DR. SOLYMOSI JÓZSEF
DR. SOLYMOSI JÓZSEF
DR. SOLYMOSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid az időm, ezért csak vázlatosan néhány szót szólok az agrárágazat helyzetéről, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásunkra.
Hogyan áll a szénánk ezen a területen? Ha nagyon röviden akarnék fogalmazni, akkor azt lehetne mondani, hogy összességében a jogharmonizációt tekintve nem rossz a helyzet. Az átvilágítás megtörtént, a magyar pozíciót elküldtük Brüsszelbe, a tárgyalás még nem kezdődött meg, tehát ebben az országjelentésben azt olvashatjuk, hogy "az eddigi intézkedések megteremtették a mezőgazdasági és közösségi joganyag alkalmazásának az alapjait" - és ez igaz.
Tíz éve folyik a jogharmonizáció ezen a területen, és úgy tűnik, ez nem volt hiábavaló, de azt is látni kell, hogy a lemaradás azért nagyon nagy, de ez felgyorsítható, mint ahogy a miniszterelnök úr ezt már említette hozzászólásában. Én úgy látom, hogy a derogációk sem okoznak különösebb problémát. Ezen a területen én azt hiszem, hogy a jogharmonizációt tekintve különösebb gondunk nemigen lehet, ez a terület kezelhető.
Sokkal több gondot és sokkal több problémát látok a valós agrárhelyzetben, azon a területen, ahol kialakulhatott egy ilyen zaklatott légkör, ami ma a magyar mezőgazdaságot jellemzi a magán- és a társas vállalkozások között. A szétaprózott termelés, a versenyképtelenség, a technológiai és technikai színvonal nagyon nagy lemaradása, a jövedelmezőség, a fejlesztések elmaradása, a biztonságérzet - azt hiszem, hogy ezek a területek jelzik igazából a legnagyobb problémát, és az is, hogy általában nem tud a magyar agrárágazat arról, hogy mit hoz, mit hozhatna számára egy európai uniós csatlakozás. Tehát ezen a területen nagyon sok a tennivalónk, és én azt hiszem, hogy bármennyire is az utóbbi időben sok szó esik arról, hogy sokat kap az agrárágazat, ez a nemzeti támogatás, amit akár most, akár a kétéves költségvetésben kap ez az ágazat, ez gyakorlatilag nem teszi lehetővé a nyugodt csatlakozást.
El kell mondani, és itt most nem az ellenzéki képviselő beszél belőlem, de azért el kell gondolkozni azon, hogy vajon az az agrárpolitika, amit ma a Független Kisgazdapárt képvisel és fémjelez ezen a területen, az Európa felé vezeti-e a magyar agrárágazatot. Figyelmeztetésként azért oda kell arra figyelni, hogy rövid ugyan ez az országjelentés, de jó néhány területen negatív dolgokról szól. Negatívan beszél a nemzeti földalap hiányáról, a földreformról, a kataszteri nyilvántartási rendszerről, a közös piaci rendtartásokról, a szőlő-gyümölcs kataszteri felmérésekről, az állati hulladékok kezeléséről, az állatvédelemről, a növényi higiéniáról, az állati takarmányozásról, a tesztüzemi rendszer harmonizációjáról, a termelő szervezetek létrehozásáról, a vágóhidak, a húsfeldolgozók állapotáról, a növény-egészségügyi helyzetről, valamint a vidékfejlesztésről.
Igazából még nagyon sok mindenről kellene és tudnék is beszélni, de az időm, a keretem lassan elfogy, éppen ezért végezetül még csupán annyit, hogy milyen csatlakozást tudna elfogadni a magyar agrárágazat. Egy olyan csatlakozást, amely átmenet nélküli, ahol a magyar agrárágazat elfogadja az európai uniós követelményeket, de ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy megkapja azokat a jogokat, ami ma a 15 tagországon belül érvényben van.
A tárgyaló delegáció felé - és a miniszter úrnak szeretném most már sokadszor elmondani, most is elmondom -: nagyon következetesen ragaszkodjunk ahhoz, hogy a direkt támogatásokra szükség van ebben az ágazatban. Nagyon fontos, hogy a báziséveket megfelelően alakítsuk ki, és ragaszkodjunk a minket megillető kvótákhoz. Ez teszi lehetővé, hogy ne másod- vagy sokadrendű tagjai legyünk az Európai Uniónak, hanem olyanok, mint akik jelenleg is ott vannak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Orbán Viktor miniszterelnök tapsol.)
