DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A MIÉP vezérszónoka elmondta, hogy az európai uniós csatlakozást az előnyök és a hátrányok bemutatása mellett népszavazás útján kell majd eldönteni. Itt nagyon szép szavak hangzanak el időnként, de az előnyök és a hátrányok bemutatása nem a szép szavak, hanem a konkrétumok, számok nyelve lesz.
Most hadd ismertessek néhány konkrétumot a tisztelt Házzal! A kezemben van a Magyar Tudományos Akadémia egy intézetének kiadványában készült - "Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának költségei" című - elemzés. Igaz, hogy ez két évvel ezelőtt készült, de azóta nem sokat változtak azok a százalékok. Ennek a 117. oldalán a 10. táblázata azt mondja, hogy az EU-hoz való csatlakozás becsült költségei Magyarország számára a GDP százalékában: az ipar 5-7 százalék, a mezőgazdaság 9-12 százalék, a környezetvédelem 15-20 százalék, a szállítás és infrastruktúra 15-20 százalék, a közigazgatás 5-7 százalék. Ezek a minimális GDP-százalékok, a maximálisat már nem is mondom. Nem merték beírni, hogy a szociális charta bevezetése Magyarországon a GDP hány százalékának felemésztését követelné meg. Itt az egészségügy, a nyugdíjak és az egyéb szociális ellátási költségek már nem is szerepelnek ebben.
Fel van adva tehát a kormánynak a kérdés: ha az Európai Unióhoz csatlakozás költségei a GDP ilyen arányú százalékát emésztik fel, mi lesz a rendvédelemmel, a honvédelemmel, az igazságszolgáltatással? - és nem sorolom tovább a tárcákat. Ez az alapvető kérdés. Ez iránt kellene majd elmozdulni a felszólalásokban az előnyök és a hátrányok bemutatásánál, hogy ezeket a költségeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) milyen előnyök ellensúlyozzák majd.
Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiból.)
(11.50)
