BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor erre a napirend utáni felszólalásra jelentkeztem, még nem tudtam, hogy miről lesz szó ma délután, hiszen csak utána fogadta el az Országgyűlés ezt a kiegészítő napirendi pontot. Felszólalásomban egy napirend előtti vitára szeretnék visszautalni, amely hétfőn reggel folyt egy ellenzéki frakcióvezető-helyettes és az igazságügy-miniszter asszony között.
Az ellenzéki frakcióvezető-helyettes fölidézett különféle korrupciós ízű eseményeket, amelyek az utóbbi néhány hónapban, vagy mondhatnám, ebben a két évben megjelentek a sajtóban, megjelentek az Országgyűlésben. És lényegében arra figyelmeztette a közvéleményt: nehogy valaki azt higgye, hogy ilyen ügyek csak az elmúlt hetekben a közfigyelem előterébe került Kisgazdapártra jellemzők. Arra figyelmeztetett, hogy az igazán súlyos ügyeket a nagyobbik kormánypárt, a Fidesz körül kell keresni. Hogy idézzem őt: "A különbség általában csak annyi, amennyi a fehér kesztyűs lenyúlás és a bumfordi, leplezetlen szerzés között van, amennyi az ügyetlen stikli és az üzemszerűvé vált zsákmányolás között van."
Amiről beszélni akarok, az nem az ő hozzászólása, amit itt hallottunk hétfő reggel, hanem a válasz. Dávid Ibolya miniszter asszonyra jutott a válasz ebben a kérdésben, aki arról szólva, hogy milyen bizalmatlanság jellemzi ma a magyar közéletet, két dologgal válaszolt. Egyrészt arra hivatkozott, hogy - mint fogalmazott - a jogalkotás területén abban a pillanatban, ahogy látni lehetett a joghézagot, elindult a jogalkotás; arra a kormányzati elképzelésre, hogy aki korrupciós területen dolgozik, tegyen vagyonnyilatkozatot, és ha kell, évente számoljon el a vagyonnyilatkozatával és számoljon el az adóbevallásával. Végül természetesen visszaidézte az előző ciklus súlyos korrupciós ügyét, politikai korrupciós ügyét, az úgynevezett Tocsik-ügyet, meg megemlegetett olyan ügyeket, amelyekről parlamenti vizsgálóbizottság derítette ki, hogy nem az volt, aminek ígérték. És ezek után azzal zárta, idézem: "Ha képviselő úr összehasonlítja, hogy mi mindent tettünk mi az első gyanús ügy után a jogalkotásban, a végrehajtásban, akkor azt mondhatom, a magyar társadalom előtt nyugodt lelkiismerettel állunk itt, mert bizony mindent megtettünk annak érdekében, hogy egy korrupciómentes közélet legyen."
Nos, azt hiszem, hogy az igazságügy-miniszter asszony téved, amikor azt mondja, hogy nyugodt lelkiismerettel állhatnak itt. Hiszen korrupciós ügyek világszerte vannak. Az újságolvasó tudja, hogy olyan fejlett demokráciákban, mint Németország, Franciaország, miniszterek, pártelnökök buknak bele korrupciós ügyekbe. Az, hogy Magyarországon vannak ma korrupciógyanús ügyek, az, hogy voltak az első ciklus idején is, meg a második ciklus idején is korrupciógyanús ügyek, erre azt kell mondanom, ezzel együtt kell élni.
(17.50)
Voltak, vannak, minden bizonnyal lesznek is. A különbség, tisztelt Országgyűlés, abban van, hogy hogyan bánik egy kormány, egy országgyűlés, egy országgyűlési többség a korrupciógyanús ügyekkel. Miniszter asszony idézte az előző ciklusból az úgynevezett Tocsik-ügyet, idézte az úgynevezett olajgate-ügyet, és mindenki, aki itt volt a parlamentben vagy olvassa az újságot, tudja, hogy amikor a vádak megfogalmazódtak, akkor a parlamenti vizsgálóbizottságok felálltak. Az akkori szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség támogatta a parlamenti bizottságok felállítását, elkészültek a bizottságok jelentései, azok egy részét az Országgyűlés meg is vitatta.
Ezzel szemben az első ciklusban az emlékezetes székházügyben nem állt fel vizsgálóbizottság, a jelenlegi ciklusban sem a Simicska-APEH-ügyben, sem a Postabank-ügyben, sem a Földművelésügyi Minisztériummal kapcsolatos ügyekben nem állhatott fel vizsgálóbizottság, mert a Fidesz-kisgazda kormánytöbbség a Magyar Demokrata Fórum, a miniszter asszony pártjának részvételével leszavazta, megakadályozta bármely vizsgálóbizottság felállítását, ha tetszik, azzal, hogy nem tűzték napirendre a vizsgálóbizottsági javaslatot, ha úgy tetszik, azzal, hogy nem szavazták meg a vizsgálóbizottság elnökét.
Ezen múlik az, hogy hogyan lép fel a korrupció ellen egy kormánytöbbség, amikor kiderülnek az ügyek. Köszönöm szépen.
