenti vizsgálóbizottság intézményét totálisan a nyilvánosság előtt lejáratni. Aztán amikor az olajbizottság hozzákezdett a munkájához, a helyzet már készen volt, aztán az olajbizottságon belül egyesek bizonyítatlan állításaival ráadásul sikerült a közvélemény szemében a teljes politikai elitet gyanúba keverni. Aztán emlékeztetem önöket a különböző tisztázatlan ügyekre, ezeket most nem sorolom fel, amelyekben a közvélemény joggal várt volna el valamilyen válaszokat a benne felmerülő kérdésekre, ehelyett sikerült az összes ügyet lényegében a szőnyeg alá söpörni, elfedni, eltakarni a nyilvánosság elől.
Mert ha Répássy képviselőtársam és a többiek annyira beszélnek arról, hogy a nyilvánosságnak tudnia kell valamit, és ki kell vizsgálni az ügyeket, akkor válaszoljon már arra a kérdésemre, hogy miért nem állt fel az APEH elnökének tevékenységét vizsgáló bizottság, vagy a Postabank 150 milliárd forintos konszolidációját vizsgáló bizottság miért nem állt fel. Tisztelt képviselőtársam, ön addig ne beszéljen nyilvánosságról, amíg mindent elkövet annak érdekében, hogy különböző szennyes ügyeket a nyilvánosság elől elfedjen!
Említhetem önöknek a jogszabályok sajátos értelmezését itt a Házban, a jogi kiskapuk kormányzati keresését, számos példát soroltam erre már fel a korábbiakban is, ami mind-mind azt közvetíti az embereknek, hogy a jogszabály nem érdekes, keressük meg a kiskaput, végül is a kormány is ezt csinálja, úgy látszik, ez a helyes gyakorlat. Ez is az elmúlt két évben folyik csak, és ez is hozzájárult a politika lejáratódásához, mint ahogy hozzájárult a parlament eljelentéktelenítése is a háromhetes ülésezéssel, az éjfélkor megkezdett vitákkal, aminek a következménye az, amit itt most látunk, tisztelt képviselőtársaim, miközben a közvéleményt egyik legjobban foglalkoztató kérdéskört vitatjuk meg, se nyilvánosság, se képviselő, a dolog már tulajdonképpen senkit nem érdekel, azért, mert az egész - ez mutatja, hogy milyen ez a javaslat - csak cirkusz. Cirkusz annak érdekében, hogy ezzel valamit eltakarjunk, de erre majd még vissza fogok térni.
Mindez, tisztelt képviselőtársaim, egy irányban hat, a bizalom végzetes, végletes megingatása irányában. Mutatják a közvélemény-kutatási adatok, hogy jelenleg hol tart a politika, meg mutatják a közvélemény-kutatási adatok, amelyek nem manipulációk, hanem valóságos adatok, hogy milyen aktivitása van a lakosságnak, és ez tényleg azt a veszélyt vetíti előre, hogy egy alacsony választási részvétel egyrészt majd a többség legitimitását kérdőjelezi meg, másrészt pedig teret enged a szélsőségek megerősödésének. Remélem, azért ez még nem célja a Fidesznek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek voltak az előzmények, amelyek kapcsán ennek az ügycsoportnak a tárgyalásához érkeztünk el. Mi is volt tulajdonképpen a kiinduló probléma? Torgyán Józsefnek akadt egy kis problémája 50-100-150 millió forintos nagyságrendben. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem rágalmazta senki, hanem fölmerült a kérdés a nyilvánosság előtt, hogy vajon honnan, miből ered ez a látványos gazdagodás. Az erre megfelelő válasz az lett volna, tisztelt képviselőtársaim, hogy Torgyán József képviselő úr előveszi a zárt vagyonbevallását, és bemutatja, hogy kérem szépen ez volt benne, ez van most, a kettő egymást lefedi, mindenki fejet hajt, köszönjük szépen, mehetünk tovább.
Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, először is hadd mutassak rá egy újabb hazugságra. Nem igazak azok az állítások, hogy az előző koalíció 1997-ben titkosította a vagyonbevallásokat. Aki ezt mondja, egyszerűen vett egy nagy levegőt és hazudik. Hazudik, tisztelt képviselőtársaim! Elismerem, ebben a parlamentben két éve ez megszokott fordulat, de ezzel együtt engedjék meg, hogy rámutassak újra és újra, hogy nem járható út folyamatosan a közvélemény szemében hazudozni, mert ez is lejáratja a politikát.
Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, 1990-től 1997-ig titkosak voltak a vagyonnyilatkozatok. '97-ben két lényeges változás történt. Egyrészt sokkal teljesebb körű lett, sokkal több kérdést lehetett föltenni, amelyekre választ kellett adni, másrészt pedig, szemben a korábbi teljes titkosítással, a vagyonnyilatkozat egy része nyilvános lett. Hazudik, aki azt állítja, hogy akkor titkosították, ezzel szemben akkor váltak nyilvánossá például az ingatlanra vonatkozó adatok, például a vállalkozásokra vonatkozó adatok, meg azok az adatok, amelyeket a képviselő még a nyilvánosság elé akart tárni.
(14.20)
A zárt boríték - ahogy itt már elhangzott - még ezen túlmenően tartalmazza, hogy hol, milyen címen vannak ezek, mennyi készpénze van a képviselőnek, milyen betétje, részvénye van; ezekben az esetekben a számlaszámot is fel kell tüntetni. Valójában ez a különbség a nyilvános és a titkos vagyonnyilatkozat között.
De ha valaki ma arra kíváncsi, hogy X képviselőnek honnan volt valamire pénze, akkor megnézheti a nyílt bevallását - mondjuk, van benne egy darab lakás, utána semmi több -, és megnézheti a zárt bevallását, abban meg esetleg ott van 100 millió forint, és a dolog rendben van.
Ezért aztán Torgyán képviselő úr esetében a helyes válasz az lett volna, ha az ő gyarapodásával kapcsolatban kétség merül fel - nem gyanúsította senki: kétség merül fel -, hogy előveszi a zárt vagyonnyilatkozatát, és eloszlatja ezeket a kétségeket; ebben az esetben mehetünk tovább, nem történt semmi.
Mi következett ezután, tisztelt képviselőtársaim? Először is, a bizottság kormánypárti többsége közölte, hogy a vagyonnyilatkozatok mindenki számára zártak, azokba senki nem tekinthet bele. Ez az állítás is hazugság volt. Ma már, miközben semmilyen törvényalkotási mozzanat nem történt, bárki kikérheti a nyilatkozatát és nyilvánosságra hozhatja. Ez tehát nem igaz.
Ezek után Torgyán József számára is nyitva áll az út, hogy ő is kérje ki, tárja a nyilvánosság elé, a dolog el van intézve, mehetünk tovább. De megint nem ez történik. És hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy mi is történt először. Azt mondta Torgyán József, hogy ő nyilvánosságra hozza, ha - és megnevezett néhány képviselőt - azok is nyilvánosságra hozzák. Azok beszámoltak a vagyoni helyzetükről, erre megnevezett egy pártot, hogy az is hozza nyilvánosságra, és így tovább, és így tovább. A végén kitalálta, hogy nem hoz nyilvánosságra semmit, legyen egy vizsgálóbizottság, amely majd visszamenőleg mindenféle vizsgálatokat folytat.
Nem történik más, tisztelt képviselőtársaim, mint ha annak idején Bill Clinton, aki valamilyen gyanúba keveredett egy bizonyos ügyben, szorult helyzetében vizsgálóbizottságra tett volna javaslatot, hogy a szenátus összes tagjának visszamenőleg vizsgálják meg a szexuális szokásait. És ha azt megvizsgálták, esetleg ő is választ ad a vele kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Ez Torgyán József módszere.
Ezzel szemben viszont az eddigi szabályozás alapján is lehetőség van ennek a kérdésnek a tisztázására. Mi tettünk javaslatot az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására. Jelen esetben az összeférhetetlenség alapja az, hogy a nyilvánosságra került információk alapján, valamint Torgyán József képviselő úr saját nyilatkozatai alapján felmerülhet annak a gyanúja, hogy a képviselői tevékenységgel összeférhetetlen jövedelemre tett szert.
Ha a bizottságban meglenne a szándék a gyanú elhárítására, Torgyán József megvédésére, akkor ezt az eljárást az SZDSZ javaslata alapján lefolytathatta volna, és semmilyen akadálya nem lenne az ügy tisztázásának. Ez a szabályozás ugyanis egyrészt persze azért készült, hogy ha valakivel kapcsolatban gyanú merül fel, akkor tisztázhassuk őt, vagy bárki kérhesse a saját tisztázását abban az esetben, ha vele kapcsolatban gyanú merülne föl.
Önök megakadályozzák a magatartásukkal, hogy Torgyán József feje fölül mi a gyanút elhárítsuk. Szerencsétlent olyan helyzetbe hozták, hogy mindenki kételkedik abban, hogy egyáltalán igazat mondott-e korábban. Egyszerűen nem engedik, hogy azt a védernyőt, amit kibocsátanánk a feje fölé, érvényesülni engedjük annak érdekében, hogy tisztázhassa magát, mert feltehetően a Fidesznek az az érdeke, hogy a végtelenségig lejáratódjon, hogy a pártját magával rántsa, hogy a Fidesz ezzel egyedül maradjon a politika porondján. Ezzel szemben mi meg azt szeretnénk, ha országgyűlési képviselőtársunk ismét tisztán, a gyanú árnyéka nélkül állhatna választói elé.
Hadd hívjam fel a figyelmet még egy hazug állításra, tisztelt képviselőtársaim. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője, nemrég a parlamentben elmondta, hogy a Fidesz annak idején javaslatokat tett a '97-es törvényhez, hogy az a bizonyos titkosítás ne legyen. Megnéztük: a Fidesz ahhoz a törvényhez semmilyen ilyen javaslatot természetesen nem tett. Ha majd odaérünk a Fidesz javaslatának tárgyalásához, akkor majd be fogjuk nyújtani azokat a javaslatokat, amelyeket a Fidesz képviselői a '97-es törvényhez benyújtottak. Ha ennyire szereti őket a Fidesz, majd kíváncsi leszek, hogy milyen állást fognak foglalni ezeknek a módosító javaslatoknak a megszavazása kapcsán.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy biztos: a '97-es törvény maga lényegében jó volt. Mert egyrészt világossá tette a képviselők vagyoni helyzetét, másrészt viszont megengedte ez eljárást azok esetében, akik valamilyen módon a közvélemény előtt gyanúba keverednek, ezért tisztázni kívánják magukat. Harmadrészt pedig lehetővé tette az eljárást, hogy a gyanúba keveredett képviselőket a parlament mentelmi bizottsága előtt beszámoltassák a vagyoni helyzetükről.
Ezért aztán minden olyan javaslat, minden szöveg, ami ma történik, egy problémának az elfedését jelenti: jelen esetben a Torgyán-problémának, mert a Torgyán-probléma megoldása Torgyán József zárt vagyonnyilatkozatának azonnali nyilvánosságra hozatala. Aki ezt nem szorgalmazza, nem tesz mást, mint megpróbálja erről a problémáról elterelni a figyelmet, aminek nincs más következménye, mint az, hogy Torgyán József különböző nyilatkozatai újra és újra ellentmondásokat hoznak. Végül erősödik a gyanú, amit nem lehet egyszerűen elhárítani a feje fölül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy javaslat előttünk a vizsgálóbizottságról. Nézzük meg, hogy milyen árat akar fizetni a parlament ezért, illetve az előbbi cél elérése érdekében, hogy elterelje a Torgyán-ügyről a figyelmet. A közvélemény, amelynek fontos a bizalma, most a képviselők rettenetes meggazdagodásáról beszél, mindenki gyanús, ahogy a hivatkozott közvélemény-kutatás is mondja. A közvélemény a képviselők több mint a feléről azt gondolja, hogy korrupt.
Csakhogy, tisztelt Salamon László képviselőtársam, ez a közvélemény ennek a folyamatnak a következményeként alakult ki, amit önök most hetek óta művelnek a parlamentben, és művelnek a mentelmi bizottságban. A megyei lapokban a képviselők most már - nagyon helyesen egyébként - sorra hozzák nyilvánosságra a vagyonnyilatkozataikat, aztán utána folyik a vita, hogy kinek mije van, meg mije nincs, meg aki nem hozta nyilvánosságra, az miért nem tette; az még pluszban gyanús.
Most majd létrejön a bizottság, aztán hónapokon keresztül újra és újra témát adunk a nyilvánosságnak, majd mennek be az emberek, mindenféle viták lesznek, mindenféle elszámoltatások lesznek. Egy biztos: hónapokon keresztül fogjuk ugyanezt a témát a nyilvánosság előtt napirenden tartani. Ráadásul egy olyan bizottságban, amelynek egyértelmű kormánypárti többsége van, tisztelt képviselőtársaim! Hogy fog ez működni? Szavazni fog, hogy az egyik rendben van, a másik nincs rendben? Milyen eszközei vannak egyáltalán ennek a bizottságnak?
Elhangzott, hogy az átvilágítást majd a bizottság tagjaival kell kezdeni. Ki fogja ezt elvégezni? Mert lehet itt mesélni... - a Fidesz-papagájkommandó ahogy működik, ma láthattuk Répássy képviselőtársunk elszólalásánál, hogy a miniszterelnök úr egyszer azt monda, hogy tüdőszűrésre van szükség a politikai elitnél. Ezért aztán Répássy képviselőtársam - akinek nyilván ki van adva, hogy mostantól nyilván mindig tüdőszűrést kell mondani, ha vagyonnyilatkozatot hall az ember - azt találta mondani, hogy tüdőszűrést kell tartani, mert meg akarjuk tudni, hogy kinek van vaj a fején.
(14.30)
Némi anatómiai előadást hadd tartsak! A tüdőszűrés a tüdőre vonatkozik. Ha arra kíváncsi valaki, hogy kinek van vaj a fején, akkor a fejét kell nézni. De Répássy képviselőtársam elszólása mutatja, hogy a tüdőszűrésre vonatkozó javaslat valójában nem akarja a fejet nézni, nem akarja megtudni, hogy van-e valakinek vaj a fején. Ahhoz ugyanis a '98-as vagyonnyilatkozatát kellene először nyilvánosságra hozni, aztán kellene beszélgetni, tisztelt képviselőtársaim, az összes többiről.
Természetesen, tisztelt képviselőtársaim, a közvéleményben kialakult valamilyen vélemény, a közvéleményt érdekli ez a kérdéskör, ezért aztán valamilyen megoldást nekünk közösen ennek a problémának az elhárítására valóban találnunk kell.
Én először is azt állítom, hogy a meglévő törvény is megadta volna a megfelelő megoldás lehetőségét, ha önök a törvény szellemének megfelelően döntöttek volna. Természetesen lehet majd olyan megoldásokat is kialakítani, amelyek azt mondják, hogy legyen évente vagyonbevallás, vagy alkossunk a meglévő szabályozáson belül világosabb szabályokat, amelyek adott esetben megmondják, pontosan hogy kell az eljárást lefolytatni annak az esetében, aki gyanúba keveredett - vagy azért, hogy tisztázzuk őt a gyanú alól, vagy pedig azért, hogy bebizonyítsuk, miért keveredett gyanúba -, de, tisztelt képviselőtársaim, mindegyikünket nekünk magunknak gyanúba keverni, márpedig most ez folyik, életveszélyes. Nem fog már tudni a parlament ez alól a gyanú alól kimenekülni ebben a ciklusban, de még az is lehet, hogy a távolabbi időkben sem. Ezért aztán mi, szabad demokraták azt javasoljuk, hogy ezt a vizsgálóbizottsági ügyet felejtsük el, vonja ezt az előterjesztő vissza.
A második javaslatunk: Torgyán József mutassa be vagyonnyilatkozatát, az 1998-as vagyonnyilatkozatának zárt részét, és amíg ezt nem teszi meg, a parlament ne segédkezzen neki a figyelem elterelésében.
A harmadik javaslatom pedig: ezek után üljünk le, és a meglévő szabályozási bázison alakítsunk ki olyan világos szabályrendszert, amelynek alapján bárki, aki a közvélemény szemében bármilyen módon a vagyongyarapodását illetően gyanúba keveredik, ez alól a gyanú alól tisztázhassa magát. Természetesen a gyanú és a tisztázás vonatkozik a vagyon gyarapodására is, és ebben az esetben vonatkozik az elmúlt évekbeli vagyongyarapodására is. Az azonban, hogy 386 képviselő keveredjen gyanúba csak azért, mert egy a gyanú alól nem hajlandó magát tisztázni, véleményünk szerint elfogadhatatlan, megengedhetetlen, káros.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
