DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat céljaival a MIÉP képviselőcsoportja egyetért, és támogatja annak elfogadását. Tulajdonképpen olyan technikai módosításokat tartalmaz a tervezet, amelyek körültekintőbbé teszik mind az útlevelet kiállító hatóság eljárását, mind a határátléptetés gyakorlatát. A tervezet megteremtené a határőrizet, valamint az útlevélhatóság és a központi adatkezelő szerv közötti adat- és információáramlás jogi lehetőségét. Szerencsés lenne, ha a gyakorlatban is hatékonyabban érvényesülni tudnának azok az állami és társadalmi érdekek, amelyeket a törvénymódosítás javaslata megfogalmaz.
Az egyik ilyen fontos társadalmi érdek, amelyet a tervezet fokozottabban érvényesíteni javasol, a kiskorú jogosulatlan külföldre utaztatásának a megakadályozása. A javaslat elfogadása esetén törvényi szinten kerülne megfogalmazásra az, hogy csak a szülői felügyeleti joggal rendelkező személy, szülő vagy gyám egyetértésével és hozzájárulásával kiállított úti okmánnyal, útlevéllel utazhat külföldre a kiskorú. Ha a szülői felügyeleti jog megszűnik vagy szünetel, akkor az útlevelet érvényteleníteni kell. Ezt a tényt a központi adatkezelő szerv nyilvántartásában szerepeltetni kell. Fontos, hogy meglegyen a határátkelőhely és a központi adatkezelő szerv közötti információáramlás jogi és technikai zavartalanságának a biztosítása. Remélhetőleg a határátkelőhelyeken szolgálatot teljesítő hivatalos személyek a határátléptetés során körültekintően fogják ellenőrizni a kiskorú úti okmányának az érvényességét, és ezzel kapcsolatban nem merülnek fel technikai vagy adatvédelmi jogi akadályok.
Sajnos, ahogy már előttem is említették, előfordultak olyan esetek, amikor szülői felügyeleti joggal nem rendelkező szülő, a láthatási jogával visszaélve, apró gyermeket az országból jogosulatlanul kicsempészett. Nehéz, költséges és körülményes dolog az ilyen kisgyermek visszakövetelése. Sok esetben ugyanis a vegyes házasságok miatt keletkezett kettős állampolgárság nehezíti a jogvitákat. Főleg a nagyon apró gyermekek vannak a státusváltozásból fakadó viszontagságoknak kitéve. A nagyobb és iskolás korú gyermekek már jobban érvényre tudják juttatni az akaratukat, mint a csecsemők. Volt példa ugyanis arra, hogy jogellenesen külföldre vitt alsó tagozatos iskolás az itthon maradt szülője, nagyszülei, barátai és iskolatársai társaságát hiányolva kalandos úton, több államhatáron illegálisan átlépve, hazaszökött. Nem lett belőle médiasztár, és magas állami elismerésben sem részesült, de az Ipoly folyón, a litkei gázlónál átkecmeregve, Lengyelországból sikeresen hazavergődött az anyjához. Elkerülendőnek javasoljuk a szükségtelen megpróbáltatásoknak kitenni a vitatott jogállásuk miatt veszélyeztetett kisgyermekeket. A MIÉP képviselőcsoportja erre tekintettel fontosnak tartja az apróbb gyermekek határ-átkelőhelyi átléptetésénél a fokozottabb odafigyelést az eljáró hivatalos szervek és személyek részéről. A törvényjavaslat elfogadása remélhetőleg elősegíti ezt.
A törvényjavaslat 2. §-a bővíteni javasolja az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv által kezelt adatok körét. Ennek törvényi szinten történő megfogalmazását helyesnek tartja a MIÉP képviselőcsoportja, hiszen a feladatok ellátásához szükséges adatokat és ismereteket birtokolnia kell az eljáró szerveknek. A jelenlegi jogi környezetben elengedhetetlen a törvényi szabályozás, ezzel ugyanis megelőzhető minden olyan adatvédelmi és jogértelmezési vita, amely arra irányulna, hogy melyik szerv milyen terjedelmű adatokat, milyen célból, mely hatósági eljárás keretében kezelhet. A jelenlegi, patikamérlegen méricskélt adatvédelmi időkben ez is fontos, hiszen az adatvédelmi viták feleslegesen megzavarnák és elbizonytalanítanák a hatáskörükben jogszerűen eljáró, adatokat célhoz kötötten kezelő állami szervek munkáját.
A MIÉP képviselőcsoportjának semmiféle adatvédelmi aggálya nincs a tárgyalt javaslattal kapcsolatban. Szilárd meggyőződésünk, hogy az állami szerveknek összehangoltan kell működniük, és ehhez biztosítani szükséges az információk összeigazított áramlását és hozzáférhetőségét. A határőrizeti szerv adatkezelésének a célja a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása és a jogosulatlanul külföldre utazó határátkelőhelyen történő feltartóztatása. Az erre való odafigyelést helyesli a képviselőcsoportunk.
Jelenleg Magyarországon az állampolgárok két személyazonosításra alkalmas állami igazolvánnyal is rendelkezhetnek. A személyazonosító igazolvány a személyazonosság igazolásához, az útlevél a külföldre utazáshoz szolgál. Ez jelenleg két nyilvántartást is igényel. Erre tekintettel a tervezet 3. §-a megteremteni javasolja e két nyilvántartás közötti információáramlás és adategyeztetés lehetőségét. A személyazonosság és a személyi adatok helyességének a megállapításához célszerűnek és életszerűnek tartjuk a két nyilvántartás, az útlevél-nyilvántartás és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás között megteremteni az adategyeztetés jogi lehetőségét abban a reményben, hogy ennek a technikai lehetőségei is fokozatosan korszerűsödni fognak. Erre a jelenlegi szabályozási és nyilvántartási környezetben szükség van.
(19.10)
Akkor nem lenne erre szükség, ha a magyar állam olyan, személyazonosításra is alkalmas igazolványokkal tudná ellátni a polgárait és a jogszerűen területén tartózkodó egyéb személyeket, melyeket azok külföldre utazás céljából is fel tudnának használni. Jelenleg azonban a múlt örökségét tudomásul venni kénytelen a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja is. Az előző rendszerben ugyanis csak az államhatáron belül lehetett mozogni egy személyi igazolvánnyal. Ez az okmány alkalmatlan volt a külföldre utazáshoz, ahhoz ugyanis útlevél kellett. Erre tekintettel keletkezett a kettős állami nyilvántartás. Ez a két nyilvántartás napjainkig fennmaradt.
Ha Magyarországon az útlevél olyan, személy azonosítására szolgáló okmány lenne, amelynek lapjai a különböző korlátozásokat is tartalmaznák, akkor nem lenne szükséges a kettős állami nyilvántartás üzemeltetése. Ha nem lenne két nyilvántartás ezen a területen, hanem csupán csak egy, akkor azon az egyen belül nem lenne szükséges törvényi szinten szabályozni az adatok kezelését és cseréjét. Jelenleg azonban tudtommal csak a Horvátországgal közös határátkelőhelyen vagy a repülőtéren van lehetőség az újfajta személyi igazolvány felhasználásával is a határ átlépésére. Nyilvánvaló, hogy valamennyi szomszédos állammal hasonló viszonosság kialakítására jelenleg nincs közeli lehetőség. Ezért a kettős nyilvántartás vezetése ezen a nyilvántartási területen valószínűlég még jó ideig fennmarad.
A Magyar Igazság és Élet Pártja ellenzéki pártként is általában támogatja a kettős vagy többes állami nyilvántartások közötti információáramlás és adategyeztetés lehetősége elől az adatvédelmi jogi akadályok eltávolítását. Ha idővel egyetlen nyilvántartás keletkezne, akkor nyilvánvaló, hogy ez a törvénytervezet is okafogyottá válna. A jelenlegi helyzetben azonban a MIÉP képviselőcsoportja - a történelmileg kialakult és jelenleg is üzemelő helyzetre tekintettel - elfogadni javasolja a miniszter úr által előterjesztett törvényjavaslatot.
Mivel a diplomata- és külügyi szolgálati útlevelek kiadása a Külügyminisztérium hatáskörébe tarozik, ezért elfogadhatónak tartjuk, hogy az ezen okmányok azonosításához szükséges adatokat az adatkérő szervek a Külügyminisztériumtól kérjék.
Az egyetlen dolog, amit aggályosnak tartunk, az előterjesztés 4. §-a, amelyben az előterjesztő azt mondja, hogy a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén adatot szolgáltathat. Megnéztem az indokolásban: sajnos sem a cél, sem a jogalap nincs részletezve, tehát hogy milyen céllal és milyen jogi alappal kérhetnek nem állami szervek az adatkezelőtől adatokat.
Ennek az apró hibának a figyelembevétele mellett is azért a Magyar Igazság és Élet Pártja a javaslat egészét elfogadja és támogatni fogja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)
