IVANICS FERENC
IVANICS FERENC
IVANICS FERENC (Fidesz): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter úr! Elnök Úr! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! A 21-es szám a magyarok számára mindig jó jelet jelent. Azt hiszem, akkor, amikor a strukturális politikáról beszélünk és a várható fejlesztési eszközöket figyeljük, akkor szükségünk is van arra, hogy jó helyzetben lehessünk.
1996-ban a törvényhozás elfogadta a XXI. törvényt, amely a területfejlesztés kapcsán meghatározza azokat az intézményi kereteket, amelyekben a fejlesztési pénzek felhasználásra kerülhetnek. A XXI. fejezet foglalkozik az országjelentésben is a regionális politikával és a strukturális eszközök koordinációjával. Úgy látszik, ez meg is hozza az eredményét, hiszen az általános értékelésben olvashatjuk: Magyarország jelentős haladást ért el a csatlakozást követően rendelkezésre álló strukturális alapok kezeléséhez szükséges intézményi struktúra fejlesztése során. Ez jót jelent, hiszen mindannyian várjuk azokat az alapokat, amelyekkel a különbségek leküzdhetők.
Mit tettünk? Mit tett a kormány ennek érdekében? A Gazdasági Minisztériumban a tervezési munka elkezdődött, a regionális politika koordinációja a Gazdasági Minisztériumhoz került. Fontos, hogy fejlesztési terveket, programokat készítsünk, hiszen a programfinanszírozás az Európai Unióban az egyetlen elfogadható út a fejlesztési pénzek elosztásában. Elkészült a Széchenyi-terv, amely sok kritikát kapott, mégis úgy gondoljuk, hogy a Széchenyi-terv révén lehetőség nyílik az ország infrastrukturális fejlesztése és gazdasági fejlesztése új irányvonalának a teljesítésére, végrehajtására, ezáltal Magyarország helyzetének a javítására.
A kormány 2000 áprilisában elfogadta az előzetes nemzeti fejlesztési tervet, és programozási dokumentumokat nyújtott be az ISPA és a SAPARD területén is. Ezek mind komoly lépések. A Gazdasági Minisztérium keretein belül létrejött a regionális politikai államtitkárság, és a fejlesztési politikai tárcaközi bizottság is elkezdte munkáját. Mindezt a jelentés elismerőleg említi. A felkészülés nemcsak a minisztériumok szintjén, hanem az önkormányzatok területén, a helyi szinteken is megjelent, így elkezdődött a köztisztviselők képzése. A kormány figyelmet fordított arra, hogy a kistérségekben is hatékonyabb munka folyhassék; erre 2 millió eurót különített el.
Az egy évvel ezelőtt a törvény elfogadása kapcsán sokat hangoztatott érvek ellen szól a jelentés is, hiszen a gazdasági és szociális partnerek részvételét elismeri az Országos Területfejlesztési Tanácsban és mind a hét regionális fejlesztési tanácson belül is.
(13.30)
A kormány támogatásokat szavazott meg, újabb pénzeket juttatott a fejlesztési területekre, 44 millió eurót a területfejlesztésbe, és a vidékfejlesztés területére 14 millió euró új pénzeszköz érkezett. Az elmaradott megyék támogatására az ágazati támogatásokból 20 százalékot különített el, amely a regionális különbségek felszámolásában jelentős szerepet jelent.
A fejlesztési pénzek érkezését a NUTS-szintekhez köti az Európai Unió, és ezáltal a régiók létrehozása Magyarországon uniós követelményt jelentett, amit tavaly meg is tett az Országgyűlés, és létrehozta a regionális fejlesztési tanácsokat. A munka elkezdődött, és ezt a munkát is méltányolja és elismeri a jelentés, amelyben az ügynökségek létrehozását különösen fontosnak ítéli meg, de megjegyzi, hogy az intézményi területen még fejlesztésre van szükség, hiszen a regionális döntéshozásban az uniós források felhasználását még erősíteni kell, azaz a régiók döntési helyzetét javítani kell.
További lehetőségek a régiókban a pénzek felhasználására a decentralizált források szétosztásában való minél nagyobb fokú részvétel lehet. Ez az idén elkezdődött, hiszen például már a szennyvízberuházások kapcsán a regionális fejlesztési tanácsok véleményét figyelembe véve alkotta meg a jogszabályt a törvényhozás. Ez az az út, amelyet erősítve a regionális munka a kívánt mértékben fejlődhet, és 2004-re - amikor várhatóan csatlakozunk - már olyan készültségi állapotban lesz, hogy a jelentős mértékben megnövekedő strukturális alapok fogadására, felhasználására és a felhasználás ellenőrzésére képes lesz.
Hölgyeim és Uraim! A strukturális alapoknak komoly feladatuk, komoly szerepük lesz. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon a keleti és nyugati országrészek között milyen óriási a különbség, azonban hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy például a Magyarországon legfejlettebbnek tartott nyugat-dunántúli régió és Ausztriában a legfejletlenebb Burgenland között nagyobb a különbség a fejlettségi szintet tekintve, mint Magyarországon a Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebbnek mondható Észak-Magyarország között. Tehát ezeknek az alapoknak a felhasználására jelentősen oda kell figyelnünk. Azt gondolom, hogy az országjelentés kitűnő alapot biztosít nekünk az elkövetkezendő évekre, és megfogadva és figyelembe véve az ottani észrevételeket, jó helyzetbe kerülhetünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt mondják, a jó kapusnak szerencséje van. Azonban a strukturális alapok felhasználása nemcsak szerencse kérdése, hanem munka is kell hozzá. Ha jól dolgozunk, akkor a szerencse is meglesz, és ha mindezt megtesszük, akkor a huszonegyedik században Magyarország fejlődését új alapokra helyezve jelentős dinamikát mondhatunk magunkénak. Úgy hiszem, hogy a regionalitás kérdésében elkezdett utat folytatva a fejlesztési pénzek, a strukturális alapok és a belső források szinkronizálásával előbbre léphetünk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
