DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Asszony!
Az európai integráció kereszténydemokrata fogantatású eszmény. Az Európai Közösség alapító atyái, Robert Schuman, Konrad Adenauer és de Gasperi egyaránt kereszténydemokraták és hívő emberek voltak.
Schuman szerint a kereszténydemokrácia megvalósításának nagyszabású terve Európa felépítésében ölt majd testet. Nem véletlen, tisztelt képviselőtársaim, hogy éppen a szolidaritás és a szubszidiaritás elve az, amely a kereszténydemokrata elvek alapján magának az Európai Uniónak is alapelvévé és eszmei alappillérévé vált. És az sem lehet véletlen, hogy éppen az a magyar kormány kezdte meg a visszatagolódást Európába, amelynek kormányfője Antall József miniszterelnök úr volt.
(10.40)
A fejlett gazdaságú és fejlett kultúrájú Európába való visszatérésünk feltételeit, a jogállamiság és a piacgazdaság alapjait Antall József rendszerváltó kormánya teremtette meg. Hiszen az MDF vezette kormány négy év alatt helyreállította hazánk szuverenitását, kezdeményező szerepet játszott a KGST és a Varsói Szerződés megszüntetésében, elérte a megszálló idegen erők végleges kivonulását hazánkból, ugyanakkor a Magyar Demokrata Fórum kormánya hazánk biztonsága érdekében kezdeményező lépéseket tett az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozás felé. A határozott diplomáciai offenzíváknak köszönhetően a békepartnerségben való részvételünk nyitotta meg az utat Magyarország számára a későbbi NATO-tagság megszerzéséhez. A miniszterelnök úr tíz évvel ezelőtti szavai szerint: számunkra a NATO Európa stabilitásának záloga. Hála istennek, mára így is lett.
1990 novemberében a volt szocialista országok közül elsőként Magyarországot vették fel az Európa Tanácsba. Az Antall-kormány második évében, 1991. december 16-án kötöttünk társulási szerződést az Európai Közösséggel, amely társult viszonyt teremtett hazánk, valamint az Európai Unió és annak tagállamai között. Végül, a fórum vezette Boross-kormány működésének egyik utolsó, ám nagy jelentőségű történelmi gesztusaként, 1994. április 1-jén benyújtotta felvételi kérelmét az Európai Unióba.
Az Európai Unióban való részvételünk lehet az egyetlen felelős és racionális válasz a múlt tanulságaira, a jelen és a jövő várható kihívásaira. Ahhoz, hogy a megindult változások kiteljesedjenek, ahhoz, hogy az új évszázad kihívásaira megfelelő választ tudjunk adni, az európai integrációs folyamatba teljes tagként történő bekapcsolódáson kívül nincs más valódi választási lehetőségünk. A világméretekben folyó verseny kihívásainak csak az európai gazdasági és politikai egység részeként leszünk képesek megfelelni. Enélkül nem tudunk hatékonyan reagálni a szervezett bűnözésre, a környezetvédelmi gondokra, a migrációra, a technológiai forradalomra, az információs társadalom adta kihívásokra.
Gazdaságunk már ma is nyitott. Magyarország a külkereskedelme háromnegyedét már ma is az Unió tagállamaival bonyolítja le. Az Európai Közösségek és Magyarország között érvényben lévő társulási megállapodás alapján az ipari termékek számára már jelenleg is biztosított a szabad kereskedelem. A mezőgazdaság területén azonban jelenleg még érvényben vannak bizonyos korlátozások. E területen a szabad kereskedelem csak akkor valósulhat meg, ha Magyarország felvételt nyer az Európai Unióba.
Mit is jelent valójában az európai uniós tagság nemzetgazdaságunk számára? A jelenleginél nagyobb biztonságot, védelmet gazdaságunk területén; reményeink szerint, tagságunk jelentős mértékben javítja majd a magyar áruk versenyképességét, hiszen ugyanolyan feltételekkel és feltételek mellett jelenhet meg a Közösség piacán, mint az adott tagállam termékei.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem öncélú törekvés az Európai Unióhoz való csatlakozás szorgalmazása; csatlakozásunk nem cél, hanem eszköz; belépésünk, gyarapodásunk gazdasági, politikai, intézményi és jogi feltételeit kívánjuk javítani. Ez vonatkozik jogközelítési törekvéseinkre is, hiszen a jogközelítésnek is az a célja, hogy jogszabályaink összhangban álljanak a közösségi jog követelményeivel. Ismétlem: jogszabályainknak az európai közösségi joggal való összehangolása nem tekinthető önmagában célnak vagy értéknek, ez csupán eszköz lehet az integráció keretei között megfogalmazott nemzeti céljaink eléréséhez. Mára már nincs a magyar jognak olyan területe, amelyen ne történtek volna meg a meghatározó jogközelítési lépések. Ki kell jelentenünk, hogy nem kötelességünk a Brüsszelben született jogszabályok szolgai másolása. Arra kell törekednünk, hogy a saját nemzeti hagyományainknak leginkább megfelelő megoldást válasszuk egy-egy szabályozandó területen.
Gyakran fogalmazódik meg az az aggodalom, hogy az Európai Unióban való részvétel a közelmúltban visszanyert állami önállóságunk elveszítését, nemzeti önazonosságunk feladását jelentheti és eredményezi. Gondolják meg, képviselőtársaim, hogy ugyanezzel az ellenvetéssel szembesült, éppen ezer évvel ezelőtt, Szent István. A keresztény magyar királyság megalapítója jól látta, hogy a Szent Koronával hitelesített első európai uniós tagságunk új kihívásokkal, új veszélyekkel és új lehetőségekkel szembesíti a nemzetet. Tudta: aki kimarad, az lemarad. Ez ma sincsen másképpen. A csatlakozással szuverenitásunkat új keretek között gyakoroljuk. Az Európai Közösség csak a tagállamoktól származtatott hatáskörben járhat el, alkothat jogszabályt.
Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatali rendje nem helyez a tagállamok fölé tőlük független hatalmat. Ellenkezőleg: színteret, fórumot teremt a közös érdek megtalálásához, érvényesítéséhez. Lehetőség van a nemzeti érdekek érvényesítésére, ha felkészülten, következetesen, kellő hatékonysággal állunk ki nemzeti érdekeink mellett.
A közös nevező keresése nem nélkülünk, hanem a részvételünkkel történik a csatlakozás után. Az Európai Unió a nemzetek Európája. E nemzetek alapszerződése azt hangsúlyozza, hogy a kultúrák és a nyelvek sokszínűségét nem szabad veszni hagyni, ezeket meg kell őrizni és erősíteni kell. A csatlakozás minden magyar állampolgár számára érezhető változásokat eredményez majd.
Néhány az elnyert jogok közül: az Európai Unión belül megszűntek a határok, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Unió polgárai jogosultak belépni bármely tagállamba, s a tagállamokban élők egyben az Unió polgárai is; ez azt jelenti, hogy a tagállamokban bárhol munkát vállalhatnak, vállalkozásba kezdhetnek. Ebben az esetben a befogadó állam munkavállalóival azonos jogok illetik meg a betegellátás, a családi pótlék, a minimálbér és a lakástámogatás terén. A családjuktól sem kell elszakadniuk, hiszen a családtagok is követhetik őt a fogadó államba. Jogosulttá válnak arra, hogy ebben a tagállamban akár jelöltként indulhassanak vagy szavazhassanak a helyhatósági választásokon. Mi több, arra is jogosulttá válnak, hogy az Európai Parlament tagjainak a megválasztásában is részt vegyenek.
Képviselőtársaim! Magyarország mára már érett a csatlakozásra. A belső felkészülés 2002 végéig befejeződik; és ennek az elősegítése érdekében kiemelkedő jelentőségű, hogy a kormány, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártokkal együtt, a közelmúltban közös nyilatkozatot fogadott el a csatlakozási folyamat aktuális kérdéseiről. Szeretném ezt a nyilatkozatot alapnyilatkozatnak tekinteni. És azt is szeretném, ha a hat párt a későbbiekben elérné, hogy megfogalmazza: az elkövetkező több mint másfél évünkben a jogalkotásban prioritást biztosítunk az intézményi és a jogharmonizáció szükségességének. Rendkívül fontos a számunkra e prioritás kimondása, amely a számomra együtt jár azzal is, hogy minden belpolitikai problémánkat el kell tudnunk választani az egyébként a nemzetünk sorsát hosszú évszázadokra meghatározó, és most, az adott történelmi helyzetben megoldható intézmény- és jogharmonizációs feladatoktól, mert ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor kimaradunk a bővítésből.
(10.50)
Bízom abban, hogy lesz egy második közös nyilatkozat, amely ezt a prioritást ki fogja mondani. Ez azért is fontos számunkra, mert nagyságrendjét tekintve ez az az anyag (Felmutatja.), amely jogharmonizációban és intézményharmonizációban vár ránk. Olyan kiterjedésű és terjedelmű munka vár ránk, amelyben kétharmados törvények sokasága van, maga a jogalkotás, az előzetes határozathozatal, az alkotmánymódosítás, és sorolhatnám a törvényeket, amelyeknek módosítására csak egységesen leszünk képesek.
Magyarország taggá válásával egyben az Európai Unió keleti határállamává is válunk. Úgy tűnik, ismételten a keleti védőbástya szerepét fogjuk betölteni, mint amit a történelem során már oly sokszor betöltöttünk. Ugyanakkor az is fontos, hogy a magyar nemzettesten belül ne alakuljon ki választóvonal. Ezért is fontos, hogy mindannyian egyformán segítsük a szomszédos államok csatlakozási törekvéseit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Robert Schumannal kezdtem és Robert Schumannal szeretném befejezni. 1950. május 9-én tárta a világ elé azt a tervét, amely az európai integráció megteremtéséről szólt. Márai Sándor tíz évvel korábban, a második világháború elején vetette papírra a schumani tervet megelőző elgondolását a "Kassai őrjárat" című művében. Ebből idézek néhány sort: "Mikor kereszténységről beszélünk, az európai műveltség és erkölcs megtisztulását értjük társadalmi, gondolati, művészeti és gazdasági értelemben. S mit várunk ettől a kereszténységtől?" - teszi fel a kérdést Márai Sándor. "Azt, hogy felépíti a háború romjaiból és kiszabadítja a civilizáció gépies magatartásából az európai közösséget." - írta Márai Sándor.
Mind az építés, mind a kiszabadítás tekintetében nagy és közös feladatok várnak ránk és utódainkra. Történelmi szerencsénk, tisztelt képviselőtársaim, a patkó bármely oldalán is ülünk, hogy erre mi most lehetőséget kaptunk. Azonban ez a lehetőség történelmi felelősséggel is jár. Kívánom képviselőtársaimnak, hogy átérezve ezt a felelősséget, az e ciklusban még előttünk álló másfél éves jogalkotási programban tudjuk biztosítani a jogharmonizáció és intézményi harmonizáció elsőbbségét, hiszen ha ebben a másfél évben fenn tudjuk tartani azt az elsőbbséget, amely eddig is az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok között Magyarország elsőbbségét jelentette, akkor biztos lesz az a vágyakozásunk és reményünk, hogy a bővítés első körében lesz Magyarország.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
