VÍGH ILONA
VÍGH ILONA
VÍGH ILONA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország uniós csatlakozása kapcsán ismét időszerű végiggondolni, hogy milyen szerepe van az oktatásnak, szakképzésnek a hazánk európai felzárkózásához szükséges és az integráció szempontjából kedvező feltételek kialakításában.
1. Az oktatás és a szakképzés jellege, tartalma, színvonala meghatározó módon befolyásolja minden ország versenyképességét. Különösen érvényes ez Magyarországra nézve, hiszen hazánk gazdasági-földrajzi adottságainál fogva rendkívül nyitott ország, s erőteljesen ki van téve a nemzetközi gazdasági-technológiai folyamatok hatásainak. Más szóval: versenyképességünktől nagymértékben függ, hogy milyen pozíciókat tudunk majd kivívni magunk számára a közösségben.
2. Az Unióhoz történő csatlakozás megköveteli, hogy Magyarország az oktatás és a szakképzés területén is alkalmazkodjon az Unió stratégiájához, s ezen a területen is összehangolja politikáját az Európai Unióval.
3. Az uniós tagság révén lehetőség nyílik arra, hogy az oktatás és a szakképzés jelentős fejlesztési forrásokhoz jusson. A nyolcvanas-kilencvenes években az Európai Unióban egyetemes felismeréssé vált, hogy az oktatás, szakképzés stratégiai jelentőségű ágazat, nemcsak a gazdaság és az egyén versenyképességének megteremtése szempontjából, hanem döntő szerepe van a társadalmi-gazdasági kohézió erősítésében, a szilárd demokratikus rend pilléreit képező kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok, a politikai kultúra megteremtésében.
Ahhoz, hogy a magyar oktatásügy képes legyen a jelenleginél lényegesen hatékonyabban hozzájárulni Magyarország felzárkózásához és az európai integráció szempontjából elengedhetetlen versenyképes gazdaság megteremtéséhez, az eddiginél is szorosabb kapcsolatot és együttműködést kell kialakítani az oktatás és a munka világa között. Ennek lényeges eleme az élethosszig tartó tanulás koncepciójának megfelelő oktatási, tovább- és átképzési rendszer kiépítése révén az oktatás és a foglalkoztatás közötti kölcsönös együttműködés szakmapolitikai, jogi, intézményi és nem utolsósorban pénzügyi feltételeinek a megteremtése.
Az oktatási rendszernek cselekvő szerepet kell vállalnia a regionális különbségek mérséklésében, a leszakadó térségek felzárkóztatásában csakúgy, mint a többszörösen hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felemelkedésének, társadalmi beilleszkedésének előmozdításában. E célok megvalósítása rendkívül jelentős anyagi erőforrások mozgósítását igényli, amelyek előteremtése a társadalomtól nagy áldozatokat követelne. Az uniós tagság elnyerését követően azonban szerencsére Magyarország számára is hozzáférhetőek lesznek azok a pénzügyi alapok, amelyek pontosan azt a célt szolgálják, hogy segítsék és ösztönözzék a tagállamokat a fenti problémák előremutató megoldására a tagállamok és az egész közösség boldogulására.
Az oktatási-képzési rendszerek fejlesztésére, valamint a foglalkoztatás javítására, a munkanélküliség csökkentésére, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felemelkedésére elsősorban az európai szociális alap áll majd rendelkezésre. Kiemelkedő fontossága van tehát annak, hogy az oktatási, szakképzési ágazat minden tekintetben felkészüljön az európai szociális alap forrásainak hatékony igénybevételére.
A teljes jogú tagság elnyeréséig ki kell dolgozni az európai szociális alap céljaival, követelményeivel egyező fejlesztési programokat, s meg kell teremteni a végrehajtásukhoz szükséges szervezeti, személyi, finanszírozási feltételeket is. Biztatóak ebből a szempontból azok a komplex intézkedések, amelyeket az Oktatási Minisztérium a gazdasági, a szociális és családügyi tárcákkal karöltve, az ide vonatkozó kormányhatározatok végrehajtása s a európai uniós irányelvek átvétele érdekében eddig tett és tervez tenni.
Bátorításra ad okot az Európai Bizottság ez évi országjelentésének az oktatással, szakképzéssel kapcsolatos kedvező értékelése is. A jó bizonyítvány egyebek mellett kiemeli, hogy az oktatási és a szakképzési ágazatnak egy minisztérium irányítása alá történt helyezésével az oktatás egésze közelebb került a munka világához, aminek döntő szerepe van a versenyképes gazdaság megteremtéséhez szükséges munkaerő képzésében. Az országjelentés értékeli azt is, hogy az 1999. évi állami költségvetés 30 százalékkal több forrást különített el az oktatás, szakképzés céljaira.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésünk szerint szükség van a felkészülési munka további felgyorsítására. Célszerű lenne, ha az Országgyűlés valamikor 2001 végén meghallgatná az oktatási miniszter beszámolóját arról, hogy mit tett a tárca az emberi erőforrások fejlesztését szolgáló oktatási és szakképzési politika kereteinek a kialakítása, a strukturális alapok fogadásához szükséges szervezeti, személyi és finanszírozási feltételek megteremtése érdekében.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)
