BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozás ügyében nem illik megfontolásról, az előnyök és a hátrányok majdani döntés előtti mérlegeléséről beszélni. Az elvárás az elfogadott klisék használata. Az adott párt elkötelezett a csatlakozás iránt, a minél hamarabbi felvétel elősegítése iránt - miközben tudjuk, hogy a legrázósabb tárgyalási fejezetek érdemi egyeztetése még hátra van, nem ismerjük tehát az elérhető pozíciókat. Maga az Unió saját belső megoldatlan kérdéseivel küszködik, intézményi reform címszó alatt. Dániában a közös pénzhez való csatlakozást népszavazás utasította el, nem dőlt el az egységesülés irányába haladás során az alapkérdés: "európai szuperállam" elérése-e a cél, vagy egy lazább kötelék, a tagállamok nagyobb önállóságát jelentő "nemzetek Európája"? A bővítés tekintetében pedig tisztázatlan, hogy egyenként vagy csoportosan történjen, a bővült Unió egy- vagy kétkörös legyen. Ez utóbbi, kissé nyersebben fogalmazva azt jelentheti, hogy az új tagok az Európa-ház szalonja helyett csak a cselédszobába jutnának be.
Bizonytalan a bővítés időpontja. A jelöltek minél hamarabbi és jelenlegi helyzetükben számukra esetenként hátrányos jogharmonizációja, követelménymegfelelése érdekében a brüsszeli bürokraták még a teljesen irreális 2003-at is említik, a tagországok kormánytisztviselői viszont világossá teszik, hogy 2005-2006-nál hamarabbi csatlakozásra senki ne számítson.
Különösen bizonytalan, hogy a kis országok milyen szerephez juthatnak a kibővített Unióban. Az elmúlt évtizedben Magyarországon oly sokszor idézett és az európai integráció iránt elkötelezett Habsburg Ottó "Villámfény Dániában" című írásában figyelmeztet erre a veszélyre: "Egyesek az uralkodó bürokrácia szándéka szerint szeretnék fokozatosan leépíteni a kisebb államokat, illetve olyan helyzet kialakítására törekednek, amelyben azok semmilyen szerepet nem játszhatnak, és csak a hatalmi struktúrák önkényének kiszolgáltatottjai. A kis államok szálkák az uralkodó bürokrácia szemében. Nem hagyják magukat könnyedén egységesíteni, zavarják az egyetemes szabványosítás tervét, és miután nem felelnek meg az új hűbéruraknak, el kellene tűnniük." - mondja Habsburg Ottó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőek tükrében Európa-ellenesnek bélyegezhető-e a MIÉP, pusztán azért, mert nem jelenti ki elkötelezettségét a később esedékes és jelenleg még ismeretlen feltételek szerint lehetővé váló csatlakozás iránt, miközben azt nem eleve ellenzi, a követelmények jelentős részének teljesítését elő kívánja segíteni, végső döntését pedig az általa elkerülhetetlennek tartott népszavazást megelőzően az akkor mérlegre tehető előnyök-hátrányok ismeretében kívánja meghozni?
Ma elsődleges célként az időpont fogalmazódik meg, a minél hamarabbi csatlakozás. Megítélésünk szerint egy későbbi időpont több szempontból előnyt is jelenthet. Nekünk elemi érdekünk, hogy a csatlakozás idejére a magyar, a hazai tulajdonú gazdaság - benne kiemelten a mezőgazdaság - teljesítménye, jövedelmezősége és piacképessége jelentősen meghaladja a mostanit.
Véleményünk szerint a csatlakozás kulcskérdése nem az időpont, hanem a felkészültség szintje, az elérhető előnyök mértéke. Mert ebben igaza van Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, amikor kijelenti, hogy van élet az Európai Unión kívül is.
(11.10)
Csatlakozásunk, be-, illetve visszajutásunk a közös európai házba ne érzelmi-politikai alapon, a történelmi elégtétel okán valósuljon meg, hanem azért és csak abban az esetben, ha a magyarság jobb életminőséget tud elérni az Unión belül, mint azon kívül.
Az európai integráció lehetőségeit nem kis részben az a közösen vallott, vállalt és betartott értékrend teremtheti meg, amely a kereszténység tanításán alapulva vált - vallásosságtól függetlenül is - etikai normává. Csatlakozásunk előtt azt is fel kell mérnünk, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban ezek az erkölcsi mércék. Ebben a tekintetben a közelmúlt eseményei nem biztatóak. Az Európai Bizottság előző tagjai az őket is elérő korrupció miatt testületileg kényszerültek lemondásra, miközben a tagjelölt országok egyik legfontosabb feladataként írják elő - indokoltan - a korrupció visszaszorítását.
Az Unió tizennégy tagállama azért sújtotta szankciókkal a tizenötödik Ausztriát - részben izraeli és amerikai nyomásra -, mert ott a demokratikus választások eredményeként nekik nem tetsző politikai összeállítású kormány alakult. S tették ezt a szinte kizárólag szocialista, szociáldemokrata kormányok képmutatóan, olyan emberi és kisebbségi jogok védelmében, amelyeket Ausztria - akkor is tudottan, utólag Brüsszel által is vizsgálva és igazolva - nem sértett meg. Eközben európai államférfiak ráztak kezet Moszkvában azzal a Putyinnal, aki a választások előtt éppen népirtással alapozta meg az erős kezű vezér nimbuszát.
Mindezek után csak bízhatunk abban, hogy a példákból lehet okulni, és a közös értékrend betartása nem a hatalmon lévő kormányok szűken vett politikai érdekeitől fog függni.
A magyar kormány csatlakozáshoz szükséges közvetlen teendői az Európai Bizottság legújabb országjelentéséből olvashatók ki. A MIÉP a teljesítendő feladatok jelentős részével egyetért, hiszen azok nem csupán a tárgyalások sikere érdekében oldandók meg. Újabb intézkedések kellenek a korrupció leküzdésére; a pénzügyi szektor közvetítő szerepének javítania kell a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat; intézkedéseket kell hozni a regionális különbségek csökkentésére; szükséges az Állami Számvevőszék megerősítése az ellenőrzési megállapításainak nyomon követése érdekében; szükséges a helyi önkormányzati felelősségi kör átfogó megreformálása, és folytathatnám tovább a sort, amivel egyetértünk.
Mivel nem értünk azonban egyet? Feladat lenne a működő földpiac létrehozása, ehhez azonban előbb meg kell teremteni a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségéhez szükséges feltételeket. Külföldiek tulajdonszerzését nem támogatjuk. Nem fogadjuk el fűtőanyagokra, távhő-szolgáltatásra a kedvezményes áfakulcs eltörlését, a nulla-kulcs megszüntetését a súlyos szociális következmények miatt. A jelentés szerint a gazdasági és monetáris unióhoz való közeledés érdekében szükséges növelni a Nemzeti Bank függetlenségét. Ez a követelmény elfogadhatatlan. A miénknél függetlenebb, ellenőrizhetetlenebb, az adófizetők terhére tisztázatlan veszteségeket okozó bankot, jegybankot mi nem tudunk elképzelni.
Összefoglalva tehát: a Magyar Igazság és Élet Pártja nem integrációellenes, és főleg nem Európa-ellenes. Ugyanakkor nem a minél hamarabbi csatlakozási időpont elérését tekinti elsődleges célnak, hanem az ország számára egyértelműen kedvező feltételek biztosítását kemény tárgyalásokkal és saját teljesítményünk növelésével. Elősegítjük a jogharmonizáció érdekében szükséges törvények meghozatalát, azok kivételével, amelyeket nemzeti érdekeinkkel ellentétesnek ítélünk, vagy a felvétel várható időpontjához mérten korainak és hátrányosnak tartunk. A csatlakozással kapcsolatos végső szót - az előnyök és hátrányok tárgyilagos ismertetését követően - népszavazásnak kell kimondania.
Köszönöm a figyelmet.
